
Nemcsak az irodalomtudományi szakma, hanem a szélesebb olvasóközönség igényeit is figyelembe vették a DigiPhil projekt munkatársai, amikor elkészítették Kosztolányi Dezső szövegeinek digitális kiadásait. Az Édes Anna, az Aranysárkány és az Esti Kornél már elérhető, ahogy a Kosztolányi-adatbázis is. Utóbbit Dobás Kata mutatta be, aki hangsúlyozta, hogy az adatbázis inkább a tudományos kutatás számára fontos. A kutatás során Kosztolányi műveinek 1903-33 közötti magyar nyelvű periodikákban közölt írásait gyűjtötték össze és digitalizálták.

Palkó Gábor, a DigiPhil projekt vezetője elmondta, hogy a hosszabb nevén Tudományos szövegkiadások, bibliográfiák és kutatási adatbázisok online tudástára a Petőfi Irodalmi Múzeum és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet közös szolgáltatása. Kosztolányin kívül foglalkoznak Mikszáth Kálmán, Kassák Lajos, Móricz Zsigmond és Arany János munkáinak feldolgozásival is. A sajtóbemutatón a projektben résztvevők kimondottan a Kosztolányi-szövegek digitális kiadásait, részletesebben az Édes Annáét mutatták be. A regény nyomtatott kritikai kiadásában három változat található (a kézirat átirata, az első folyóirat közlés a Nyugatban és az első kötetkiadás 1926-ból), a digitális változatban ezek mellett fotók is szerepelnek a kéziratról, illetve található egy modern kiadás is, amelyben az olvasást könnyebbé téve nyelvtanilag modernizálták a szöveget. A változatok szavakhoz kapcsolt, a szövegből elérhető tárgymagyarázatokkal egészülnek ki, illetve külön elérhetőek a keletkezés- és fogadtatástörténetet összegző jegyzetek is.

Veres András, aki a tavaly előtt elhunyt Szegedy-Maszák Mihály és Dobos István mellett a Kosztolányi-életmű kritikai kiadásának egyik szerkesztője, elmondta, hogy az első pillanattól kezdve azt szerették volna, hogy a kiadások az interneten is megjelenjenek.
- A zöld tinta Kosztolányi sajátossága volt, de írt kék tintával, ceruzával és gépiratos kézirat is van. Kosztolányi úgy dolgozott, mintha számítógépen írt volna, például egy megírt oldalt a felénél elvágott és hozzáragasztott egy másik szöveget, így vannak hosszú és rövid kézirat oldalak is - mondta. A modernizált kiadásról elmondta, a kritikai kiadásoknak az is a feladata, hogy a szélesebb olvasóközönségnek szóló könyvkiadást támogassa és felajánljon az új kiadásokra egy szövegmintát. Veres András arról is beszélt, hogy a digitálisan egymás mellett is olvasható változatokon jól követhető, hogy Kosztolányi mikor, min változtatott. - Látszik, hogy gondot okozott számára az Édes Annában a Jancsi úrfi fejezet. Ezek a változatok az alkotás lélektani problémáinak vizsgálatához is támpontul szolgálhatnak. A házimunka részletes felsorolásánál is habozott a szerző, Kosztolányinak valószínűleg ezen a területen nem volt akkora ismerete - mondta és hozzátette, szerinte egy ilyen kiadás azt az olvasót szolgálja ki, akit nemcsak a mű érdekel, hanem annak háttere, keletkezés- és fogadtatástörténete is.

Bengi László, az ELTE adjunktusa, a Kosztolányi-életmű kritikai kiadásával foglalkozó kutatási program vezetője kiemelte, a nyomtatott könyv lezárul, a digitális kiadás viszont folyamatosan javítható és kiegészíthető. Szerinte a nyomtatott változattal szemben egy kritikai kiadás digitálisan kevésbé ijesztő az olvasók számára. Utalt a középiskolás diákokra is, akik számára a digitális közeg természetesebb és így olyan információkhoz is hozzáférhetnek, amelyek a hagyományos oktatásban eddig épp a nyomtatás nehézségei miatt nem kaptak szerepet.
A digitalizált Kosztolányi szövegek a projekt weboldalán érhetőek el.