– Mit tervez április kilencedikére?
– Felülők a biciklimre, és betekerek az új munkahelyemre.
– A Parlamentre gondol?
– Arra. A miniszterelnökség ugyanis marad a Parlamentben, nem költözik a Várba.
– És odaér?
– Majdnem végig bicikliút van.
– Úgy értem, hiszi, hogy miniszterelnök lesz?
– Hiszem, és teszek is érte.
– Ha nem csalja meg a hite, mi lesz az első három intézkedése?
– Magyarországon a legkiszolgáltatottabbak a gyerekek, szívügyem a jólétük, így elsőként elindítok egy gyermekszegénység elleni programot. Másodsorban bekéretem az orosz nagykövetet, és felmondom a paksi bővítésről szóló szerződést. Harmadrészt kezdeményezek egy átfogó tervet a korrupció visszaszorítására. Ennek részeként Magyarország csatlakozik az európai ügyészséghez – ami egyébként alapvetés, hiszen az Európai Parlament költségvetési bizottsága felvetette, hogy csak azok az országok kapjanak támogatást, amelyek tagjai a szervezetnek. Továbbá létrehozzuk a hazai antikorrupciós ügyészséget, amely jogállami módszerekkel ugyan, de határozottan vizsgálja, hogy az elmúlt nyolc évben felhalmozott óriási magánvagyonok korrupciós cselekményekből származnak-e.
– Amennyiben Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, akkor lényegében mindegy, hogy Polt Péter legfőbb ügyész kitölti-e mandátumát, vagy sem?
– Nem mindegy, mert tetteinkért felelősséget kell vállalnunk. Neki is. Mivel a beruházások zömét uniós pénzből finanszírozzák, az európai ügyészséghez való csatlakozás érdemben szorítaná vissza a korrupciót. Így ha valamilyen okból nem sikerül megszabadulni Polt Pétertől – ezt nem hiszem –, akkor foglalkozzon az ittas vezetésekkel, de azokkal is csak addig, amíg le nem zárul a felelősségét vizsgáló független eljárás. Mert legyen világos: ő viseli az elmúlt nyolc év legsúlyosabb politikai felelősségét. Ami jogi felelősségé válhat, ha sikerül bizonyítani, amit mindenki tud: Polt nem vádlója, hanem védőügyvédje a fideszes maffiózóknak.
– De hogy lesz önből egyáltalán miniszterelnök, ha nem esküszik fel az alaptörvényre? Márpedig nyilvánosan esküdött, hogy ilyet nem tesz.
– Világosak a szabályok: a parlamenti szavazás után a megválasztott miniszterelnök szabadon élhet jogköreivel. Az eskü az egy szimbólum – nem szeretném és nem is fogom deklarálni, hogy a magaménak érzem, illetve meg akarom védeni a Fidesz hatalmi érdekéből az országra erőltetett alaptörvényt. Azt az egypárti alaptörvényt, ami illegitim, és szolgává alázza az embereket. Orbán Viktor felesküdött a Harmadik Köztársaság alaptörvényére, majd összezúzta. Én minden erőmmel arra törekszem, hogy helyreállítsam az alkotmányosságot – ezt nem lehet esküszegéssel kezdeni.
– Azt mondják a kormányváltás garanciája az izmos részvételi arány. Megtippeli, a választók hány százaléka szavaz majd?
– Remélem, hogy 70 százalék fölött lesz ez az arány.
– Mire alapoz?
– Az elmúlt hetek sok ezernyi kézfogására, beszélgetésére. És például Érpatakra, ahol 70 százalék feletti részvétellel választott magának új polgármestert a település. Vagy ott van Hódmezővásárhely. Biztos, hogy sokkal többen szavaznak majd mint négy éve.
– Tegyük fel, jók a részvételi megérzései. Csakhogy ön a DK-t és az LMP-t kvázi koalíciós kormányzásra kérte fel – ha viszont tódulnak az emberek szavazni, az nem kedvez a kis pártoknak. Hogy lesznek így szövetségesei a parlamentben?
– Van esélye az LMP-nek és a DK-nak is, miközben persze mindenkit arra kérek, hogy: az MSZP–Párbeszéd listáját támogassa, amit a szavazólapon a 9-es szám alatt talál. Mindenesetre a nemzet érdeke, hogy a szavazatok ne vesszenek el, márpedig a kisebb pártokra adott szavazatok esetén fennáll ez a veszély. Ezért is támogattam korábban, hogy egy előválasztás után a demokratikus pártok közös listát állítsanak. De ez a múlt és engem már csak a jövő érdekel.
– Nem zavarja, hogy az LMP és a DK azt bábozta, miszerint az MSZP az egyetlen akadálya az ellenzéki együttműködésnek, mert nem hajlandó megegyezni a Jobbikkal? Kívülről úgy tűnt, mintha a két párt így akart volna szavazatokat rabolni – hiszen egyértelmű volt: az MSZP–Párbeszéd nemet mond a szocialista-jobbikos közösködésre.
– Én minden interjúban világossá tettem, hogy az ördöggel is leülök tárgyalni, ha a kormányváltás, ebből fakadóan pedig egy békés, nyugodt, gyarapodó Magyarország a tét. De az ördög nem méltóztatott eljönni.
– Hiszi, hogy szélesedik az együttműködés?
– Amikor ezt az interjút felvesszük biztosan nem tudhatom, de bízom benne. A lelkem mélyén én továbbra is abban hiszek, amit akkor vallottam, amikor 2010-ben az LMP parlamentbe jutásáért dolgoztam…
– Hogy…
– …hadd fejezem be! A 2010-es LMP-ről beszélek. Ha valaki elolvassa azt a nyolc évvel ezelőtti programot, akkor rájön, hogy gyakorlatilag ugyanazzal a programmal kampányolok. Hogy igenis lehet más a politika. A különbség annyi, hogy azóta az ország tönkrement, és a program még fontosabb lett. Csak a Párbeszéd és az MSZP kimondja, hogy ez egy baloldali program, az LMP pedig – ahogy azt a miniszterelnök-jelöltje mondta a Jobbikkal való benzinkutazásra készülve – jobbról akar kormányt váltani. Ezzel szerintem nem csak én nem értek egyet, hanem az LMP szavazói sem. És most nem a magyar politikai közhelyekről beszélek, nem csak arról, hogy éppen a Fidesz és a Jobbik között zajló jobboldali gyűlöletversenybe rokkant bele az ország. hanem az alapértékekről. Azok alapján a zöldek mindig balosak.
– És ugyan az ördögről sem beszél, de azért kicsit kanyarodjunk rá vissza: ha választási együttműködés nem is lesz a Jobbikkal, a parlamentben is érvényes ez a távolságtartás?
– Sok múlik azon, miképp szerepel a választáson a Jobbik: Vona Gábor most szavazatszerzési megfontolásból a látszat szintjén behúzta középre, de ha a párt nem győz, akkor sokan próbálják majd visszarángatni a jobbszélre. Van itt aztán az a logikai bukfenc is: ha a Jobbik is arra panaszkodik, hogy a Fidesz valósította meg a programját, az pedig szétcincálta, megosztotta, megmérgezte az országot, akkor miért hinnénk, hogy a szükséges változást az eredeti ötletgazdák hozzák. Azok, akiknek képviselőjelöltjei között a mai napig vannak a magukat heveny zsidózással politikussá gyúrt szélsőségesek. De ami a kérdés lényegét illeti: a kormányváltás érdekében a baloldali pártok az Országgyűlésben a Jobikkal közösen eddig is készítettek beadványokat, hoznak létre árnyékbizottságokat – és ez az együttműködés egy normális dolog…
– Én nyilván a kormányzati közösségre gondolok, ha a Fidesz kisebbségbe szorul.
– Magyarország számára a legideálisabb, ha az MSZP, a Párbeszéd, az LMP és a DK képes többségben kormányozni, bizonyos ügyekben pedig a Jobbikkal együtt megvan a kétharmada – ebben az esetben ugyanis gond nélkül és azonnal neki lehet állni a Fidesz közjogi rendszerének lebontásához. De minden jobb, mintha a Fidesz nyer. Mégis: ha a választópolgárok úgy döntenek, hogy csak a Jobbikkal közösen lehet kormányt alakítani, az új konstrukciók kidolgozását igényli.
– Ennél a pontnál szokott előkerülni a „szakértői kormány” kifejezés.
– Nem tenne az rosszat Magyarországnak ennyi év dúlás után, de az legyen világos, hogy Vona Gábor engem nem szavaz meg miniszterelnöknek, és én sem őt. Azaz csak harmadik személyről lehet szó.
– Politikai pletykák szerint a Jobbik készül egy ilyen forgatókönyvre, és semleges személyeket keres, felmerült például Márki-Zay Péter neve. Egy ilyen konstrukciót hajlandó lenne elfogadni?
– Biztos nem leszek a kormányváltás akadálya. A szakértői kormányzás egy szűk feladatkörrel ugyan működhet, de ezt korántsem tartom olyan ideális megoldásnak, mint amilyet az MSZP és a Párbeszéd szövetsége kínál: van programunk, van szakértőkből álló árnyékkormányunk – és képesek vagyunk sikerrel összehangolni a baloldali pártok programját.
– Az ön programját nem nagyon cincálta szét a kormánypárti média, egyedül a többkulcsos adóról szóló elképzelést futtatta meg, mondván Karácsony adóemelésre készül. Most 195 ezer forint a nettó átlagjövedelem. Ehhez viszonyítva kik fizetnek többet?
– A Fidesz azért nem kötött bele az árnyékkormányomba és a programba, mert kerüli a valódi társadalmi vitákat, ugyanis simán elvesztené azokat. A mi adórendszerünkben a nagy többség többet keres majd. Mivel a minimálbér adómentes lesz, az átlagbért vagy annál jóval többet kapók is jól járnak – nem véletlen, hogy az egykulcsos adórendszerrel a bérből és fizetésből élők 80 százaléka rosszul járt.
– Egy konkrét számhoz lehetne kötni a második kulcsot?
– Szerintem az átlagbér háromszorosánál lép be, de erről nyilván le kell majd folytatni a szakmai vitákat. Komolyabb mértékben a társasági adót emelném: az, hogy Magyarországon egykulcsos és kilencszázalékos ez az adónem, illetve rengeteg kedvezménnyel csökkenthető, nos az azt jelenti, hogy a legnagyobb cégek szinte egy fillér társasági adót nem fizetnek. Azaz a tőke nem adózik, a munka meg igen – ez egy teljesen abszurd, igazságtalan rendszer.