Egyiptomi bohózat választásnak álcázva

Publikálás dátuma
2018.03.27 07:35
Kairót ellepték a hivatalban lévő elnök plakátjai Fotó: AFP/Mohamed El-Shahed

Egyetlen pillanatig sem kétséges a hétfőn kezdődött, szerdán záruló egyiptomi elnökválasztás eredménye. Abdel Fattah esz-Sziszi hivatalban lévő államfő nem vállalt sok kockázatot, hiszen potenciális ellenfeleitől már akkor megszabadult, amikor azok bejelentették, indulnának a voksoláson.

Az elnököt korábban a parlament javaslatára egyfajta népszavazáson választották meg. 2005-ben aztán megrendezték az első „demokratikus” elnökválasztást, amelyet Hoiszni Mubarak 88,6 százalékkal nyert meg. A voksoláson azonban egy sor szabálytalanság történt. Mubarakot 2011-ben elsöpörte az arab tavasz, 2012 júniusában rendezték meg az elnökválasztás második fordulóját, amelyet az iszlamista Mohamed Morszi nyert meg. Ez a voksolás Egyiptom sorsát is meghatározta, hiszen eldőlt, a térség legbefolyásosabb állama az iszlám utat választja.

Ezután a káosz és az erőszak hónapjai következtek, gyakorta bántalmazták például a kopt keresztény egyház hívőit. 2013 júliusában aztán a katonai vezetés megbuktatta Morszit és az általa irányított Muzulmán Testvériséget. Nem egészen egy évre rá, 2014-ben rendezték meg az elnökválasztást, Sziszi volt védelmi miniszter ekkor 96,9 százalékot kapott, szabad voksolásról azonban ekkor sem lehetett beszélni.

Az eltelt négy évben az államfő megszilárdította hatalmát, vaskézzel irányítja az országot. Bár a kormányzat azt ígérte, ez lesz az ország történetének legdemokratikusabb voksolása, a közlést senki sem vehette komolyan, s az előjelek sem éppen erre utaltak. Akadt olyan elnökjelölt is, akit azonnal bebörtönöztek, miután bejelentette, hogy indulni merészel. Sziszi elnök mellett mindössze egyetlen jelölt indulását engedélyezték, Musza Musztafa Muszáét, aki valójában nem is akar államfő lenni, csak azért vesz részt a választásnak nevezett bohózatban, hogy meglegyen a demokratikus voksolás látszata. Musztafa Musza függetlenségéről mindent elmond, hogy bár elnökjelölt, kezdettől fogva Sziszi újraválasztásáért kampányolt.

A körülményeket is úgy alakították, hogy a hivatalban lévő elnök a lehető legnagyobb arányban győzedelmeskedjék. Egyiptomban ezért meghosszabbították a rendkívüli állapotot, tavaly egy sor független internetes portált zárattak be, illetve több száz internetes oldalt tettek elérhetetlenné. Egy új törvény kemény ellenőrzés alá helyezi a nem kormányzati szervezeteket, az egyes televíziókat pedig a kormányhoz, illetve a titkosszolgálatokhoz közel állók vettek át. Az ellenzéknek lényegében nem maradt felület a véleményének kifejtésére.

Bár mindent úgy intéztek, hogy a voksolás valóságos diadalünnep legyen Sziszi számára, a hatalom részéről mégis némi idegesség figyelhető meg. Ha ellenfele nincs is, a legnagyobb veszélyt az alacsony részvétel jelentheti számára. Január végén több ellenzéki a választás bojkottjára szólított fel, az ügyészség ezért eljárást indított velük szemben. 2014-ben sem lehetett tömeges részvételről beszélni, akkor 47 százalék járult az urnákhoz, a kormányzat azonban attól fél, hogy ennél is kevesebben élnek majd szavazati jogukkal. Igaz, a számok kozmetikázására mindig van lehetőség.

Alacsony részvétel várható már csak amiatt is, mert nincs igazi verseny. Ettől függetlenül az azért némiképp abszurd, higy Sziszi az állami televízióban dohogott amiatt, hogy kevés az elnökjelölt. „Nem az én hibám” – közölte, s rögtön a többi pártra hárította a felelősséget, amelyek szerinte nem tudtak megfelelő jelölteket állítani.

Eufóriáról nem lehet beszélni Egyiptomban, ami a Frankfurter Allgemeine Zeitung értékelése szerint arra vezethető vissza, hogy Sziszi elnök négy év óta tartó elnöksége alatt alig tudott eredményeket felmutatni. A biztonsági helyzet nem sokat javult, a Sínai-félszigeten továbbra is gyakoriak az iszlamisták által elkövetett véres merényletek. Tavaly novemberben egy terrorakcióban több mint 300-an vesztették életüket. Bár politikai ellenfele nincs Sziszinek, azért a hadsereg türelme sem véges.

Szerző

Joe Biden bejelentette, hogy indul az amerikai elnökválasztáson

Publikálás dátuma
2019.04.25 13:56

Fotó: AFP
A 76 éves politikus 19 másik demokrata mellett pályázik az elnökjelöltségre.
Hosszas, feszültségkeltő várakozás után csütörtökön végre bejelentette Joe Biden, hogy a demokraták színeiben indulni kíván a jövő novemberi amerikai elnökválasztáson. A YouTube-on és más közösségi médiafelületeken erről közzétett videót hétfőn Biden személyes megjelenése követi a nyilvánosság előtt, egy pittsburghi szakszervezeti rendezvényen. Joe Biden az előző, demokrata párti elnök, Barack Obama mellett töltött be alelnöki tisztséget. A volt Delaware állambeli szenátor, aki most 76 esztendős, mintegy négy évtizedes közéleti pályát tudhat maga mögött. Ha elnökké választanák, ő lenne minden idők legidősebb amerikai elnöke a hivatalba lépést időpontját tekintve. A köztudatban leginkább Ronald Reagan él „öreg elnökként”, de ő „mindössze” hetven évesen költözött be a Fehér Házba. Biden bejelentkezésével immár húszan pályáznak arra, hogy elnyerjék a Demokrata Párt elnökjelöltségét, kihívhassák a 2020 novemberi párviadalra a republikánus ellenfelet, aki minden bizonnyal a mostani elnök, Donald Trump lesz. A volt alelnök sokáig hezitált, mert többen nem csupán az életkora miatt kételkedtek alkalmasságában, hanem azért is, mert vagy túlságosan liberálisnak tartották – ezt általában saját korosztályának a tagjai, illetve a csak kevéssel fiatalabbak mondták róla -, vagy pedig éppenséggel nem tekintették eléggé szókimondóan liberálisnak, ami inkább a Demokrata Párt megújulását sürgető „ifjútörökök” részéről elhangzó bírálat volt. Most mindenesetre Biden vezeti a mezőnyt a demokrata párti elnökjelölt-aspiránsok népszerűségi listáján a különböző közvélemény-kutatóknál. Egyes elemzők azonban ezt annak tulajdonítják, hogy a kampány kezdeti szakaszában lényegében ő az egyetlen olyan pályázó, aki mögött közismert, országos szintű gyakorlati vezetői tapasztalat, a Fehér Házban eltöltött nyolc év áll – a többiek inkább olyan törvényhozók, akik komolyabb döntéshozói felelősséggel járó közhivatalt nem nagyon viseltek eddig. A volt alelnök gyakran emlegeti Obamával való szellemi rokonságát, és „gyakorlatiasnak, ugyanakkor haladónak” vallja magát. A korábbi hetekben – nem tudni, kiknek a sugallatára – megszólalt a nyilvánosság előtt néhány nő, aki arra panaszkodott, hogy Joe Biden politikai rendezvényeken „kéretlenül megölelte”, illetve „majdnem megcsókolta” őket. Ezek a vádak nem döntötték romba politikai imázsát, de kénytelen volt bocsánatot kérni az érintettektől, és elismerni azt, hogy a MeeToo mozgalom hatására megváltoztak a viselkedési szabályok, a túlzott bizalmaskodásnak befellegzett. 
Frissítve: 2019.04.25 20:38

Francia hadihajóval kötekedett Kína Tajvannál

Publikálás dátuma
2019.04.25 13:39
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Feltartóztatott egy francia hajót a kínai haditengerészet a Tajvani-szorosban, mivel az nem kért engedélyt Kínától a hajózásra. Csakhogy Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van.
A kínai haditengerészet hajói feltartóztattak egy francia hadihajót a Tajvani-szorosban április 7-én - közölte Zsen Kuo-csiang, a kínai honvédelmi minisztérium szóvivője csütörtökön. A francia hajó engedély nélkül lépett be Kína területi vizeire - hangsúlyozta a szóvivő arra utalva, hogy
Peking a saját területeként tekint az egyébként gyakorlatilag független Tajvanra, illetve hivatalos nevén a tajvani Kínai Köztársaságra.
A Tajvani-szoroson amerikai hadihajók szoktak demonstratív jelleggel áthaladni, miközben Peking is fokozott rendszerességgel küldi egységeit Tajvan közelébe. Legutóbb április közepén gyakorlatoztak kínai harci repülők és hadihajók a sziget közelében, mellyel kapcsolatban
Caj Jing-ven tajvani elnök úgy nyilatkozott: a tajvani hadsereg képes és elszánt arra, hogy megvédje magát.
Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van, de Peking az "egy Kína elve" alapján saját területének tekinti. Kína és Tajvan viszonya többéves közeledés után, 2016-ban ismét fagyossá vált, miután Caj Jing-ven, a függetlenségpárti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje lett az új tajvani elnök, aki viszont később elkötelezte magát a két ország közötti status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett.