Elégtétel?

Már csak napokban számoljuk a választásokig hátralévő időt. A Fidesz fetreng és fuldoklik az erkölcsi posványban: folyamatos korrupció, visszaélések, hazugságok, aljasságok, lelepleződések, a szinte naponta felszínre kerülő újabb botrányok sorozata. Ilyen körülmények közepette – az egyenlőtlen feltételek ellenére –, felcsillant az ellenzék győzelmének esélye is. Valóra váltásának két fő feltétele van: egyetlen közös ellenzéki jelölt, és a 70 százalék fölötti választói részvétel. Ha közös jelölt van, kellőképpen feléled és reálissá válik a szavazók reménye, ezáltal magas lehet a részvétel. A kormányváltást akarók vannak többségben.

A tét óriási! Ha e második négy évet is elfecsérlő ellenzék ezt a kivételes, most még tálcán kínálkozó utolsó lehetőséget is elszalasztja, ha nem mutat világos, egyértelmű alternatívát a választóknak, az megbocsáthatatlan lenne. Ne legyenek illúzióink! Ha most nem lesz egy rendszerváltó kormányváltás, ez a velejéig romlott, egyre ijesztőbbé váló, az önkormányzatiság felszámolását tervező, ellenőrizhetetlen teljhatalomra törő, diktatórikus, elnyomó rendszer a választás után csírájában fog elfojtani minden olyan szerveződést és szándékot, amely a tényleges demokrácia visszaállítására irányulna. Az „erkölcsi, politikai és jogi elégtétel”-ről nem is beszélve…