Mindenkinek másképp működik a szervezete, van, aki reggel aktív, más este pörög, így azzal is meg kellene barátkozni, hogy van olyan étel, ami valakit hizlal vagy káros az egészségére, másnak azonban kevésbé árt – mondta a Népszavának Bartha Ákos élelmiszerbiológus és táplálkozáskutató, a hivatalos ajánlásoktól némileg eltérő anyagcsere tipizálás egyik szakértője.
Általánosságok
Van néhány alapszabály, amelyek szinte mindenkire érvényesek. Ezek szerint mindenképpen kerülni kell azokat az élelmiszereket, amelyek nagy valószínűséggel egészségügyi panaszokat okozhatnak. Ilyenek például a gluténtartalmú gabonák; a finomított szénhidrátok különböző formái: a cukrok, a lisztek, a magas szénhidráttartalmú italok, az édes/túlnemesített gyümölcsök; bizonyos élelmiszeripari adalékok; vagy a rossz minőségű növényi olajok, nemcsak a transzzsírsav-tartalom, hanem az omega-3 és omega-6 rossz aránya miatt; a hüvelyesek egyes fajtái - szója és más, nagy szemű babfélék -, illetve bizonyos esetekben a tejtermékek kazein (az egyik tejfehérje) és tejcukor tartalma is ide tartozhat. A tiszta kazein az egyik legagresszívebb fehérje, a mellrák egyik komoly kockázati tényezője. Az autista, figyelemzavaros, hiperaktív gyerekek idegrendszerére például az emésztetlen kazeinből keletkező opiátok bizonyítottan rossz hatással vannak. Fontos viszont a telített zsírok - kókuszzsír, tojássárgája – fogyasztása. Bartha Ákos szerint valamilyen mértékben mindenkinek szüksége van állati eredetű fehérjékre. Ehhez azonban nem feltétlenül kell színhúst enni, be lehet vinni tojás, halak, puhatestűek, vagy akár a belsőségek és a kollagén különböző formáinak fogyasztásával is. Ha a fő elveket betartjuk, már szinte „sínen” vagyunk, az egyedi jellemzőkre szabott étrend pedig finomra hangol. Meg kell tudnunk - a szakértők módszereivel –, hogy főként fehérjéből, zsírból vagy szénhidrátból optimalizálunk energiát. Ettől függhet, mit ehetünk és az is, naponta hány étkezésre van szükségünk. Ha a szervezet a neki megfelelő arányban kap fehérjét, szénhidrátot és zsírt, illetve mikrotápanyagokat, vitaminokat és ásványi anyagokat, egyensúlyba kerül. Ennek eredményeként nem sóvárgunk ételek, főleg édességek után, és jól érezzük magunkat.
Illusztráció: pexels.com
Fontos arányok
Egy fehérje-zsír domináns embernek gyors az anyagcseréje, hamar feldolgozza az elfogyasztott táplálékot, sok energiát nyer belőle, amit el is raktároz. Ha fogyni akar, a szénhidrátokat alacsony glikémiás terhelésű ételekből, zöldségekből kell nyernie. Számára a napi sokszori evés szó szerint végzetes lehet. A vérben lévő állandóan emelkedett inzulin biztos hízást, hosszútávon pedig a hasnyálmirigy kifáradását eredményezheti, amiből először inzulinrezisztencia, majd cukorbetegség alakulhat ki. De az sem ehet csokit lekváros buktával, aki szénhidrátból nyer energiát. A nagy mennyiségű állati fehérje feldolgozása azonban túlságosan megterheli a szervezetét. Az ilyen típusú szervezet akár három-négyóránként is megéhezik de nehezebben hízik.
Zöldségdicséret
A metabolikus tipizálás módszerének másik szakértője, Bocsi Viktória arra hívta fel a figyelmet, hogy egy gyerek - ha hagyjuk - még tudja, mi a jó neki és azért eszik, mert éhes. Pedig valószínűleg már az édesanyja hasában túl sok cukorhoz jut. A megszületése után - szerencsés esetben - még minden jól működik. Egy darabig jól tolerálja a számára nem megfelelő ételt is. De ha például a típusa vagy egyéni érzékenységei miatt nem jó neki a tejtermék, akkor a reggeli kakaótól néhány év múlva lassan hízni kezd. A rossz táplálkozás következtében már egy kisgyerek is cukorbeteggé válhat. Az óvodában nagy valószínűséggel szénhidrátban gazdag az ebéd, ezért vacsorára vagy uzsonnára adjunk tojást vagy otthon készült májkrémet például zöldséghasábokra kenve. A kakaós csigát célszerű lenne édesburgonyára, sütőtökre, céklára, hagymafélékre, brokkolira, karfiolra, karalábéra, gumós zöldségekre cserélni.
