Kortalan

József Attila verseiben valóban minden benne van, ami napjainkban is igaz és aktuális. Két hete, a friss Radnóti Miklós Antirasszista-díjas Jordán Tamás idézte A számokról című versét a díjátadón. "Vegyetek erőt magatokon" - szól az egyik sora. S ha ez nem lenne elég, idős barátom újabb példákat hoz elő annak illusztrálására, hogy a költő ma is irányt mutat.

Barátom majdnem 90 éves. Túlélte a Horthy-korszakot, Auschwitzot, Rákosit, Kádárt, s most Orbánból van elege. És kicsit furcsállja, hogy az embereket győzködni kell, menjenek el szavazni. De ha már így van, ő is József Attilát idéz.

Például a Hazám néhány sorát: "Az erőszak bűvöletében / mint bánja sor törvényhozó, / hogy mint pusztul el szép fajunk!". Aztán a Thomas Mann üdvözlését: "Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk, / de mi férfiak férfiak maradjunk / és nők a nők - szabadok, kedvesek / - s mind ember, mert az egyre kevesebb...". S végül egy kevésbé ismert verset, az 1935-ös Légy ostoba címűt, amelynek utolsó strófája ugyancsak szólhatna a máról és a mának: "Nem lehet soha nem igaz szavad - / jó leszel, erős, békés és szabad / vendég mult s jövő asztalainál.".

Barátom azt mondja, ezek a versek (is) mintha lelepleznék a most uralkodók hazugságait. Mert a Fidesznél nem Magyarország - a haza - az első, hanem a hatalom és a pénz. Náluk nincs ellenfél, csak ellenség. Kis- és nagy királyok vannak, akiknek most már el kell tűnniük. Legalábbis ezt reméli a vasárnapi választástól. Vagy talán azt, hogy az immár 81 éve halott költő sorai már ne legyenek érvényesek napjainkra, ne a mának szóljanak.

A zseni persze kortalan. De azért azt ő sem gondolhatta, hogy egy olyan országot hagy maga után, amely szinte rendszeresen visszatér a letűnt időkhöz, s akik ezért felelősek, még büszkék is rá, mit tettek ezzel a hazával.