"Javítani kellene a szociális párbeszédet Magyarországon"

Publikálás dátuma
2018.04.03 07:05
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
Tíz éven belül jelentősen csökkenthetők lennének a bérkülönbségek Kelet- és Nyugat-Európa között, ehhez azonban a tagállamoknak meg kellene állapodniuk egymással és ebbe be kellene vonni a vezető multinacionális vállalatokat is – állította Luca Visentini, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) főtitkára.

- Tavaly ősszel elfogadták az Európai Unióban a Szociális Jogok Európai Pillérjét, amelyben számos szociális alapelvet rögzítettek. Orbán Viktor korábban több alkalommal is bírálta ezt a kezdeményezést, mert szerinte ezzel beavatkoznak Magyarország életébe. Az ESZSZ azóta többször is egyeztetett a magyar tagszervezetekkel, illetve a magyar kormánnyal. Mi a magyar álláspont?

- Orbán Viktornak valóban voltak aggályai a szociális pillérrel kapcsolatban, később viszont sikerült megállapodni, és végül a magyar kormány is aláírta a megállapodást. A magyar miniszterelnök azt jelezte felénk, hogy neki is célja a szociális felzárkóztatás, de szeretné megtartani a magyar modellt. Ennek a kormányfő szerint négy eleme van: a gazdaság termelékenysége, a bérek növelése, a családpolitika, valamint a magyar identitás és a magyar kultúra. Orbán Viktor azt is mondta, hogy ezek eredményes kombinációjával akarja meggyőzni a külföldön dolgozó magyarokat, hogy térjenek vissza Magyarországra. A magyar kormányfő arról számolt be, hogy Magyarországon folyamatosan emelkednek a bérek, és a minimálbérek is jelentősen nőttek. További emelést úgy szeretne elérni a kormány, hogy ne sérüljön az ország gazdasági teherbíró képessége. Egyébként ebben egyetértettünk, mi sem szeretnénk olyan béremelést, amely elválik a gazdasági teljesítménytől.

- Mégis az az egyik legfőbb célkitűzésük, hogy a keleti országok bérszintje közelítse a nyugati fizetéseket. Hogyan érhető ez el, ha ezek a tagállamok elmaradottabbak, a felzárkózás pedig lassú?

- Nem akarjuk, hogy minden országban ugyanakkorák legyenek a jövedelmek. Nekünk az a célunk, hogy a bérszínvonal igazodjon a termelékenységhez, valamint a megélhetési költségekhez. Jelenleg ugyanis óriási a szakadék a bérek alakulása, valamint a termelékenység között, azaz több bért is adhatnának a vállalatok. Különösen igaz ez a multinacionális cégek esetében. Egy magyar vagy egy lengyel dolgozó, aki valamelyik autógyár üzemében dolgozik, termelékenységét tekintve 70-80 százalékát éri el a német kollégájának. A fizetéseket összehasonlítva viszont azt látjuk, hogy a kelet-európai munkás a német bér legfeljebb 40 százalékát kapja meg. A felzárkózás – ha meghozza a szükséges döntést az Európai Tanács – akár 10 év alatt is végbemehet. Ehhez azonban ágazatokat lefedő kollektív-szerződésekre, valamint alkurendszerre lenne szükség, amely Magyarországon egyelőre teljesen hiányzik. Cseh kollégáink számolták ki, hogy ha marad a jelenlegi tempó, akkor 104 év kell ahhoz, hogy a cseh bérek utolérjék a nyugatiakat. Muszáj tehát valamit tenni, a nyugati agyelszívás ugyanis katasztrofális következményekkel járhat.

- Mi a véleménye a magyar szakszervezeti jogokról és a munkavállalói jogokról?

- Orbán Viktorral korábban beszéltünk arról, hogy javítani kellene a szociális párbeszédet Magyarországon. Erre a kormányfő ígéretet is tett, ám a szakszervezetek azt jelezték felénk, hogy ebből nem sok minden valósult meg. Én azt látom, hogy a magyar kormány az európai ügyekben segítőkész, sőt akár még támogató is, viszont a nemzeti szintű szociális párbeszéd fejlesztésében nem. Ennek a problémának a kezelése elsősorban nem az Európai Szakszervezeti Szövetség feladata, mert ez beavatkozás lenne a magyar viszonyokba. A mi feladatunk, hogy segítsük a tagszervezeteket a párbeszéd javításában.

- Mikorra jöhet létre az Európai Munkaügyi Hatóság?

- A hivatal szűkebb jogkörrel rendelkező változata 2020-ig létrejöhet, központjának pedig valamelyik kelet-közép-európai államban kellene lennie. A hatóság így tudna leghatékonyabban fellépni a visszaélések ellen.

- Miben segítené például a magyar munkavállalókat?

- A hivatal nem avatkozhatna be nemzetállami hatáskörbe tartozó ügyekben, csak a határokon átívelő kérdésekben. Például segítene a külföldön dolgozó magyaroknak vagy a kiküldetésben lévőknek, hogy elkerülhessék a visszaéléseket. Természetesen azért is küzdünk, hogy a munkavállalói jogokat is ellenőrizhessük majd, ám nagy valószínűséggel ezt visszautasítják majd egyes országok.

Mi az a szociális pillér?
Húsz alapelvet rögzít a szociális jogok európai pillére, amelyet tavaly novemberben fogadott el az Európai Unió. Ez ugyan egyelőre nem jelent kötelező előírásokat a tagállamoknak, de kimondja - egyebek mellett - a férfiak és nők egyenlőségét, a lakhatáshoz való jogot, a minimumjövedelem fontosságát, valamint a tisztességes megélhetéshez elegendő bér szükségességét.



Szerző
2018.04.03 07:05

Tovább hallgat a kormány Gruevszkiről

Publikálás dátuma
2018.11.18 17:53

Fotó: AFP/ ROBERT ATANASOVSKI
Továbbra sem tudják az Orbán-kormány képviselői, miként kommunikáljanak a nyilvánosság előtt arról, hogy a vesztegetésért jogerősen elítélt macedón ex-miniszterelnök, Nikola Gruevszki vélhetően illegális úton és a magyar kabinet segítségével szökött Magyarországra börtönbüntetése elől. A hétvégén Gulyás Gergelytől, a Miniszterelnökséget vezető minisztertől próbálták megtudni újságírók, ki adott felhatalmazást arra magyar diplomatáknak, hogy Albániából Budapestre hozzák a politikust. Gulyás nem tudott érdemi választ adni, mindössze annyit mondott, Gruevszki ügyében már zajlik a menekültügyi eljárás. Amikor az RTL Klub újságírója felvetette, hogy amikor utaztatták Gruevszkit, még semmilyen eljárás nem folyt, a miniszter csak annyit mondott: az eljárás lezárásáig semmilyen információt nem ad. A kormánynak pedig van ideje kommunikációs stratégia kidolgozására: az Orbán Viktorral minden jel szerint jó viszonyt ápoló macedón politikus menedékkérelmének elbírálása akár hónapokig is eltarthat. A Magyar Helsinki Bizottság nemrég jogi összefoglalót közölt a Gruevszki-ügyről, amelyben azt is leírták, ha a kormány betartaná saját szabályait, Gruevszkinek – mivel érvényes úti okmányok nélkül jött Magyarországra – most nem Budapesten, hanem egy tranzitzónában lenne a helye. – Magyarország törvényt sért azzal, hogy nem adja ki Macedóniának a jogerősen elítélt egykori miniszterelnöküket, akinek magyar diplomaták segíthettek eljutni Magyarországra – jelentette ki vasárnap a Párbeszéd szóvivője. Barabás Richárd szerint ezért a magyar külügyminiszternek, Szijjártó Péternek le kellene mondania. – A külföldi sajtóból lehet tudni, hogy a magyar nagykövetségek, a tiranai és a montenegrói nagykövetségek munkatársai aktívan részt vettek Gruevszki szöktetésében, és aktívan hozzájárultak, hogy ez az illegális migráns egyébként törvénytelen módon kerüljön Magyarország területére megsértve a magyar törvényeket, és megsértve a déli határzárat is – fogalmazott. Mindeközben a Fideszhez közeli médiacégek Macedóniában próbálják támogatni a Gruevszki nevéhez köthető VMRO-DPMNE pártot. A hvg.hu arról írt: a magyar kormányhoz közeli médiacégek – melyek mögött Schatz Péter, a Szlovéniában is jelen lévő Ripost egyik társtulajdonosa, illetve Adamik Ágnes, a Magyar Televízió egykori vezető munkatársa áll – tavaly jelentek meg az országban, s napi- és hetilapokból, internetes oldalakból és egy tévéállomásból álló médiabirodalmat építettek ki.
Szerző
2018.11.18 17:53

Ön mit tippelt? Mutatjuk a hatos lottó nyerőszámait

Publikálás dátuma
2018.11.18 16:46
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 46. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 8 (nyolc) 21 (huszonegy) 26 (huszonhat) 30 (harminc) 39 (harminckilenc) 40 (negyven) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt; az 5 találatos szelvényekre 331 350; a 4 találatos szelvényekre 7055; a 3 találatos szelvényekre 1710 forintot fizetnek.
2018.11.18 16:46