Egyiptomi bohózat választásnak álcázva

Publikálás dátuma
2018.03.27 07:35
Kairót ellepték a hivatalban lévő elnök plakátjai Fotó: AFP/Mohamed El-Shahed

Egyetlen pillanatig sem kétséges a hétfőn kezdődött, szerdán záruló egyiptomi elnökválasztás eredménye. Abdel Fattah esz-Sziszi hivatalban lévő államfő nem vállalt sok kockázatot, hiszen potenciális ellenfeleitől már akkor megszabadult, amikor azok bejelentették, indulnának a voksoláson.

Az elnököt korábban a parlament javaslatára egyfajta népszavazáson választották meg. 2005-ben aztán megrendezték az első „demokratikus” elnökválasztást, amelyet Hoiszni Mubarak 88,6 százalékkal nyert meg. A voksoláson azonban egy sor szabálytalanság történt. Mubarakot 2011-ben elsöpörte az arab tavasz, 2012 júniusában rendezték meg az elnökválasztás második fordulóját, amelyet az iszlamista Mohamed Morszi nyert meg. Ez a voksolás Egyiptom sorsát is meghatározta, hiszen eldőlt, a térség legbefolyásosabb állama az iszlám utat választja.

Ezután a káosz és az erőszak hónapjai következtek, gyakorta bántalmazták például a kopt keresztény egyház hívőit. 2013 júliusában aztán a katonai vezetés megbuktatta Morszit és az általa irányított Muzulmán Testvériséget. Nem egészen egy évre rá, 2014-ben rendezték meg az elnökválasztást, Sziszi volt védelmi miniszter ekkor 96,9 százalékot kapott, szabad voksolásról azonban ekkor sem lehetett beszélni.

Az eltelt négy évben az államfő megszilárdította hatalmát, vaskézzel irányítja az országot. Bár a kormányzat azt ígérte, ez lesz az ország történetének legdemokratikusabb voksolása, a közlést senki sem vehette komolyan, s az előjelek sem éppen erre utaltak. Akadt olyan elnökjelölt is, akit azonnal bebörtönöztek, miután bejelentette, hogy indulni merészel. Sziszi elnök mellett mindössze egyetlen jelölt indulását engedélyezték, Musza Musztafa Muszáét, aki valójában nem is akar államfő lenni, csak azért vesz részt a választásnak nevezett bohózatban, hogy meglegyen a demokratikus voksolás látszata. Musztafa Musza függetlenségéről mindent elmond, hogy bár elnökjelölt, kezdettől fogva Sziszi újraválasztásáért kampányolt.

A körülményeket is úgy alakították, hogy a hivatalban lévő elnök a lehető legnagyobb arányban győzedelmeskedjék. Egyiptomban ezért meghosszabbították a rendkívüli állapotot, tavaly egy sor független internetes portált zárattak be, illetve több száz internetes oldalt tettek elérhetetlenné. Egy új törvény kemény ellenőrzés alá helyezi a nem kormányzati szervezeteket, az egyes televíziókat pedig a kormányhoz, illetve a titkosszolgálatokhoz közel állók vettek át. Az ellenzéknek lényegében nem maradt felület a véleményének kifejtésére.

Bár mindent úgy intéztek, hogy a voksolás valóságos diadalünnep legyen Sziszi számára, a hatalom részéről mégis némi idegesség figyelhető meg. Ha ellenfele nincs is, a legnagyobb veszélyt az alacsony részvétel jelentheti számára. Január végén több ellenzéki a választás bojkottjára szólított fel, az ügyészség ezért eljárást indított velük szemben. 2014-ben sem lehetett tömeges részvételről beszélni, akkor 47 százalék járult az urnákhoz, a kormányzat azonban attól fél, hogy ennél is kevesebben élnek majd szavazati jogukkal. Igaz, a számok kozmetikázására mindig van lehetőség.

Alacsony részvétel várható már csak amiatt is, mert nincs igazi verseny. Ettől függetlenül az azért némiképp abszurd, higy Sziszi az állami televízióban dohogott amiatt, hogy kevés az elnökjelölt. „Nem az én hibám” – közölte, s rögtön a többi pártra hárította a felelősséget, amelyek szerinte nem tudtak megfelelő jelölteket állítani.

Eufóriáról nem lehet beszélni Egyiptomban, ami a Frankfurter Allgemeine Zeitung értékelése szerint arra vezethető vissza, hogy Sziszi elnök négy év óta tartó elnöksége alatt alig tudott eredményeket felmutatni. A biztonsági helyzet nem sokat javult, a Sínai-félszigeten továbbra is gyakoriak az iszlamisták által elkövetett véres merényletek. Tavaly novemberben egy terrorakcióban több mint 300-an vesztették életüket. Bár politikai ellenfele nincs Sziszinek, azért a hadsereg türelme sem véges.

Szerző

Maga alá temette a lavina, meghalt egy magyar hegymászó a Magas-Tátrában

Publikálás dátuma
2019.02.22 16:03
A kép illusztráció FOTÓ: Thinkstock
Információk szerint az áldozatért motoros szánokkal mentek a hegyimentők, a társai ki is tudták ásni a hó alól, ám már nem sikerült újraéleszteni.
Egy magyar turistacsoportot elsodort a lavina kétezer méteres magasságban, a Kis-Tarpataki völgyben, a hótömeg két embert temetett maga alá, egyikük életét pedig már nem lehetett megmenteni - írta egy szlovák hírportál értesülései nyomán a Blikk. Az MTI szerint a tragédiát okozó lavinaomlás a Lomnici csúcstól (2634 méter) néhány száz méterre lévő Kis Hideg Völgyben következett be a déli órákban, amikor a helyszínen nagyon rossz időjárási körülmények uralkodtak, havazott és erős széllökések voltak. Mire a hegyimentők motoros szánokkal kiérkeztek, a hegymászóknak már sikerült megtalálniuk és kiásniuk a lavina által betemetett társukat, aki ekkor már nem mutatott életjeleket. Ennek ellenére a hegymászót megpróbálták még a helyszínen újraéleszteni, majd őt és a többi bajba került társát átszállították a közeli Téry menedékházba, ahol tovább próbálkoztak az újraélesztéssel, de eredménytelenül. A szlovák hegyi mentőszolgálat egyik munkatársa az MTI-nek elmondta: a lavinaomlásba került magyar hegymászó csoport több mint tíz személyből állt, az általuk használt felszerelés alapján nem kezdő hegymászókról van szó. A lavinaomlásban meghalt hegymászó férfi - pontosította a korábban közölt sajtóinformációkat. Hozzátette: a baleset idején és helyszínén második szintű lavinaveszély volt érvényben, ez az ötös skálán közepesnek számít, tekintve, hogy náluk a négyesnél magasabb veszélyre még nem volt példa. A péntek délutáni órákban a hegyimentő-szolgálat mentőakciója még folyamatban volt, ugyanis a bajba került magyar hegymászókat a rossz időjárási viszonyok miatt még nem tudták elszállítani a Téry menedékházból.
Frissítve: 2019.02.22 17:31

Húzzon egy sorszámot: az osztrák kancellár is ledöbbent az új magyar plakátkampányon

Publikálás dátuma
2019.02.22 15:40
Sebastian Kurz (jobbra) is beszállt az Orbáékat bírálók táborába
Fotó: AFP/ ROLAND SCHLAGER
Sebastian Kurz elfogadhatatlannak nevezte azokat az állításokat, amelyeket a kormány a legújabb "hirdetéseiben" Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével kapcsolatban megfogalmazott.
Sebastian Kurz pénteken arról beszélt, ő is elfogadhatatlannak tartja a magyar kormány friss, "sorosozós-junckerezős" plakátjait, ráadásul a kampány a teljes Európai Néppártban (EPP) is értetlenséget szült - írja az osztrák hírügynökségre hivatkozva a hvg.hu. A kancellár által vezetett Osztrák Néppárt (ÖVP) ugyanúgy az EPP tagja, mint a Fidesz. Kurz ugyanakkor egyelőre nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy ki kell-e zárni a magyar kormánypártot a Néppártból.

Maga Juncker a plakátok hírére megkérdőjelezte a Fidesz helyét a pártcsaládban, igaz másnap már valamelyest békülékenyebb hangot ütött meg. A kizárást viszont a német szövetségi parlament – szintén néppárti – alelnöke például határozottan visszautasította. Angela Merkel azonban szintén Juncker mellé, az Orbán-kormányt bírálók sorába állt be.
Frissítve: 2019.02.22 15:41