Közeleg Puigdemont kiadatása Spanyolországnak

Carles Puigdemont egykori katalán vezető hétfőn megjelent a Schleswig-Holstein-i bíróságon, s ezzel egy lépéssel közelebb került a spanyolországi kiadatáshoz – emlékeztetett az El País, noha beszámolójában a napilap hangsúlyozta: az éjszakát a neumünsteri börtönben töltő politikus kérvényezheti, hogy ne adják ki, ám ehhez megfelelő indokkal kell előállnia. Az ügyben eljáró német bírónak legfeljebb 60 napon belül el kell döntenie, hogy mit tesz.

A hazájában egyebek között zendülés és lázadás miatt körözött volt régiós elnököt vasárnap délelőtt tartóztatta le a német autópálya-rendőrség, nem sokkal azután, hogy átlépte a dán-német határt. Waterlooi otthonába tartott autóval, ám most már aligha tér vissza Belgiumba, ahol október óta bujkált, hiszen Spanyolországban akár 30 év börtönbüntetést is kiszabhatnak rá a tavaly őszi függetlenségi népszavazás megszervezése, és az elszakadás egyoldalú kikiáltása miatt.

Hasonló helyzetben van Clara Ponsatí, Puidgemont kormányának egykori oktatási tanácsosa, aki e hónapban tért vissza Skóciába, ahol közgazdaságtant tanít a St. Andrews egyetemen. A spanyol legfelsőbb bíróság által múlt pénteken kiadott európai elfogatóparancs értelmében szerdán kell megjelennie a rendőrségen.

Katalóniában közben tovább mélyült a krízis, a pénteki, erőszakba torkolló tüntetések után vasárnap is több ezer függetlenségpárti katalán demonstrált Barcelonában, a rendőrökkel történt összecsapásokban mintegy 52 személy sérült meg. Az események hatására – Puigdemont pártja – a Junts Per Catalunya, a Népi Egység (CUP) és a Köztársasági Baloldal kezdeményezte, hogy a héten kerüljön sor egy rendkívüli parlamenti ülésre, amelyen követelnék „a politikai foglyok szabadon engedését”, és a jogaik tiszteletben tartását.

Szerző

Megtorlástól tartott, ám kipakolt a szőke ciklon

Publikálás dátuma
2018.03.27. 07:32
A hölgy azt állította, 2006- ban jött össze Trumppal Fotó: AFP/Getty Images/Joe Raedle
A Stormy Daniels néven ismert pornószínésznő azt állítja, korábban félelemből hallgatott Donald Trumppal volt afférjáról.

A nő – valódi neve Stephanie Clifford – azt mondta a CBS tévéhálózatnak adott, vasárnap surgárzott nyilatkozatában, hogy megfenyegették, és ezért nem mert beszélni az ügyről.

Állítása szerint 2006-ban folytatott viszonyt Donald Trumppal, nem sokkal azután, hogy az üzletember felesége, Melania világra hozta Barron nevű fiúgyermeküket. Trump tagadja Clifford állítását.

A most 39 éves Clifford arról beszélt az interjúban, hogy néhány nappal a 2016-os amerikai elnökválasztás előtt félelemből elfogadott hallgatási pénzt Michael Cohentől, Trump személyes ügyvédjétől, évekkel korábban ugyanis egy ismeretlen megfenyegette őt, és figyelmeztette arra, hogy ne merészeljen bárkinek is bármit mondani az afférról. Ennek a fenyegetésnek az emléke vette őt rá arra, hogy hallgatási megállapodást írjon alá Cohennel.

A fenyegetés eszerint 2011-ben történt. Az In Touch című magazin 15 ezer dollárt ígért neki, ha elmeséli Trumppal való közös történetét. Nem sokkal az interjúmegállapodás után egy Las Vegas-i parkolóban egy férfi odalépett hozzá, és megfenyegette.

„Azt mondta, hagyd békén Trumpot. Felejtsd el a történteket. Aztán ránézett a lányomra, és azt mondta, helyes kis gyerek. Kár lenne, ha valami történne a mamájával” – hangzott Stephanie Clifford visszaemlékezése. Ezek után lemondta az interjút, és nem szólt a rendőrségnek.

Cohennel – folytatta Clifford a CBS-nek adott interjúban – nem alkudozott. A férfi 130 ezer dollárt ajánlott fel, és ő megfélemlítve érezte magát.

Clifford, aki „Viharos Danielsként” kimondottan felkapott pornószínésznő és rendező is volt, állítása szerint csak egyszer feküdt le Trumppal. A dolog teljességgel a szabad akaratából történt, még akkor is, ha „nem volt odáig” Trumpért. Nem tekinti magát áldozatnak.

Trump tagadja, hogy ez megtörtént volna. Az elnök vasárnap este a floridai Mar-a-Lagóból visszatért a Fehér Házba. Melania még Floridában maradt Barronnal, akinek iskolai szünete van.

A CBS-interjút nagy hírverés előzte meg. A Wall Street Journal egyébként már januárban beszámolt a hallgatási megállapodásról, azóta a témát újra és újra felmelegítették. Cohen elismerte, hogy egy héttel a 2016 novemberi elnökválasztás előtt 130 ezer dollárt fizetett Cliffordnak, cserébe a hallgatásáért. Azt állította azonban, hogy ezt saját zsebből, Trump tudta nélkül tette.

Ez ugyan nyilvánvalóan Trump erkölcsi felmentését szolgálja, ám felveti azt a kérdést, hogy ennek a pénznek a kifizetése nem számít-e akkor kampányfinanszírozásnak, hiszen a kifizetés időpontjában Trump az amerikai elnökválasztási kampány hajrájában volt.

Stephanie Clifford most bíróságon próbálja elérni, hogy érvénytelenítsék hallgatási kötelezettségét, amit a 130 ezer dollár fejében vállalt. Azzal érvel, hogy a megállapodás semmis, mert a másik fél részéről nem Trump írta alá. Michael Cohen viszont azzal fenyegeti Cliffordot, hogy minden egyes kötelezettségszegésért - vagyis ahányszor csak beszél az afférról – egy-egymillió dollárra be fogja perelni a pornószínésznőt.

Kapcsolódó

Nők a szekrényből

Bevonultak Irakba a törökök

Publikálás dátuma
2018.03.27. 07:31
A hadsereg tagjai megjelentek Szíria után Irakban is. Ugyanakkor egyelőre a szíriai hadművelet sem ért véget, Erdogan ugyanis be
Új szakaszba került Recep Tayyip Erdogan hadseregének hadművelete. Bagdad ugyanakkor cáfolja a külföldi katonák jelenlétét.

Törökország Irakra is kiterjeszti a kurdokkal szembeni fellépését. Recep Tayyip Erdogan török elnök közlése szerint az ország hadserege megkezdte az észak-iraki Szindzsarral szembeni offenzíváját. „Már korábban is mondtuk, hogy elindulunk Szindzsar felé. Most megkezdődött a hadművelet” – jelentette ki magabiztosan Trabzon városában. Ezzel szemben az iraki biztonsági erők azt közölték, hogy eddig nem hatolt be külföldi hadsereg az ország területére. Az Ankara által terrorszervezetnek tartott Kurd Munkáspárt (PKK) egységeit folyamatosan sújtja légicsapásokkal a török hadsereg. A PKK fegyveresei 2014-ben vonultak be Észak-Irakba, amikor milicistái az Iszlám Állam által terrorizált jezidi kisebbség segítségére siettek.

A törökök múlt héten is támadták a PKK észak-iraki állásait. Az ankarai hadsereg közlése szerint tucatnyi kurd fegyverest öltek meg. A szomszédos Szíriában Erdogan hadserege január 20-án kezdte meg Olajág nevű hadműveletét, amelyben az volt a cél, hogy elűzzék a török határhoz közel eső területekről a PKK-val szövetséges, szintén kurd Népvédelmi Egységeket (YPG). A térség székhelyére, Afrin centrumába valamivel több mint egy héttel ezelőtt vonult be a török, illetve a vele szövetséges haderő. Az Anadolu állami hírügynökség közlése szerint a várost múlt szombaton foglalták el teljes egészében. Afrin bevétele után Erdogan elnök jelezte, hogy a hadműveletet Irak területére is ki akarja terjeszteni.

Ankara saját közlése szerint azt akarja megakadályozni, hogy összefüggő kurd irányítású terület jöjjön létre, amely iraki és szíriai területeket is magában foglalna. Ankara attól tart, hogy egy ilyen régió komoly veszélyt jelentene Törökország biztonságára nézve, hiszen az államban szintén jelentős kurd kisebbség él.

Recep Tayyip Erdogan egyébként a Trabzonban elhangzott beszédében azt is közölte, hogy az ország hadserege Afrin után a szintén kurdok által ellenőrzött, Szíria északnyugati részén található Tell Rifatot is el akarja foglalni. „Isten is úgy akarja, hogy hamarosan e várost is az ellenőrzésünk alá vonjuk, ezzel elérjük a beavatkozás célját” – jelentette ki. Mint mondta, megakadályozták, hogy „terrorfolyosó” jöjjön létre a határszakasznál.

A PKK-t Törökország mellett az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek tartja, az YPG-t ezzel szemben nem. A Kurd Munkáspárt a nyolcvanas évek óta harcol nagyobb kurd autonómiáért Törökországban. Becslések szerint a konfliktusban az eltelt évtizedek során mintegy 40 ezer ember vesztette életét. Németországban múlt szombaton százak tüntettek a török beavatkozás ellen. A frankfurti megmozduláson mintegy 1200-an vettek részt, Hannoverben pedig több százan lehettek jelen.

Az iraki török hadművelet a lehető legrosszabbkor jött az Európai Unió számára, amely tegnap kezdte meg tárgyalásait Erdogannal a Törökországgal 2016-ban megkötött menekültügyi megállapodás meghosszabbításáról. Ennek értelmében a törökök feltartóztatják a szíriai menekülteket, ennek fejében 3 milliárd dollárt kapnak az EU-tól. Ez a kérdés volt a témája Erdogan elnök tegnap esti várnai tanácskozásának, amelyen Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, valamint Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is részt vett. A felek között komoly érdekellentétek merültek fel. Ankara ugyanis teljes vízummentességet akar az EU teljes területére, Brüsszel azonban erre a török jogsértések miatt sem hajlandó. Az Unió szerint a beutazás megkönnyítése csak abban az esetben képzelhető el, hogy Törökország jelentősen módosítja a sokat bírált terrorellenes törvényét. Erre hivatkozva zártak börtönbe legalább kétszáz újságírót.

Az EU-török viszony még hűvösebbé vált a törökök afrini beavatkozása miatt. Angela Merkel kancellár programjának múlt heti, a német parlamentben, a Bundestagban történt ismertetésekor egyértelműen elítélte a hadműveletet. Egyben felszólította Ankarát, gyorsabban fizesse ki a szíriai menekülteknek ígért támogatást.