Ismét meghalt egy asszony ellátatlanság miatt a Honvéd sürgősségijén

Publikálás dátuma
2018.03.30 10:42
Fotó: Molnár Ádám
Egy háziorvos szerint a Honvéd Kórház ellátóhelye mára amolyan no go zonává vált, ahova belépve nem biztosítanak a törvények védelmet, kiszolgáltatott, megfélemlített betegek várakoznak, remélve sorsuk jobbra fordulását.

Februárban ismét meghalt egy ellátatlan asszony a Honvéd Kórház sürgősségi osztályán. A háziorvosa azonban hiába kérte betege a kórházi dokumentumait, illetve az ügyben vizsgálatot, a Honvédkórház megtagadta az iratokba való betekintést. Dr. Mateisz Erzsébet háziorvos az üggyel kapcsolatos levelezését a közösségi portálon is nyilvánossá tette. Az esetről az RTL híradója is beszámolt.

Az idős asszonyt február közepén vérmérgezés gyanújával utalt be a Honvédkórház sürgősségi osztályára a háziorvosa. A sürgősségi osztályra megérkezve még a beteg éber volt, lehetett vele beszélni. A rosszul lévő beteget nem vizsgálták meg, sem vérnyomás vagy pulzus mérés, sem laborvizsgálat nem történt. Ennek ellenére az akkor őt ellátó Dr. Zacher Gábor leírta, hogy „Jelen állapot nem sürgősségi ellátás kereteibe tartozik, SBO-ra való beutalása szakmaiatlan. Emittáljuk.” A beteget hazavitették, ahol nem tudták itatni, etetni, aluszékonnyá vált. Másnap férje többször telefonált az ügyeletnek, és a rendelőnek, hogy feleségét nem tudja felébreszteni, de fél mentőt hívni, mert esetleg kifizettetik vele. Végül az ügyelet tanácsára hívta a mentőket, akik ellátták az eszméletlen beteget, és visszaszállították a sürgősségi osztályra. Itt derült ki, hogy szeptikus állapota visszafordíthatatlanná vált, és ahol ezután az intenzív kezelés ellenére elhalálozott.

Háziorvosa dr. Mateisz Erzsébet az ügy kivizsgálását kérte a Honvéd kórháztól, mivel úgy vélte, betege orvosi „nemtörődömség” áldozata lett. A doktornő hiába érvelt azzal, hogy az ambuláns lap is bizonyítja: nem vették figyelembe a beutaló orvos diagnózisát, nem végezték el a szükséges vizsgálatokat, nem látták el az esetet, nem megalapozottan állapították meg a beutalás indokolatlanságát. A kórház a vizsgálatot elutasította.

A háziorvos elkeseredésében arra kérte az önkormányzatot, hogy a körzetét sorolják egy másik sürgősségi ellátóhelyhez, elutasították. Az orvosnő azzal érvelt, hogy a Honvéd Kórház ellátóhelye mára amolyan no go zonává vált, „ahova belépve nem biztosítanak a törvények védelmet, kiszolgáltatott, megfélemlített betegek várakoznak, remélve sorsuk jobbra fordulását. De, amíg az SBO vezetőjének, és az orvosigazgatónak nem az emberek élete, egészségük javítása az elsődleges, addig nem tudom a betegeimet beküldeni, ez egyszerűen ellentétes az orvosi eskümmel” - írta a Honvéd kórház orvos igazgatójához címzett levelében. Hozzátette: ezt a közönyt, a tanult tehetetlenséget, bárminek is nevezzem nem tudom elfogadni, és csak remélni tudom, hogy a nyilvánosság ereje segít majd abban, hogy az esetet és minden hasonló ügyet kivizsgáljanak, és tegyenek meg mindent a feltárt problémák orvoslására, hogy a későbbiekben megfelelő ellátás reményében, félelem nélkül mehessenek a betegek a sürgősségire, és mi orvoskollégák nyugodt szívvel utalhassuk be a ránk bízott rászorulókat.”

Szerző

Ebben sem mondtak igazat: szó sincs arról, hogy egyéni számlán kezeljék a volt magánnyugdíj-pénztári tagok pénzét

Publikálás dátuma
2019.04.18 22:04
Jól döntöttek, akik a magánnyugdíj-pénztári tagságuk megtartását választották FOTÓ: NÉPSZAVA
Nincs is értelme, de ezt mindig is tudni lehetett.
Az egyik fő ígéret az volt a magánnyugdíjak államosításánál, hogy a megtakarításokat egyéni számlákon kezelik majd az állami rendszerben. Ez azóta sem valósult meg, viszont az akkor államosított 3000 milliárd forintot rég elköltötték, ezért Mesterházy Attila MSZP-s képviselő írásbeli kérdéssel kereste meg Rétvári Bencét, az Emmi államtitkárát a témában - számolt be az RTL Klub híradója. Rétvári válasza szerint viszont a korábbi magánnyugdíjpénztári megtakarítások jóváírása  a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számlán nem értelmezhető. (A mondatnak valójában úgy kellene hangzania, hogy az állami rendszerben egyéni számla nem létezhet.) Ennek ellenére senkit nem ér kár - közölte Rétvári -, mert nyugdíjakat úgy számolják, mintha sosem lettek volna magánnyugdíjpénztárak. A kormány szerint a jelenlegi rendszerből azt lehet látni, hogy ki, milyen nyugdíjra számíthat majd, így nincs is szükség az egyéni, virtuális számlákra. Mesterházy szerint ez azt jelenti, hogy az államosítás idején nyíltan hazudtak annak céljáról és módjáról az embereknek. A híradónak nyilatkozó szakértő szerint a felosztó-kirovó magyar nyugdíjrendszerben egyéni számlának valóban nincs értelme, ilyet nem is lehet ígérni.  A mai Kormányinfón Gulyás Gergely is azt közölte, hogy ebben a ciklusban nem lesz egyéni nyugdíjszámla. A jelenlegi felosztó-kiróvó rendszeren a következő években nem változtatnak. 

Reméljük, Kövér László nem idézte Semjént, amikor együttérzését fejezte ki a Notre Dame miatt

Publikálás dátuma
2019.04.18 19:33

Fotó: Vajda József
Nagyon azért nem kapkodta el a francia házelnöknek szóló együttérző levél elküldését.
Az Országgyűlés elnöke levélben fejezte ki együttérzését a francia képviselőház és a szenátus elnökének a Notre Dame-székesegyházban pusztító tűz miatt - közölte az Országgyűlés Sajtóirodája csütörtökön. Kövér László azt írta Richard Ferrand-nak és Gérard Larcher-nak: megdöbbenve és mély megrendüléssel értesült a kereszténység, a katolikus egyház és az egyetemes kultúra egyik fontos jelképének számító Notre Dame-székesegyházat ért tűzesetről, amely felbecsülhetetlen kárt okozott a rekonstrukció alatt álló épületben. Az Országgyűlés elnöke levelében kifejezte elismerését a francia tűzoltók hősies küzdelméért, amelynek köszönhetően sikerült megóvni "a kereszténység egyik bástyáját" a teljes pusztulástól, csakúgy, mint az épületben őrzött keresztény kegytárgyak és műalkotások hatalmas gyűjteményének jelentős részét. Kövér László a magyar Országgyűlés nevében együttérzéséről és támogatásáról biztosította a francia nemzetet, és sok erőt, kitartást kívánt a székesegyház újjáépítéséhez.   Semjén Zsolt kedden még arról értekezett, hogy az égő Notre Dame a hitét megtagadó Franciaország tragédiáját fejezi ki. "Én ebben egy tragikus szimbólumot látok. Az a Franciaország, amelyik megtagadta - mint az egyház legidősebb leánya, úgy hívták régen Franciaországot – saját történelmét, megtagadta önmagát, megtagadta saját kereszténységét és hitét, ez az égő templom valahogy kifejezi azt az apokaliptikus értékvesztést, aminek a nyugati világban tanúi lehetünk” - mondta a tűz kapcsán a HírTv-ben a nagy vadász. 
Frissítve: 2019.04.18 19:35