Egyre kíváncsibb Brüsszel: hol a pénz?

A korrupció szintje indokolja, hogy az EU szankciós eljárást indítson Magyarország ellen. Ha pedig egy tagállam nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez, fel kell függeszteni a neki járó uniós források kifizetését. Ezt tartalmazza az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának a véleménytervezete, amelyről kedden Brüsszelben vitáztak a képviselők. A szöveget a szakbizottság elnöke, a német kereszténydemokrata Ingeborg Gräßle írta.

Az ülésen felszólaló baloldali és zöldpárti képviselők támogatták az előterjesztést, míg a fideszes Deutsch Tamás politikai pamfletnek nevezte. A szocialista Szanyi Tibor lapunknak az ülés után azt mondta: nem ért egyet azzal, hogy az EU-támogatásokat összekössék politikai feltételekkel. A kormányzati lenyúlásoknak úgy lehet elejét venni, ha a a források odaítélését és felhasználásuk ellenőrzését független brüsszeli testületekre bízzák – fejtette ki.

A véleménytervezet vitáját megelőzően a költségvetési ellenőrzési szakbizottság zárt ülésen hallgatta meg az Európai Bizottság képviselőjét a magyarországi és lengyelországi közbeszerzésekről, különös tekintettel az egy ajánlattevős eljárások gyakoriságára. Információink szerint Ingeborg Gräßle kérdőre vonta a bizottsági illetékest, hogy a testület miért nem lép fel erélyesebben az EU pénzügyi érdekeinek a védelmében.

A magyarországi helyzetről vitatkozott kedden az EP Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsága is. A német szociáldemokrata Maria Noichl által készített véleménytervezet a magyar döntéshozók fejére olvassa többek közt, hogy szűkíteni próbálják a nők jogait és politikai szerepvállalását, megbélyegzik a civileket, támadják a társadalmi nemekről szóló oktatást. A hozzászólók egy része óva intett attól, hogy az EU olyan szociális kérdésekbe szóljon bele, amelyekhez semmi köze.

A két szakbizottsági véleményt – májusi elfogadásukat követően – egy EP-jelentéshez fogják csatolni, amely felszólítja az EU kormányait, hogy indítsák el a 7. cikkely szerinti szankciós eljárást Magyarország ellen a jogállam rendszerszintű megsértésének a kockázata miatt. Ennek a tervezetét várhatóan áprilisban vitatja meg a képviselő-testület állampolgári jogi bizottsága.