Haknimező

Publikálás dátuma
2018.03.27. 07:52
Kínos vereséggel mutatkozott be a válogatott kispadján Georges Leekens (bal szélen) szövetségi kapitány Fotó: Molnár Ádám
A magyar labdarúgó-válogatott kevesebb mint egy év alatt kikapott Andorrától, Luxemburgtól és Kazahsztántól.

Nagy a felzúdulás a labdarúgó-válogatott siralmas évkezdete miatt, de ez csak a magyar lakosság elenyésző hányadára igaz, honfitársaink többségének fogalma sincs arról, kik játszottak – pardon: léptek pályára –, s hogy kiálltak egyáltalán Kazahsztán legjobbjai ellen. A Nemzeti Sport olvasói a nem létező magyar futball iránt még érdeklődők közé tartoznak, és a lap felhívására, hogy „osztályozza a játékosok teljesítményét!”, az 1-től 10-ig terjedő skálán a következő átlag érdemjegyeket adták a 3-2-es vereséget „kivívóknak”: Gulácsi 3,33 – Bese 2,08, Otigba 3,11, Fiola 2,11, Botka 2,15 – Ugrai 2,3, Kleinheisler 2,91, Elek 2,43, Dzsudzsák 2,8 – Szalai 3,42, Nikolics 2,98. Cserék: Lovrencsics 2,95, Hangya 2,66, Németh 3,78, Pátkai 2,2, Pintér 2,34, Böde 2,92. Talán említeni sem kell: a 2,11-es vagy a 3,78-as középérték olyan tartomány, amely annyit mond a delikvensről, hogy nem rúgott egyeneset a labdába, nem érdemes mezt húznia, és így tovább.

De ha már a régiónál tartunk, érdemes eltűnődni azon, miféle alapossággal választ a válogatottnak ellenfelet az MLSZ. Elképzelem, amint az illetékes urak komor tekintettel állnak az asztalra kiterített világranglista fölött, s buzgón mérlegelik: Libéria, Kazahsztán, Etiópia, Egyenlítői Guinea, Antigua és Barbuda... Látható, milyen környezetben helyezkedik el a 136. helyen „jegyzett” kazah csapat, de nincs mese, a legközelebbi évadnyitón ennél is lejjebb kell menni – felkészül: Myanmar, Burundi, Lesotho –, mert a most preferált övezet már túl erős a fiúknak. Egyikük háborgott is Luxemburg után, hogy miért küldte aknamezőre a csapatot a szövetség, mert azon a mérkőzésen nyerni nem, csak bukni lehetett. (Feltehetően van, akinek dereng: akadt már egy-két együttes a labdarúgás történetében, amely valamiképpen átvészelte a honfitársunk szerint olyannyira veszedelmes luxemburgi kirándulást.)

Magam azért látok pozitív jeleket is, hogy a magyar labdarúgás utóbbi évtizedeinek legtöbbször elhangzott mondatát idézzem. Jó, háromnegyed éven belül sikerült kikapni Andorrától, Luxemburgtól és Kazahsztántól. De, kérem tisztelettel, Andorrában még gólt sem szerzett a társaság, Luxemburgban viszont már pöttyintett egyet, a kazahoknak meg menthetetlenül bevágott kettőt. Igaz, egyre több gólt is kapott a kompánia, de egyszerre nem javulhat minden... Illetve, dehogynem. Dumában. Az MLSZ üres refrénje szerint szüntelen a fejlődés, miközben az állapotok összessége nem tetszik idillinek, legföljebb taóparadicsominak.

Apropó, vajon hányas átlag osztályzatot adna a magyarországi műfutball még megmaradt érdeklődői közössége a szövetségnek? Milyen érdemjeggyel kellene beérnie a szervezetnek, mondjuk, a kapitány kiválasztásáért? A döntés a szakvezető kilétéről nyilván ugyanolyan mélyreható megfontolás alapján születik, amilyen hallatlan gondossággal szemeli ki a testület a nemzeti együttes barátságosnak tűnő ellenfeleit. A legújabb felkért személy a belga Georges Leekens, aki csupán a 2000-es években tizennégyszer váltott munkahelyet, azaz – noha májusban már hatvankilenc éves lesz – feltétlenül mozgékonyabb a magyar válogatott tagjainál. Ám a 24.hu máris azt írta róla: „Teljes homályban van.” Kétségkívül úgy fest, akár Willie Clark és Alfred Lewis, a két Napsugár fiú. Csak hát amíg hajdanán a Madách Kamarában klasszikus előadás született Feleki Kamill és Balázs Samu főszerepésével, addig a szövetség komédiatagozata, úgy fest, olcsó kabarét állít a színpadra a világot körbehaknizó öregfiú főszereplésével (is). Ettől még előfordulhat, hogy a legközelebbi nemzeti ünnepen Leekenst állami kitüntetéssel jutalmazzák, akár Bernd Storckot március 15-én. Elvégre Andorra az előkelő 130., Kazahsztántól kikapni – pláne itthon – nagyobb bravúr.

Ma este Skócia válogatottja a rivális. Nem illik a sorba, hiszen a FIFA-lista 32. helyezettje. Mégsem kakukktojás, mert Eb-n 1996, vb-n 1998 óta nem járt. Azt persze nem merem mondani, hogy ilyen partner kell nekünk, ilyen partner pompás...

Mert már azt is megtanultuk: el a kazahhal Magyarországtól!

Öttömös üzent a válogatottnak: „Helló, mi is itt vagyunk!”

Publikálás dátuma
2018.03.26. 16:28
Az öttömösi csapat. Felső sor, balról a negyedik: Samu Zoltán játékos-edző Forrás: Facebook/ Öttömös SE
Az Öttömös SE a Kazahsztántól elszenvedett vereség után nyílt levélben hívta felkészítő meccsre a magyar válogatottat. Samu Zoltánt, a hetedosztályú csapat játékos-edzőjét kérdeztük.

- Andorra és Luxemburg után a kazahoktól is kikapott a labdarúgó-válogatott. Hol nézte a meccset?

- Otthon, a feleségemmel. A látottak alapján azt kell mondjam, van még hova fejlődnünk.

- Az önök faluja Csongrád megyében, a mórahalmi járásban van, közel a szerb határhoz. Hányan laknak Öttömösön?

- Nem egészen hétszázan. Kis falu vagyunk.

- Mekkora a stadionjuk?

- Sportpályánk van. Bízunk benne, hogy jövőre sikerül felszereltetni a világítást.

- A Groupama Arénában silány volt a pálya talaja. Önök rendesen gondozzák a gyepet?

- Szeretnénk, ha lenne automata öntözőberendezésünk. Bár nem tartozunk a gazdag települések közé, remélem, előbb vagy utóbb ez is megvalósul. Addig slaggal locsoljuk a füvet. Igyekszünk megtenni, ami tőlünk telik.

- Mennyi pénzt kaptak a tao-támogatásokból?

- Nulla forintot.

- Nem gondoltak még rá, hogy futballakadémiát alapítsanak?

- Ahhoz kevés a gyerek… Az Öttömös SE egyébként a megye IV-ben szerepel, tehát hetedosztályú csapat. Innen már nincs lejjebb.

- Melyik eredményükre a legbüszkébb?

- Ősszel Ópusztaszer ellen 7:3-ra nyertünk hazai pályán, az egy szép emlék. Tökéletesen működött a taktikánk. Minket a sport szeretete vezérel, ha győzünk, akkor örülünk, ha kikapunk, próbálunk tanulni belőle.

- Hány idegenlégiós játszik önöknél?

- Nincs idegenlégiósunk.

- A polgármester viszont a keret tagja. A többieknek mi a foglalkozása? Önnek például?

- Munkaügyi szakértő vagyok. A csapatban van árufeltöltő és mezőgazdasági segédmunkás is, elég vegyes az összetétel. Többen máshol tanulnak vagy dolgoznak, de a meccsre mindenki hazajön. Az emberek is szívesen járnak ki a mérkőzéseinkre. A lefújás után mindig evés-ivást tartunk, ami az egész falunak közösségi élményt nyújt.

- Mit tud az a pacalpörkölt és az a pálinka, amivel a nemzeti tizenegyet Öttömösre próbálják csábítani?

- Ilyen finomat biztosan nem ettek még. Én nem vagyok nagy pacalos, de ahogyan Rózsa Lajos, a klubelnökünk készíti, az egyszerűen lenyűgöző. Garantálom, hogy mindenki megnyalja utána mind a tíz ujját.

- A falu közelében található a gazdag növény- és állatvilágú Baromjárás-puszta. Oda is elvinnék a válogatott fiúkat?

Szép természetvédelmi terület: ha kedvük van hozzá, miért ne?! Azt hiszem, egy kis kocogás az erdőben nem ártana nekik.

- Mire tippel, ha összejön a meccs Öttömösön, lesz esélye a magyar válogatottnak a pontszerzésre?

- Nyilvánvaló, hogy nem ugyanazt a színvonalat képviseljük. És nem azért írtuk meg a levelünket, hogy bohócot csináljunk a magyar válogatottból. A labdarúgás tényleg nemzeti sport Magyarországon, rengetegen élnek-halnak a fociért. Amikor a magyar válogatott pályára lép, tudnia kell, hogy a csapat nemcsak a stadionba kilátogató tíz- vagy húszezer ember, hanem az ország nagy része előtt játszik. Dzsudzsák Balázs pedig nemcsak a magyar válogatott csapatkapitánya, hanem az összes magyar labdarúgóé, a legkisebbektől a legidősebbekig. A visszajelzések alapján a levelünk sokakat megmozgatott a környéken. A meghívást figyelemfelhívásnak szántuk: helló, mi is itt vagyunk!

Szerző

Ölben kellett levinni a Győri ETO irányítóját

Publikálás dátuma
2018.03.26. 11:25
Illusztráció: Facebook/Stine Bredal Oftedal
A vasárnapi válogatott mérkőzésen megsérült a Győri Audi ETO KC norvég kézilabdázója, Stine Oftedal.

Az első félidő hajrájában egy szerencsétlen leérkezés után sírt a fájdalomtól Stine Oftedal kétszeres világbajnok, háromszoros Európa-bajnok irányító, ezért ölben kellett levinni a pályáról. A norvég szövetség közösségi oldalán megjelent rövid hír szerint a 26 éves Oftedal bokája nem tört el, csak erősebben megrándult. Ennek ellenére kérdéses a játéka a Magyar Kupa hétvégi, budapesti négyes döntőjében.

A szombati elődöntőben a győriek ellenfele a címvédő Ferencváros lesz. Az ETO játékosai közül a norvég Nora Mörk, valamint Tomori Zsuzsanna is súlyos térdsérülés miatt hiányzik. A norvégok vasárnap 33-27-re legyőzték a horvátokat, így kijutottak a decemberi, franciaországi Európa-bajnokságra.

Szerző