Előfizetés

Végre süt a nap - Figyeljen, változott a napvédelmi ajánlás!

Publikálás dátuma
2018.04.03. 11:43
Illusztráció: Shutterstock
Már hat hónapos kortól meg kell kezdeni a bőrrák megelőzését. A Journal of the American Medical Association felhívása azt, a 2012-es ajánlást módosítja, amelynek értelmében a napvédelemmel kapcsolatos betegoktatás tízéves kortól javasolt.

Tavasszal és nyáron a babakocsiból nézelődő gyerekeket sok esetben csak egy vékony sapka árnyéka, esetleg egy napernyő védi az erős napsugaraktól. A strandokon pedig a kisgyerekek akár a déli erős napsütésben is a parton homokoznak, a szülők bíznak a kétes hatékonysággal felvitt 50 faktoros napvédő krémek védelmében. Ezen az U.S Preventive Services Task Force friss ajánlásának megfelelően nem árt változtatni. A szakmai szervezet ugyanis arra figyelmeztet, hogy – különösen a világos bőrű, bőrrák kialakulása szempontjából rizikócsoportba tartozó családokban – nagyon fontos a szülők informálása, mert a napvédelemre már gyermekük 6 hónapos korától kezdődően fokozottan ügyelni kell.

A melanoma nem egyik pillanatról a másikra alakul ki – hangsúlyozta dr. Rózsa Annamária bőrgyógyász, az Anyajegyszűrő Központ orvosa. Az évek alatt elszenvedett bőrégések összeadódnak, így már fiatal felnőttkorban is nagyobb eséllyel lesz melanomás az, akinél gyermekkorában nem figyeltek eléggé a megfelelő napvédelemre. A nagyobb gyerekeknek már önállóan is tudniuk kell a napvédő krémet megfelelően használni és ismerniük kell a fényvédelemre vonatkozó információkat.

Tévhitek a napvédelemről

1. Árnyékban nem éghet le
Tévedés azt gondolni, hogy nyugodtan városnéző sétára indulhatunk erős napsütésben kisgyermekkel, ha a babakocsi fölé napernyőt szerelünk. Egyrészt csak az UV-szűrő anyagból készült ernyő vagy ruházat nyújt védelmet a napsugarak ellen, másrészt a gyerek fészkelődés közben könnyen kikerülhet az árnyékból, a tűző napon a karja vagy a lába akár negyedóra is leéghet.

2. Bekentük
A fényvédő krémek használata elengedhetetlen, ha a szabadban tartózkodunk. Már tavasztól, az első napsugarak megjelenésétől javasolt a gyerekeket 50-es faktorszámú termékkel bekenni, ráadásul a szabadba indulás előtt fél órával. A műveletet időnként újra meg kell ismételni, különösen, ha strandon, vízben tartózkodik vagy erősebben izzad.

3. A szolárium biztonságos
A barna bőr divatja miatt a kamaszok, fiatal felnőttek akár sokat is szoláriumoznak. A szakmai szervezet szerint azonban jobb elkerülni a mesterséges „napfényt”, a rendszeres használat megnöveli a bőrrák kialakulásának esélyét.

4. Elegendő az önvizsgálat
Melanoma már középiskolások körében is előfordulhat, így az anyajegyek és az egyéb bőrön látható elváltozások mielőbbi észlelése, rendszeres időközönként történő orvosi ellenőrzése elengedhetetlen. Az évenként legalább egy alkalommal elvégzett teljes testtérképes anyajegyvizsgálat segítségével pontosan nyomon követhető minden változás, így idejében lehet lépni, ha problémát észlelünk.

Csoki és tudatosság - Nemcsak a súlyunk miatt

Publikálás dátuma
2018.04.03. 10:48
Illusztráció: AFP
A csokoládé karbonlábnyomát és az édesség más környezeti hatásait vizsgálták a Manchesteri Egyetem kutatói, felmérve az összetevők, a gyártási folyamat, a csomagolás, a szállítás és a keletkező hulladék környezeti hatásait - írta az MTI.

A karbonlábnyom azt mutatja, hogy a termék életciklusa során mennyi közvetlen és közvetett üvegházhatású gáz kerül a levegőbe. A Food Research International szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek úgy becsülték, hogy az Egyesült Királyság csokoládéipara évente 2,1 millió tonna üvegházhatású gázt bocsát ki. Ez egyenlő egy akkora nagyváros, mint a 290 ezres lakosú Belfast éves karbon-kibocsátásával. Azt is kimutatták, hogy egyetlen szelet csokoládé előállításához mintegy ezer liter vízre van szükség.

Nagy-Britannia a világ hatodik legnagyobb csokoládéfogyasztó országa, éves átlagban egy személy mintegy nyolc kilogramm csokit fogyaszt, ami körülbelül 157 darab Mars szeletnek felel meg. A brit csokoládéipar 2014-ben négymilliárd font értékben forgalmazott csokoládét, és az előrejelzések szerint ez 9 százalékkal nőni fog 2019-re.

A kutatók azt találták, hogy csokoládéhoz szükséges alapanyagoknak - köztük a tejpornak, a kakaószármazékoknak, a cukornak és a pálmaolajnak -, valamint a csomagolásnak van a legnagyobb környezeti hatása. "Sokan szeretjük a csokoládét, de nem gyakran gondolunk arra, hogy mibe kerül az, hogy a kakaóbabból a boltokban kapható csokoládé legyen. A kakaó az Egyenlítő környékén, elsősorban Nyugat-Afrikában, Közép-és Dél-Amerikában terem, ezért nagy távolságot kell megtennie, még az előtt, hogy csokoládét készítsenek belőle az Egyesült Királyságban" - idézte Manchesteri Egyetem közleménye Adisa Azapagic professzort.

A Nemzetközi Kakaó Szervezet adatai szerint 2016-ban az éves kakaótermelés 4,25 millió tonna volt. A csokoládéforgalmazás elérte a több mint 101 milliárd dollárt, a globális fogyasztás 45 százaléka Európára jut. A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a tejcsokoládéhoz szükséges tej előállítása is fontos környezeti tényező. A tejtermelés sok energiát igénylő folyamat, és a tejet adó szarvasmarhák is jelentős üvegházhatású gázkibocsátók. Ez is jelentős mértékben növeli a csokoládé karbonlábnyomát. "Nem azt akarjuk mondani, hogy az emberek hagyjanak fel a csokoládéfogyasztással. Tanulmányunk lényege, hogy növeljük a fogyasztók tudatosságát- Azt is reméljük, hogy munkánk segíti a csokoládéipart abban, hogy megbirkózzon a gyártási folyamat környezeti hatásaival és a lehető legfenntarthatóbb termékké tegye a csokoládét" - hangoztatta Azapagic professzor.

Csoki és tudatosság - Nemcsak a súlyunk miatt

Publikálás dátuma
2018.04.03. 10:48
Illusztráció: AFP
A csokoládé karbonlábnyomát és az édesség más környezeti hatásait vizsgálták a Manchesteri Egyetem kutatói, felmérve az összetevők, a gyártási folyamat, a csomagolás, a szállítás és a keletkező hulladék környezeti hatásait - írta az MTI.

A karbonlábnyom azt mutatja, hogy a termék életciklusa során mennyi közvetlen és közvetett üvegházhatású gáz kerül a levegőbe. A Food Research International szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek úgy becsülték, hogy az Egyesült Királyság csokoládéipara évente 2,1 millió tonna üvegházhatású gázt bocsát ki. Ez egyenlő egy akkora nagyváros, mint a 290 ezres lakosú Belfast éves karbon-kibocsátásával. Azt is kimutatták, hogy egyetlen szelet csokoládé előállításához mintegy ezer liter vízre van szükség.

Nagy-Britannia a világ hatodik legnagyobb csokoládéfogyasztó országa, éves átlagban egy személy mintegy nyolc kilogramm csokit fogyaszt, ami körülbelül 157 darab Mars szeletnek felel meg. A brit csokoládéipar 2014-ben négymilliárd font értékben forgalmazott csokoládét, és az előrejelzések szerint ez 9 százalékkal nőni fog 2019-re.

A kutatók azt találták, hogy csokoládéhoz szükséges alapanyagoknak - köztük a tejpornak, a kakaószármazékoknak, a cukornak és a pálmaolajnak -, valamint a csomagolásnak van a legnagyobb környezeti hatása. "Sokan szeretjük a csokoládét, de nem gyakran gondolunk arra, hogy mibe kerül az, hogy a kakaóbabból a boltokban kapható csokoládé legyen. A kakaó az Egyenlítő környékén, elsősorban Nyugat-Afrikában, Közép-és Dél-Amerikában terem, ezért nagy távolságot kell megtennie, még az előtt, hogy csokoládét készítsenek belőle az Egyesült Királyságban" - idézte Manchesteri Egyetem közleménye Adisa Azapagic professzort.

A Nemzetközi Kakaó Szervezet adatai szerint 2016-ban az éves kakaótermelés 4,25 millió tonna volt. A csokoládéforgalmazás elérte a több mint 101 milliárd dollárt, a globális fogyasztás 45 százaléka Európára jut. A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a tejcsokoládéhoz szükséges tej előállítása is fontos környezeti tényező. A tejtermelés sok energiát igénylő folyamat, és a tejet adó szarvasmarhák is jelentős üvegházhatású gázkibocsátók. Ez is jelentős mértékben növeli a csokoládé karbonlábnyomát. "Nem azt akarjuk mondani, hogy az emberek hagyjanak fel a csokoládéfogyasztással. Tanulmányunk lényege, hogy növeljük a fogyasztók tudatosságát- Azt is reméljük, hogy munkánk segíti a csokoládéipart abban, hogy megbirkózzon a gyártási folyamat környezeti hatásaival és a lehető legfenntarthatóbb termékké tegye a csokoládét" - hangoztatta Azapagic professzor.