EU–török csúcskudarc

Publikálás dátuma
2018.03.28. 07:33
Nézeteik tartják a távolságot - Erdogan és Juncker a találkozó után Fotó: Anadolu Agency/Murat Kula

Nem közeledtek az álláspontok a legfőbb vitás kérdésekben Recep Tayyip Erdogan török államfő és az európai uniós vezetők hétfő esti várnai találkozóján, így bizonytalan, hogy milyenek az elvben még uniós tagjelölt Ankara európai kilátásai.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a megbeszélésen arról biztosította Erdogant, hogy továbbra is ellenezné a török EU-csatlakozási tárgyalások megszakítását. Hozzátette azonban: ahhoz, hogy eredményt érjenek el, Törökországnak javítania kellene Görögországhoz és Ciprushoz fűződő viszonyán. Törökország továbbra is megszállva tartja Észak-Ciprust.

Erdogan szerint Ankara célja változatlanul a teljes jogú EU-tagság, de Törökország addig is mindenekelőtt vízumkönnyítéseket és a vámunió kiterjesztését várja az EU-tól.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke viszont a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az unió továbbra is aggódik a jogállamiság törökországi helyzete miatt. Bírálta, hogy EU-állapolgárokat börtönöznek be Törökországban, valamint hogy Ankara blokád alá vonta a ciprusi partok mentén végzett fölgázfúrásokat. Uniós részről kritizálták a szíriai török katonai offenzívát is. Juncker szerint Törökország az ilyen műveletekkel áthágja a nemzetközi jog által megszabott határokat.

A török államfő viszont azt állította, hogy országa demokratikus jogállam, ahol tiszteletben tartják az alapvető emberi és szabadságjogokat. Erdogan súlyos hibának tataná, ha Európa, amely azt mondja magáról, hogy globális tényező kíván lenni, kizárná bővítési politikájából Törökországot. A török elnök állítása szerint Törökország és az EU régóta stratégiai partnere egymásnak. Juncker viszont úgy fogalmazott, hogy az EU igazi stratégiai partnert szeretne látni Ankarában.

Az egyetlen érdemi pozitívuma az volt a várnai megbeszélésnek, hogy az unió részéről megerősítették: ígéretüknek megfelelően további három milliárd eurót fognak folyósítani Törökország számára az ott tartózkodó szíriai menekültek ellátási költségeinek a fedezésére, ami azt a célt szolgálja, hogy az EU-t megóvják az újabb menekülthullámtól.

Szerző

Újra van kormány Pozsonyban

Publikálás dátuma
2018.03.28. 07:32
Fotó: AFP/Vladimir Simicek
Viszonylag stabil többségre számíthat Peter Pellegrini új szlovák kormánya, így várhatóan kitölti 2020 tavaszáig szóló mandátumát.

Minden jel arra vall, hogy egy időre elül a belpolitikai válság Szlovákiában. A kedélyek csillapodását jelezte már az is, hogy a szervezők lemondták a múlt péntekre tervezett tüntetéseket.

Az új kabinet a hétfő este tartott bizalmi szavazáson 81 voksot kapott a parlamentben. A Robert Fico volt kormányfő által fémjelzett Smer 49 képviselője mellett a kormány két további pártja is támogatta a kabinetet, így a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 15 és a Híd 14 törvényhozója. Rajtuk kívül azonban Alena Basistová, a Háló egykori képviselője, valamint Martina Simkovicová és Rastislav Holúbek is (ők Boris Kollár pártjából léptek ki) az igen gombot nyomta meg. Amikor Pellegrini múlt héten bemutatta a kormánylistát Andrej Kiska elnöknek, 79 képviselő támogatására támaszkodott. Ehhez képest a parlamenti szavazáson kettővel többen szavaztak az új kabinet programjára. Mint a pozsonyi Aktuality portálja írta, Pellegrini kabinetje azért sincs veszélyben, mert aligha szavazna ellene a Híd frakcióját elhagyó Igor Janckulík, valamint Peter Marcek. Ők ezúttal tartózkodtak. Utóbbi a bizalmi szavazás előtt reményét fejezte ki, hogy a kabinet megkapja a többséget a parlamentben, ám hozzátette, ezúttal nem tudja támogatásáról biztosítani a kormányt.

Az ellenzék számára már az is siker lett volna, ha a kormánykoalícióból bárki is átszavazott volna. Abban bízhattak, hogy Lucie Zitnanska volt igazságügyi miniszter, illetve a kulturális tárca éléről leváltott Marek Madaric, Fico egykori jobbkeze megy majd szembe a kabinettel, végül azonban ők is az igen gombot nyomták meg. Madaric menesztését követően még úgy nyilatkozott, hogy nem támogatja automatikusan az új kormány törvényjavaslatait. Azt is mondta, el tudna képzelni egy jobb összetételű kormányt, a JOJ televízióban pedig amiatt bírálta Pellegrinit, mert szerinte túl gyorsan kérte a bizalmi szavazást. Röviddel a voksolást követően azonban azt közölte, hogy jelenleg ez volt a legjobb döntés részéről.

A szavazást megelőző kétnapos vitában kizárólag ellenzéki képviselők szólaltak fel, a kormánykoalíció képviselői csak az ő megjegyzéseikre reagáltak - írta az Új Szó. „Két évvel ezelőtt már mindent elmondtunk, folytatjuk, amit elkezdtünk. Nekünk teljesítenünk kell azt, amit a programban megfogalmaztunk” – magyarázta Bugár Béla a koalíciós képviselők passzivitását. A Híd elnöke szerint az ellenzéki felszólalók sokszor nem is a kormányprogramra reagáltak, hanem sértegették és megpróbálták bemocskolni a koalíciót.

Az ellenzéki képviselők közölték, azért nem szavaznak bizalmat a kormánynak, mert a koalíció az elmúlt két évben botrányok sorát hagyta maga után. Veronika Remisová, az Egyszerű Emberek képviselője például kifejtette, az új kormány az adócsalás gyanújába keveredett Ladislav Basternák ügye, a különleges ügyész, Vasil Spirko beszámolója, a páncélozott csapatszállító járművek vitatható beszerzése körül kirobbant botrány miatt nem kaphat bizalmat. A botrányok főszereplőit ugyanis nem vonták felelősségre – fejtette ki.

Peter Pellegrini a vita végén elnézést kért annak színvonala miatt, majd kijelentette, mindent meg fog tenni azért, hogy ne kerüljön a hatalom az ellenzéki képviselők kezébe, akik között állítása szerint adócsalók vagy épp a maffiával kapcsolatba hozható személyek vannak. Sajtóértekezletén kifejtette: „A mi elsődleges feladatunk az emberekért dolgozni. Én azon fogok munkálkodni, hogy segítsünk azoknak, akik segítségre szorulnak, és megbüntessük azokat, akik a rendszerrel való visszaélésre törekednek" – fogadkozott Pellegrini. Kifejtette, miniszterelnökként arra törekszik, hogy elvezesse az országot a következő, két év múlva esedékes parlamenti választásokig.

Életmentő menekülés

Publikálás dátuma
2018.03.28. 07:31
Maduro nem találja a gyógyírt az egészségügy bajaira sem Fotó: AFP/Carlos Becerra
Miközben Nicolás Maduro nagyszabású gazdasági reformot jelentett be, a beteg venezuelaiak tömegével keresik fel a kolumbiai kórházakat.

„Olyan, akár egy kozmetikai beavatkozás, amely nem hoz mélyreható változást" – így jellemezte a venezuelai elnök néhány napja bejelentett „nagyszabású” pénzügyi reformját egy helyi közgazdász, Asdrubal Oliveros. A súlyos gazdasági válsággal – és ebből fakadó élelmiszer-és gyógyszerhiánnyal – küzdő ország szocialista vezetője örömmel jelentette be, hogy gyógyírt talált a krízisre: az ezredére csökkentik a forgalomban lévő bolívart. A tervek szerint június 4-én kerülnek fogalomba az új, három nullával „karcsúsított” bankók.

A májusban újraválasztásáért induló 55 éves elnök azt mondta, hogy a lépésre azért van szükség, mert meg kell védeni Venezuelát az – általában minden bajok okozójaként megnevezett – Egyesült Államok által indított „kereskedelmi háborútól”.

Hiába a harcos érvek, a Reuters helyszíni tudósítójának nyilatkozó helyiek azt mondták, nem bíznak a buszsofőrből elnökké avanzsált Maduro gazdasági reformjában. „Egy autoriter kormány olyan intézkedéseket hoz, amilyeneket csak akar. Ez az intézkedés nem fogja megállítani az inflációt” – nyilatkozta a hírügynökségnek egy helyi lakos, José Vasquez, aki azzal keresi a kenyerét, hogy kávét árul az egyik forgalmas carácasi metróállomás közelében. Nem csoda, hogy bizalmatlanok, hiszen több millió ember él az országban, akik havonta mindössze 1-2 dollárnak megfelelő bolívart keresnek. Még a hivatalos adatok szerint is több mint 2600 százalékkal növekedtek tavaly az árak.

Az új intézkedés aligha fogja megállítani az országot a lejtőn, szakértők szerint a reform csupán arra jó, hogy elkendőzze az árnövekedést és a bolívar összeomlását.

A lakosság elkeseredettségét, a vezetőjükbe vetett bizalom hiányát jelzi, hogy tömegesen vándorolnak ki az emberek a szomszédos országokba. Becslések szerint az elmúlt pár évben három-négy millió venezuelai hagyta el az otthonát – közülük több százezren csak az előző évben. Kolumbia az egyik legnépszerűbb célország. A két országot összekötő hídon mind gyakrabban látni beteg embereket, akik szó szerint az életükért menekülnek.

Az AP-nek nyilatkozó Grecia Sabala méhnyakrákkal küzd, ám a városban, ahol lakik, csupán egyetlen sugárkezelésre alkalmas gép van, s jó ideje már az sem működik, így kénytelen Kolumbiában kezeltetni magát. Hozzá hasonlóan sokan keresik a gyógyulást a – nem túl szilárd lábakon álló egészségügyi rendszerrel rendelkező – szomszédban. A határ menti Cucuta kórházában gyakran egy gombostűt sem lehet leejteni a sürgősségi osztályon, ahol a betegek jelentős része Venezuelából jön. De nem csupán a sürgős ellátást igénylő betegek veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatást: terhes nők, fertőzéssel küzdők, és alultáplált gyerekek is megfordulnak a kórházban.

Egészségügyi források szerint tavaly 25 ezer alkalommal látogattak kolumbiai sürgősségi osztályokra venezuelai betegek. Kormányzati jóslatok szerint idén ez a szám a duplájára nőhet.

„Kolumbia nem tudja fedezni minden érkező kórházi ellátását. Rendkívül aggasztó a helyzet” – mondta az egészségügyi minisztérium egyik munkatársa, Julio Saenz.

A Mestert gyászolják
Venezuelában „A Mestert”, vagyis Jose Antonio Abreut gyászolják, aki azzal vált ismertté, hogy több ezer szegény fiatalnak mutatott utat a zene világába. A 78 éves korában elhunyt Abreu közgazdászból lett zenepedagógus, és pályája során mintegy 1500 ifjúsági zenekart és kórust alapított országszerte. Az 1975-ben indított projekt – amely A Rendszer néven vált ismertté – közel egymillió gyermek számára tette lehetővé a zenetanulást, mintegy tízezer tanár munkájának köszönhetően. „Olyan fiatalokról van szó, akiket így a drogok és az erőszak világából mentünk meg. Önmagában az is nagy eredmény, ha sikerül elérnünk, hogy egy fiú a próbán üljön, ahelyett hogy a sarkon füvezne” – mondta évekkel ezelőtt Abreu az AFP hírügynökségnek.
Módszerének híre a határokon túlra is eljutott, és több tucat országban reprodukálták „A Rendszert”.