"Javítani kellene a szociális párbeszédet Magyarországon"

Publikálás dátuma
2018.04.03 07:05
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
Tíz éven belül jelentősen csökkenthetők lennének a bérkülönbségek Kelet- és Nyugat-Európa között, ehhez azonban a tagállamoknak meg kellene állapodniuk egymással és ebbe be kellene vonni a vezető multinacionális vállalatokat is – állította Luca Visentini, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) főtitkára.

- Tavaly ősszel elfogadták az Európai Unióban a Szociális Jogok Európai Pillérjét, amelyben számos szociális alapelvet rögzítettek. Orbán Viktor korábban több alkalommal is bírálta ezt a kezdeményezést, mert szerinte ezzel beavatkoznak Magyarország életébe. Az ESZSZ azóta többször is egyeztetett a magyar tagszervezetekkel, illetve a magyar kormánnyal. Mi a magyar álláspont?

- Orbán Viktornak valóban voltak aggályai a szociális pillérrel kapcsolatban, később viszont sikerült megállapodni, és végül a magyar kormány is aláírta a megállapodást. A magyar miniszterelnök azt jelezte felénk, hogy neki is célja a szociális felzárkóztatás, de szeretné megtartani a magyar modellt. Ennek a kormányfő szerint négy eleme van: a gazdaság termelékenysége, a bérek növelése, a családpolitika, valamint a magyar identitás és a magyar kultúra. Orbán Viktor azt is mondta, hogy ezek eredményes kombinációjával akarja meggyőzni a külföldön dolgozó magyarokat, hogy térjenek vissza Magyarországra. A magyar kormányfő arról számolt be, hogy Magyarországon folyamatosan emelkednek a bérek, és a minimálbérek is jelentősen nőttek. További emelést úgy szeretne elérni a kormány, hogy ne sérüljön az ország gazdasági teherbíró képessége. Egyébként ebben egyetértettünk, mi sem szeretnénk olyan béremelést, amely elválik a gazdasági teljesítménytől.

- Mégis az az egyik legfőbb célkitűzésük, hogy a keleti országok bérszintje közelítse a nyugati fizetéseket. Hogyan érhető ez el, ha ezek a tagállamok elmaradottabbak, a felzárkózás pedig lassú?

- Nem akarjuk, hogy minden országban ugyanakkorák legyenek a jövedelmek. Nekünk az a célunk, hogy a bérszínvonal igazodjon a termelékenységhez, valamint a megélhetési költségekhez. Jelenleg ugyanis óriási a szakadék a bérek alakulása, valamint a termelékenység között, azaz több bért is adhatnának a vállalatok. Különösen igaz ez a multinacionális cégek esetében. Egy magyar vagy egy lengyel dolgozó, aki valamelyik autógyár üzemében dolgozik, termelékenységét tekintve 70-80 százalékát éri el a német kollégájának. A fizetéseket összehasonlítva viszont azt látjuk, hogy a kelet-európai munkás a német bér legfeljebb 40 százalékát kapja meg. A felzárkózás – ha meghozza a szükséges döntést az Európai Tanács – akár 10 év alatt is végbemehet. Ehhez azonban ágazatokat lefedő kollektív-szerződésekre, valamint alkurendszerre lenne szükség, amely Magyarországon egyelőre teljesen hiányzik. Cseh kollégáink számolták ki, hogy ha marad a jelenlegi tempó, akkor 104 év kell ahhoz, hogy a cseh bérek utolérjék a nyugatiakat. Muszáj tehát valamit tenni, a nyugati agyelszívás ugyanis katasztrofális következményekkel járhat.

- Mi a véleménye a magyar szakszervezeti jogokról és a munkavállalói jogokról?

- Orbán Viktorral korábban beszéltünk arról, hogy javítani kellene a szociális párbeszédet Magyarországon. Erre a kormányfő ígéretet is tett, ám a szakszervezetek azt jelezték felénk, hogy ebből nem sok minden valósult meg. Én azt látom, hogy a magyar kormány az európai ügyekben segítőkész, sőt akár még támogató is, viszont a nemzeti szintű szociális párbeszéd fejlesztésében nem. Ennek a problémának a kezelése elsősorban nem az Európai Szakszervezeti Szövetség feladata, mert ez beavatkozás lenne a magyar viszonyokba. A mi feladatunk, hogy segítsük a tagszervezeteket a párbeszéd javításában.

- Mikorra jöhet létre az Európai Munkaügyi Hatóság?

- A hivatal szűkebb jogkörrel rendelkező változata 2020-ig létrejöhet, központjának pedig valamelyik kelet-közép-európai államban kellene lennie. A hatóság így tudna leghatékonyabban fellépni a visszaélések ellen.

- Miben segítené például a magyar munkavállalókat?

- A hivatal nem avatkozhatna be nemzetállami hatáskörbe tartozó ügyekben, csak a határokon átívelő kérdésekben. Például segítene a külföldön dolgozó magyaroknak vagy a kiküldetésben lévőknek, hogy elkerülhessék a visszaéléseket. Természetesen azért is küzdünk, hogy a munkavállalói jogokat is ellenőrizhessük majd, ám nagy valószínűséggel ezt visszautasítják majd egyes országok.

Mi az a szociális pillér?
Húsz alapelvet rögzít a szociális jogok európai pillére, amelyet tavaly novemberben fogadott el az Európai Unió. Ez ugyan egyelőre nem jelent kötelező előírásokat a tagállamoknak, de kimondja - egyebek mellett - a férfiak és nők egyenlőségét, a lakhatáshoz való jogot, a minimumjövedelem fontosságát, valamint a tisztességes megélhetéshez elegendő bér szükségességét.



Szerző
2018.04.03 07:05

Egy-egy zápor frissítheti a hőséget kedden

Publikálás dátuma
2018.08.20 21:23

Fotó: Shutterstock/
A legmelegebb kora délutáni órákban 31-35 fokot mérhetünk.
Kedden a sok napsütés mellett csak néhol északon és a déli, délnyugati tájakon alakulhat ki rövid ideig tartó zápor, zivatar. Északnyugaton a nap folyamán többször is megélénkülhet az északias szél. A legmelegebb kora délutáni órákban 31-35 fokot mérhetünk - írja az Időkép.    Szerdán is sokat fog sütni a nap, egy-egy helyi frissítő zápor, esetleg zivatar csak néhol délen, délnyugaton, esetleg keleten fordulhat elő. A keleties szél országszerte gyenge, mérsékelt marad. Hajnalban 15-21, délután 30-35 fok várható. Csütörtökön több lesz a felhő az égen, szórványosan előfordulhatnak záporok, zivatarok. Időnként élénk, néhol erős lesz a délkeleti szél, de zivatarok környezetében viharos lökések is lehetnek. A hőmérséklet 30-35 fok körül alakul. Pénteken előreláthatólag megszaporodnak a záporok, zivatarok. A változó irányú szél többfelé megélénkülhet. 25-34 fokos maximum értékeket mérhetünk, a Dunántúlon várhatók az alacsonyabb értékek. Hétvégére hidegfront érkezése valószínű viharokkal, lehűléssel, erős, viharos északnyugati széllel.
2018.08.20 21:23
Frissítve: 2018.08.20 21:33

Kezdődhet a buli, nincs akadálya a tűzijátéknak

Publikálás dátuma
2018.08.20 20:39
A 2017. augusztus 20-i tűzijáték látképe
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az időjárással nem lesz gond, több százezren nézhetik végig az este kilenckor kezdődő ünnepi programot.
Az augusztus 20-ai központi rendezvények biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs úgy döntött: meg lehet tartani a tűzijátékot – jelentette be hétfőn este a Kormányszóvivői Iroda. Az eddig beérkezett jelentések alapján az ünnepi tűzijátékot a terveknek megfelelően meg lehet tartani, az előrejelzések szerint a kilövés idején várható időjárás sem a biztonságos lebonyolítást, sem a látvány értékét nem fogja érdemben befolyásolni.
Kitértek arra is, hogy az ünnepi rendezvénysorozat eddigi programjai rendben, a terveknek megfelelően lezajlottak. A Kossuth téri ünnepi program alatt és az egész napos tömegrendezvények alatt semmilyen rendkívüli esemény nem történt. Az Országházat 11.30 és 19 óra között csaknem 8 ezer ember látogatta meg. Az este kilenckor kezdődő ünnepi tűzijátékra több százezrekre számítanak a szervezők, írja az MTI. A programon hét tonna pirotechnikai látványelemet használnak el, és 21 ezer fényeffektet mutatnak be.
2018.08.20 20:39
Frissítve: 2018.08.20 22:15