Ülj le, közepes

Publikálás dátuma
2018.04.03. 07:47
Anger Zsolt, Ubrankovics Júlia és Nagy Ervin Forrás: RTL Klub
Elindult az RTL Klub új sorozata, A Tanár. Az első epizódból azonban még nem derült ki, vajon kinek szól.

A Tanár című sorozat műfaji besorolását tekintve vígjáték. Kár, hogy ehhez vajmi kevés, ha a mintegy negyven percre mindössze néhány megmosolyogtató jelenet jut.

A történet egy szakgimnáziumban játszódik, a címszereplő pedig a fizika-kémia szakos tanár, Vasvári Szilárd – aki egyúttal az iskolai kosárlabdacsapat edzője is. A Nagy Ervin által játszott karakter unortodox módszerekkel próbálja megszólítani a fiatalokat, s a nők nyelvén is legalább olyan jól beszél. A tanév közben átjelentkezett magyar nyelv és irodalom szakos tanár, Nógrádi Klaudia (Ubrankovics Júlia) pedig – amellett, hogy azonnal összeboronálják Szilárddal – megmutatja az intézmény vezetőjének (Anger Zsolt), mit jelent a tekintély.

Az első rész az örökbefogadás témája köré épül: a szemüveges, félszeg és rossz labdaérzékkel megáldott Nyitrai Roland tudja meg a nevelőszülei által 16 éve titkolt tényt, hogy örökbe fogadták. Bánatát cigivel és alkohollal akarja orvosolni. (Kit lep meg, hogy ki is szolgálják a vendéglátóipari egységben?) Elhangzanak még olyan tételmondatok, mint: „Hányszor mondjam még, hogy nincs szex a szertárban?!” Ezek alapján nagyjából belőhető a sorozat humora, ami a Fák jú, tanár úr és a Rossz tanár tengelyen mozog – csak egyelőre kevésbé átütő módon.

A másik nagy probléma, hogy olyan miliőben helyezik el ezt a középiskolás közösséget, amelyet valószínűleg nem éreznek a magukénak sem azok, akik most kamaszok, sem pedig azok, akik már leérettségiztek. Olyan osztály- és tornatermek vannak a szakgimnáziumban, amilyenekből alig található napjaink Magyarországában. Ugyanezeket a jeleneteket ismerős környezetben, több évtizedes falak és padok között is felvehették volna, s akkor jobban azonosulhatnánk a szereplőkkel és a cselekménnyel. Így viszont szinte csak az energiamegmaradás törvényét sajátítottuk el.

Szerző
Témák
sorozat

Rendezni a cechet

Publikálás dátuma
2018.04.03. 07:46
Rudolf Péter, Nagy Sándor és Nagy-Kálózy Eszter alkotta trió
Rudolf Péter, Nagy-Kálózy Eszter és Seress Rezső-dalok, ezek a dobásai a Szomorú vasárnap című előadásnak a Madách Színházban. Nem rossz konstrukció.

Rudolf Péter bohócorral jelenik meg Seress Rezsőként a Madách Színház színpadán a Szomorú vasárnap című előadásban, rögtön az elején. Ez az apró jelzés utal arra, hogy Müller Péter darabját milyen irónia és humor veszi körül, miközben véresen komoly kérdések, dilemmák és problémák is szóba kerülnek egy elvileg világhírű életút bemutatása közben. A bohócorr Seress cirkuszi múltját is felidézi, később önállósul és bábként is funkcionál. A Szomorú vasárnap sokáig ment a Vidám Színpadon Bodrogi Gyulával és Voith Ágival a főszerepben, aztán több helyen is műsorra tűzték és most elérkezett a Madáchig. Rudolf Péter ki is szól az előadásból, mondván, hogy ez mégis a Madách. Nagyszínpad, nem kamara, nem stúdió. A gesztusok is nagyobbak, de nem túlzók.

Rudolf Péter, Nagy Sándor és Nagy-Kálózy Eszter alkotta trió

Rudolf Péter, Nagy Sándor és Nagy-Kálózy Eszter alkotta trió

A vállalkozás mindenesetre kissé meglepő, hiszen a monumentális, sok szereplős musicalek után ezt az előadást mindössze hárman játsszák és két zenész működik közre. Rudolf Péter, mint Seress Rezső telitalálat. Mint kiderült, évek óta tervezték Nagy-Kálózy Eszterrel, hogy eljátsszák a darabot és most Horgas Ádám rendezésében sikerült is. Tényleg nekik való és jól is csinálják. Az estét Rudolf Péter viszi a vállán és élvezi a terhet, nem inog meg a súlyától, óriási energiával kezd bele, újból és újból feltöltekezik és nem hagyja magát. Táncol, énekel, de leginkább a jellemábrázolásban jeleskedik. Az először színésszé lett, majd zongoristaként és a Szomorú vasárnap zeneszerzőjeként világhírt szerzett Seresst egyszerre mutatja szorongó művésznek és kaján, az életet ismerő megfigyelőnek. Túlélőt is írhatnánk, amit aztán maga Seress ír át, hiszen végül öngyilkosként távozik a földi életből. Müller Péter darabja innen indít, hogy aztán visszatekintsünk, hogyan is jutott el idáig, mert a cehhet végül is rendezni kell. Nem úszhatjuk meg. Müller nézőpontjának ez nagyon fontos momentuma és sok minden ebből következik.

A seressi életút drámái és diadalai egyaránt megjelennek a színpadon és Rudolf Péter talentumának köszönhetően nagyon jó arányban tálalva. Nagy-Kálózy Eszter Helénként és Rudolf Péter profi partnereként - és most nem a magánéleti kapcsolódásukra célzok -, rendkívül magabiztos, ráadásul jól is énekel, jól táncol. Nagy Sándor Jani pincérként, illetve több szerepben kissé háttérbe kerülve próbál élni a különböző karakterek megjelenítésének a lehetőségével, többnyire sikerrel. A történet alig tart ki csaknem három órán át, de szerencsére itt vannak a Seress-dalok és ezek szinte mindig átsegítenek a holtpontokon. Elképesztő, hogy mekkora slágerekről van szó. Ezt így összegyűjtve is pontosan érzékelhetjük. A fülünkben cseng a dallamuk és öröm hallgatni újra és újra a szövegüket. Horgas Péter a helyszíneket megidéző és képzőművészeti elemeket tartalmazó látványos és szellemes díszlete fontos kelléke az előadásnak.

Rudolf Péterék rendezték a cechet, Seress Rezső jellegzetes huszadik századi figurája pedig most a huszonegyedik században is ismerős, közeli és nem csupán az ötvenes évekbeli betiltása miatt. Szerencsére!

Szerző

Hamis zenekari támogatások

Publikálás dátuma
2018.04.03. 07:45
Fotó: Bublik Róbert
Csaknem hárommilliárd forintot, a tavalyinál nagyjából egymilliárddal több pénzt biztosít a kormány a magyarországi szimfonikus együttesek támogatására. Az emelt összeg ellenére a zenekarok mégsem számolhatnak feltétlenül több bevétellel.

A szimfonikus zenekarok bevétele a fenntartótól – a vidéki együttesek és néhány budapesti kerületi zenekar esetében ez az önkormányzat –, a magyar állam fenntartóhoz eljuttatott támogatásából, jegybevételekből és az utóbbihoz kötődő TAO támogatásokból adódik össze. - A fenntartó önkormányzatok számára fontosak a kulturális intézmények, azonban gazdasági helyzetüktől függően tudják finanszírozni azokat. A jó kondíciókkal rendelkező Győr nyilván könnyebben, nagyvonalúbban támogathatja zenekarát, mint a sokkal nehezebb helyzetben lévő Miskolc - mondja Popa Péter, a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége főtitkára.

- A 2008-ban megszületett előadó-művészeti törvény kidolgozásakor azzal a feltételezéssel éltünk, hogy az önkormányzatok nincsenek jó gazdasági helyzetben, ezért lobbiztunk annak érdekében, hogy az állam minden kulturális intézménynek adott önkormányzati forintot jutalmazzon, így ösztönözve a minél magasabb támogatásra. Ez jól is működött, ám a 2011-ben elindult módosítási folyamat során kihagyták – állítja Popa Péter. - A változtatás egyik oka az volt, hogy az önkormányzati fenntartók nem akartak olyan helyzetbe kerülni, hogyha rosszabb gazdasági helyzet miatt alacsonyabb összeget tudnak az együttesek fenntartására fordítani, akkor ezzel arányosan az állami pénzek is csökkenjenek – magyarázza Popa Péter.

A változást jól mutatja az is, hogy míg 2007-ben a nemzeti és kiemelt kategóriába tartozó szimfonikus zenekarok fenntartói támogatása a kétszerese volt a központi költségvetési támogatásnak, addig 2017-ben már az utóbbi lett a magasabb összegű támogatás.

- Az arányeltolódás egyik oka, hogy a központi költségvetési számok decemberben kiderülnek, az önkormányzati büdzsék jellemzően március-áprilisban készülnek, a kettő között eltelt néhány hónap pedig elég arra, hogy egyes fenntartók csökkentsék saját hozzájárulásukat. Ez gyakran nem átlátható módon, például a zenekarok felé kiszámlázott bérleti, vagy egyéb díjak összegének növelésével történik meg – mutat egyet a visszásságok közül Popa Péter.

Tovább bonyolítja a helyzetet a zenekarok minősítése. A nemzetinek minősített zenekarok nagyobb támogatásban részesülnek, mint a kiemeltek, azaz minden együttes evidens célja elérni az előbbit. A két minősítés közötti, 2008.évi XCIX. törvényben rögzített különbség azonban nem tűnik relevánsnak.

Nemzeti vagy kiemelt
Nemzeti előadó-művészeti szervezet:
A magyar előadó-művészeti életben betöltött szerepe, a művészeti tevékenysége a magyar nemzeti kulturális identitás és hagyományok őrzése, fejlesztése, a kulturális érték- és mintaközvetítés szempontjából kiemelkedő jelentőségű.
Kiemelt előadó-művészeti szervezet:
A fővárosi, illetve a megyei előadó-művészeti életben betöltött művészeti, kulturális szerepe, az általa nyújtott művészeti szolgáltatások tartalma és művészeti értéke az állami támogatási és az önkormányzati fenntartói vagy támogatási szerepvállalást egyidejűleg és tartósan indokolja.

Fontos differenciának gondolhatnánk, hogy a nemzeti zenekarokban fellépő művészek 70, míg a kiemeltekben játszó művészek 60 százalékának szakirányú felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie. - A jelenlegi Magyarországon ez a különbségtétel irreleváns, hiszen minden zenekari zenész felsőfokú diplomával rendelkező művész – említi Popa Péter. A minősítésekről, azaz a támogatásokról a kultúráért felelős miniszter véleményező, javaslattevő és döntés-előkészítő testülete, a Zeneművészeti Bizottság dönt. Ennek jelenlegi tagjai: Herboly Domonkos elnök, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója, Igric György, a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. főmunkatársa, koncertszervező és Kesselyák Gergely a Magyar Állami Operaház karmestere. A Bizottság a Nemzeti Érdekegyeztető Tanácsnak (NEÉT) adja javaslatait, amely azokat véleményezi, azután eljuttatja a minisztériumba. A minősítésről való döntésben alapvetően hét szempont játszik szerepet: opera-előadásokon történő közreműködések száma, a zenekar, énekkar létszáma, a hangversenyek száma, hangfelvételek, képfelvételek száma, a fizető nézők száma, az ifjúsági hangversenyek száma, a bemutatott kortárs magyar zeneművek. Az előbbi objektív szempontok mellett a Bizottság az évadértékelések alapján művészeti aspektusokat is értékel.

Az állami támogatás szempontjából szinte lényegtelen, ám az összes bevételt tekintve nagyon is fontos tétel a zenekarok jegybevétele és az ehhez kötődő TAO támogatások összege. Utóbbi lényege az, hogy cégek a társasági adójuk egy részét közvetlenül kulturális vagy sportszervezeteknek ajánlhatják fel. A TAO az eladott jegyekből keletkező előző évi bevétel 80 százalékáig vehető igénybe. - Vannak együttesek, amelyek nagyon sok pénzt kapnak a TAO rendszernek köszönhetően. A jegybevétel a legegyszerűbben a könnyen befogadható, népszerű, akár sokezres sportcsarnokokban játszható programokkal növelhető, azaz a zenekarok gazdasági érdeke engedni a szigorú művészeti szempontokból. A TAO ráadásul a a rendkívül magas – 10-50 százalékos jutalékért dolgozó közvetítőknek is megéri – villantja fel a vitatott adókedvezménnyel kapcsolatos kételyt Popa Péter.

A zenekarok kiadásának legnagyobb részét a bérek és a járulékok adják. A közalkalmazotti és munkaviszonyban dolgozó diplomás zenekari muzsikusok többsége 200-250 ezer forint bruttó, azaz 170-190 ezer forint nettó fizetésért dolgozik, ami a pedagógus életpálya modell bevezetése óta alacsonyabb keresetet jelent, mintha ének- vagy zenetanárként dolgoznának. Ezért a vidéki zenekarok egyre nehezebben találnak megfelelő muzsikusokat, azaz egyre nehezebben tudják azt a művészi színvonalat tartani, amellyel versenyképesen jelenthetnének meg a nemzetközi koncertpiacon.

Különleges helyzetben
Négy magyar zenekar külön fejezetet jelent a zenekari finanszírozásban. Az állami fenntartású Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a legnagyobb létszámú, nyolcvan tagú énekkarral és a kottatárral együtt 2016-ban az Emberi Erőforrások Minisztériumától 1,8 milliárd forintot kapott. Az alapítványi fenntartású Budapesti Fesztiválzenekar 2016-os mérlege szerint összesen csaknem hárommilliárdos bevételéből több mint 1,2 milliárd forinthoz a központi költségvetésből, 60 millióhoz a fővárostól jutott. A Concerto Budapest a minisztériumnak ugyanebben az évben csaknem 700 millió forintot köszönhetett. Kivételes helyzetben van a Magyar Állami Operaház zenekara is, amely kilenc és fél milliárdos állami támogatással működő intézmény része.