Tömeges adatkérés a csalások ellen

Két évre visszamenőleg kérik ki a névjegyzéki adatokat.

A Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital adatigényléssel fordul a Nemzeti Választási Irodához és a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárságához:Két évre visszamenőleg kérik ki a névjegyzéki adatokat, havi időállapotok szerinti bontásban, annak érdekében, hogy kiderüljön, történt-e jelentős kiugrás a választópolgárok számát illetően a magyar-román határ közelében lévő településeken.

Az elmúlt időszakban ugyanis olyan információk jelentek meg, amelyek szerint tömegesen jelentettek be kettős állampolgárságú szavazópolgárokat határközeli településekre. Valójában azonban nem tudjuk, ténylegesen ez hány embert jelent. Ezen adatok ismerete nélkül pedig lehetetlen megállapítani, hogy pánikkeltésről vagy tényleges visszaélésekről van-e szó – hívja fel a figyelmet lapunkhoz is eljuttatott tájékoztatásában a két szervezet.

Szerző

ENSZ: Magyarország lépjen fel a politikusi gyűlöletbeszéd ellen

Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága csütörtökön felszólította Magyarországot, hogy lépjen fel a politikusi gyűlöletbeszéd ellen, melynek célkeresztjében a kisebbségek, a többi között a romák és a muszlimok állnak.

A bizottság felszólította Magyarországot arra is, hogy vonja vissza azt a törvényt, amely lehetővé teszi a rendőrségnek az illegális határátlépők kitoloncolását anélkül, hogy menedékkérelmet nyújthatnának be. Emellett a testület szorgalmazza, hogy a kormány utasítsa el az úgynevezett Stop Soros törvénytervezetet, amely felhatalmazná a belügyminisztert, hogy nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva betiltson migránsokat segítő civil szervezeteket.

A bizottság aggodalmát fogalmazta meg amiatt, hogy romák, muzulmánok, migránsok és menekültek elleni gyűlöletbeszéd hatja át a politikai vitákat Magyarországon a médiában, az interneten és egyebek közt kormány által pénzelt kampányokban is.

Az ENSZ-testület nemzetközi egyezménybe ütköző, határozatlan idejű fogvatartásnak minősíti, hogy a menedékkérőket egy tavalyi törvény alapján a tranzitzónákban gyűjtik össze, ahonnan nem jöhetnek ki. Az emberi jogi bizottság szerint a menedékkérelmeket egyenként kell megvizsgálni, és a menedékkérők mozgását nem szabadna korlátozni.

Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 18 szakértőből áll, és fő feladata azoknak az 5 évente elkészített jelentéseknek az ellenőrzése, melyeket a tagállamok készítenek arról, hogy hogyan hajtják végre és érvényesítik a politikai és polgári jogok nemzetközi egységokmányában lefektetett emberi jogokat. A testület azt követően tette közzé állásfoglalását, hogy független szakértői megvizsgálták a polgári és politikai jogok érvényesülését Magyarországon.

Szerző

Saját ajánlásával ment szembe a rendőrség

Publikálás dátuma
2018.04.05. 17:14
Fotó: Draskovics Ádám
Jámbor Andrást más újságírókkal együtt tartóztatták fel a rendőrök egy spontán tüntetésen.

Bár a Mérce tudósítója rögtön tájékoztatást kért, hogy mi fog történni vele, az intézkedők közül senki nem volt hajlandó válaszolni neki, és majd egy óráig tartott mire szabadulhatott. Jámbor most panaszt nyújtott be a Független Rendészeti Panasztestülethez személyi szabadsága jogellenes korlátozása miatt. Az újságírót a Magyar Helsinki Bizottság ügyvéde képviseli az eljárásban – áll az emberi jogi szervezet közleményében.

2008-ban az Országos Rendőr-főkapitányság maga vállalta, hogy a sajtó munkáját még a be nem jelentett tüntetéseken is segíteni fogja. Az ajánlás így fogalmaz: „Azon újságírók személyi szabadságát, akik az ajánlások ellenére sem viselnek azonosító mellényt, ám a helyszínen igazolni tudják, hogy újságírók (például: újságíró igazolvány, munkáltatói igazolás stb.) és kizárólag munkavégzés céljából tartózkodnak a területen, a rendőrség nem korlátozza.”

Ehhez képest idén már többször előfordult, hogy munkájukat végző újságírókat tartóztattak fel a rendőrök, majd igazoltatásuk elhúzódott, sőt olyan is akadt, akire közlekedési bírságot szabtak ki.

A Magyar Helsinki Bizottság mindezt nem tartja jogszerűnek, és tájékoztatót készített tüntetőknek és újságíróknak, mi a teendő, ha vitatnák az intézkedést vagy a bírságot: 

Március 15-én a diákok az Operaház elé bejelentett tüntetése rendben ért véget – emlékeztet a közlemény. Néhány százan azonban továbbvonultak az utcákon. Őket követték a tudósítók és fotósok. A csoportosulás a Rákóczi úton vonult.

Miután a tüntetők nem tettek eleget a felszólításnak, és továbbra is az úttesten maradtak, a rendőrök körbevették őket a Síp utcánál. Ide szorult be újságíró kollégáival Jámbor András is. A Mérce tudósítója nem szegte meg a KRESZ előírását, ő a járdán követte az eseményeket.

Jámbor – ahogyan kollégái közül többen is – azonnal jelezte, hogy munkáját végző újságíró, és tájékoztatást kért, szeretett volna az akció parancsnokával beszélni. Senki nem válaszolt neki. A Helsinki Bizottság ügyfele többször és több rendőrnél is megismételte kérését, de hiába. Ezt a helyszíni tudósításról szóló folyamatos videofelvétel is bizonyítja. 

Végül háromnegyed óra múlva került rá a sor. Akkor már csak néhányan voltak a rendőri gyűrűben.

Jámbor András panaszt nyújtott be a Független Rendészeti Panasztestülethez, mert súlyosan sérült a szabad mozgáshoz fűződő alapvető joga. A rendőrség önkényes magatartása pedig, vagyis az, hogy semmiféle felvilágosítást nem adtak neki az igazoltatás előtt, megsértette a tisztességes eljáráshoz fűződő jogát is.

Ez egy "mezei állampolgár" esetében is jogsértő lett volna, de különösen súlyos egy újságíró esetében, akinek az a munkája, hogy a közvéleményt tájékoztassa közérdeklődésre számot tartó eseményekről – hangsúlyozza a Magyar Helsinki Bizottság.

Szerző