Előfizetés

Szoftverbotrány - A teljes államigazgatás érintett

Batka Zoltán - Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2018.04.06. 07:00
TAGADÁS - Lázár „tájékozatlansága” azért feltűnő: ő az uniós támogatások felhasználását felügyelő miniszter Fotó: Tóth Gergő
A Microsoft nem cáfolta, hogy a milliárdos állami programbeszerzésben a kormányfő vejének testvérével is tárgyaltak.

Lázár János minisztériuma írásba adta a Népszavának, hogy nem tud semmiféle, a kormányzat szoftverbeszerzéseit érintő vizsgálatról. Lapunk ugyanakkor hozzájutott egy olyan belső vállalati utasításhoz, amely nem csak az államapparátust is érintő vizsgálat tényéről tartalmaz fontos részleteket, hanem annak méreteiről is. Az eset a magyar államigazgatás legkiterjedtebb korrupciós ügye lehet, Magyarország azonban sokkal többet veszített a kormányközeli zsebekbe került milliárdoknál. Lázár "tájékozatlansága" azért feltűnő: ő az uniós támogatások felhasználását felügyelő miniszter, a botrányos fejlesztéseket pedig EU-forrásokból finanszírozták, ráadásul az ügy miatt távozott volt Microsoft-vezető most a tárcavezető környezetében dolgozik.

A 2014-ben indult uniós finanszírozási ciklus talán leginkább a jövőbe mutató projektje volt az összesen 1,42 milliárd eurós, nagyjából 450 milliárd forintos Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (Köfop). A programcsomag egy olyan elektronikus közigazgatásfejlesztési pályát rajzolt föl, amelynek a végén a magyar apparátus az e téren legfejlettebb – azaz a fajlagosan a legolcsóbb, leggyorsabban működő és a polgároknak a legkevesebb adminisztratív terhet illetve fölösleges bosszúságot okozó – észt modellhez zárkózott volna föl. Hogy ebből semmi sem lett, az nagyrészt azon múlott, hogy Orbán Viktor összeveszett Simicska Lajossal, és a kettejük szakítása nyomán az óriásprojektre ráengedett Orbán-közeli „újoligarcháknak” a személyes meggazdagodáson és a mohóságon kívül semmilyen elképzelésük sem volt a közigazgatás modernizálásáról, ám az új konstellációban mégis teljes egészében az ő igényeikhez szabták a programot.

Az ország versenyképességét növelő és az átláthatóság révén a korrupciót csökkentő programból máig szinte semmi nem valósult meg. Egy programelemet azonban kipipálhatott a kormány: irdatlan mennyiségű szoftverlicencet vettek, sokszor a piaci árat jelentősen meghaladó árszinten. Mindez azután történt, hogy a kormány 2012-ben bejelentette: nem hosszabbítja meg a Microsoft rendszereit az oktatásban és a közigazgatásban úgyszólván kötelezővé tevő keretmegállapodást, és az állam átáll a nyílt forrású, jellemzően ingyenes programok használatára. Az, hogy végül másként alakult, szintén nem volt független az Orbán-Simicska konfliktus nyomán bekövetkezett gazdasági átrendeződéstől.

Mi az a Köfop?
A Köfop-ról szóló kormányhatározat olyan hangzatos és progresszív fejlesztési célokat fogalmazott meg, mint az „Elektronikus megoldás az eltérő földrajzi helyszíneken történő ügyintézés munkaszervezésének és kommunikációjának fejlesztésére”, a „Közúti gépjármű-, vízügyi és légügyi közlekedési-, engedélyezési és vizsgáztatási folyamatok ügyfélközpontú elektronizálása”, az „E-ingatlan-nyilvántartás” vagy a „Közigazgatás informatikai infrastruktúrájának konszolidálása a költségek csökkentése érdekében”, de szó volt az építési engedélyezés digitalizálásáról, illetve a teljes körű elektronikus közigazgatási ügyintézés bevezetéséről is.

A Microsoftnak sikerült meggyőznie a kormány képviselőit, így a szabad szoftverek használatának kérdése lekerült a napirendről, ráadásul a kormányzati informatikának lett két fontos követe a miniszterelnök közelében: a Tiborcz-testvérpár, a korábban a NAV informatikai igazgatójaként dolgozó Péter, és a kormányfő veje, István személyében. Bár ők a 2014-től kezdődő időszakban semmilyen formális kormányzati tisztséget nem töltöttek be, informátoraink szerint a Köfop-beszerzésekbe bekerülni próbáló nagy informatikai cégek vezetői rendszeresen náluk előszobáztak, előbb az Óbuda Gate-ben, majd a Kálmán Imre utcai Regus-irodaházban – nincs rá magyarázat, hogy miért. Lapunk írásban kérdezte meg Szentkuti Gabriellától, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatójától, hogy 2014 óta hány alkalommal és miről tárgyalt Tiborcz Péterrel. A vállalat lapunkkal azt közölte, hogy az ügyvezető 2015 szeptembere óta dolgozik a jelenlegi pozíciójában. A találkozókat nem cáfolva hozzáfűzték: „Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a Microsoft nem közöl sem jelenlegi, sem korábbi üzleti partnereire és ügyfeleire vonatkozó információkat”.

Az viszont nehezen vonható kétségbe, hogy a Microsoftnál rendkívül komolyan veszik, és szinte a teljes magyar államigazgatásra kiterjedően vizsgálják a kormányzati szoftverbeszerzések ügyét. A lapunk birtokában lévő, az amerikai vállalat jogi részlegétől származó irat arra utasítja a cég illetékeseit, hogy őrizzenek meg minden dokumentumot (feljegyzést, levelet stb.), amely a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., a NAV, a Magyar Posta Zrt, az ORFK, a Magyar Államkincstár, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és szervezetfejlesztési Intézet, a húsz kormányhivatal, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt., az Oktatási Hivatal, két magáncég (az Euro Atlantic Solution és az Insomnia), bármely további tanácsadó, lobbista és alvállalkozó, illetve a Microsoftnak a közszférába eladott szoftverlicencei kapcsán keletkeztek. Az irat szerint a kézzel írt feljegyzéseket, valamint a fenti relációban született elküldött és törölt (!) e-maileket is meg kell őrizni és rendelkezésre kell bocsátani a vizsgálat során.

Családi kas(s)za
Amint azt a témával foglalkozó korábbi cikkünkben jeleztük, a Tiborcz-testvérek a HCS Experts nevű, a Microsoft-viszonteladóknak beszámlázó cégén keresztül húzhatott hasznot az állami cégek és intézmények irányított és túlárazott szoftverlicenc-beszerzéseiből. Ugyanakkor a gyanús kormányzati informatikai fejlesztéseknek van egy másik lehetséges Orbán-közeli nyertese is: a sajtóban gyakran ifj. Orbán Győzőhöz, a miniszterelnök testvéréhez kötött IMG Solutions, amely néhány év leforgása alatt, 2015-re megszázszorozta a bevételeit, leginkább az uniós finanszírozású állami informatikai fejlesztéseknek köszönhetően. Az IMG vezetője és társtulajdonosa Szentgyörgyi Gábor, Orbán Győző birkózó sporttársa és barátja. Szentgyörgyi, Ifj. Orbán Győző és a miniszterelnök közös meccsnézéséről szerdán közölt anyagot a Direkt36.hu, utalva a cég nyomtatós profiljára is. A vállalat korábban nyomtatópatronokkal foglalkozott, informatikai nagyágyúvá csak az állami gigaprojektek szereplőjeként vált.



Einstandolt látogatóközpont - Kellett a hely a Fidesz-irodának

Doros Judit
Publikálás dátuma
2018.04.05. 23:00
A pénz jó részét nem az eredeti célra költötték, hanem a későbbi Fidesz-irodára FOTÓ: KONYHÁS ISTVÁN
A helyi Fidesz-iroda működik ma abban a fehérgyarmati házban, aminek felépítését oktatási célok miatt támogatta az unió. Az OLAF érdeklődését is felkeltette a projekt.

Korábban az Áfész-vegyes bolt udvarán volt a fehérgyarmati Fidesz iroda, mostanság azonban egy impozáns épületben fogadja híveit, a város főterén. Az egyszintes ingatlant uniós pénzből húzták fel 2012-ben, miután a helyi Szivárvány Közalapítvány sikerrel pályázott egy határon átnyúló együttműködés keretében látogatóközpont és tanösvény kialakítására. A közalapítvány kuratóriumának tagja egyébként a bírósági nyilvántartások szerint Tilkiné Tarpai Anikó, a térség fideszes országgyűlési képviselőjének – és most is ringbe szálló jelöltjének –, Tilki Attilának a felesége is.

Helyiek hívták fel a Népszava figyelmét arra, hogy a más célokra szánt ingatlanban most a kormánypárt helyi szervezte székel, miközben egy közalapítvány elvileg pártot nem támogathat, s attól támogatást sem fogadhat el. A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében a Szivárvány Közalapítvány 2010-ben pályázatot nyújtott be a vezető partneri szerepet betöltő túrterebesi GREEN-STREAM VAL VERDE alapítvánnyal „Hidro-Forest: ECO-Na-Túr-Fehérgyarmat kistérségek természeti értékeinek bemutatása és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra létrehozása” címmel. Az információs központ és látogatóház 362 négyzetméter hasznos alapterületen helyezkedik el, az egyszintes épület a földszinten négy bemutató-termet és egy irodát foglal magába – derült ki a helyi újságból. A mintegy 160 milliós projekt keretében alakították ki a Szamos folyó tunyogmatolcsi töltésén azt a tanösvényt, ami a folyó, az ember, a folyó állatvilágát, s ezek kölcsönhatásait mutatja be.

Úgy tudjuk, hogy "Nemzetközi Együttműködési Programból finanszírozott, környezeti infrastruktúra fejlesztésével összefüggő projektben tapasztalt visszaélések" címén az OLAF vizsgálatot indított az ügyben, ám annak eredményéről egyelőre nem sikerült tájékoztatást szerezünk. Az uniós pénzek törvényes elköltésére ügyelő szervezetnek információink szerint az szúrt szemet, hogy az eredetileg gyerekek oktatására és képzésére szánt projekt pénzeinek túlnyomó részét nem erre, hanem magára az új irodaépületre fordították. A Hidro-Forest projekt honlapján magunk is csupán néhány vérszegény fotót találtunk a tanösvényről: pár fapad, faasztal, s egy-két tájékoztató tábla: sok pénzt bizonyosan nem emésztett fel ezek kihelyezése. Ráadásul az általunk megkérdezett fehérgyarmatiak egyike sem tudott a közelükben lévő tanösvényről.

A Szivárvány Közalapítvány beszámolója szerint fő profiljuk "Fehérgyarmat város diákközéleti eseményeinek gazdagítása, diákprogramok, diákkezdeményezések felkarolása", ehhez képest a látogatóközpont falán lévő hirdetőtáblán az üldözött keresztények védelmében rendezett konferencia plakátja és egy dumaszínházi meghívó volt látható ottjártunkkor. Miközben pedig fotósunk az épületet fényképezte, kijött onnan egy középkorú férfi, s munkatársunkat kezdte videózni, majd lázasan telefonált.

Kerestük Molnár Mihályt, a Szivárvány Közalapítvány kuratóriumának elnökét, mondaná meg, vajon hogyan székelhet egy Fidesz-iroda az uniós pénzből kialakított látogatóközpontban? Fizetnek-e bérleti díjat, s egyáltalán, miként kapcsolódik össze egy közalapítvány élete egy pártéval. Először arra kért, hívjuk munkaidő után, mert "sajnos vagy hál' istennek van munkája" – mondta. Később már nem vette fel a telefont, majd többszöri hívásunk és üzenetünk után sms-ben gyors visszahívást ígért. Erre azóta is várunk.

Péntek: gomolyfelhők, helyenként viharos szél

Publikálás dátuma
2018.04.05. 22:49
Illusztráció/AFP
Pénteken a Dunántúlon gomolyfelhős, napos, száraz idő valószínű, keleten eleinte még több lesz a felhő, majd ott is szakadozik, csökken a felhőzet, főként a Duna-Tisza közén alakulhat ki kisebb eső, zápor. A szél északnyugatira, északira fordul, többfelé megerősödik, helyenként viharossá fokozódik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 6 és 12 fok között alakul. A legmagasabb nappali 11 és 17 fok között várható.

Szombaton fátyolfelhős lesz az ég, emellett napközben gomolyfelhők növekednek. Helyenként kisebb zápor kialakulhat. Az északias, majd a keletire forduló szél időnként megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 4 és 9, a legmagasabb nappali hőmérséklet 16 és 21 fok között alakul.

Vasárnap gomolyfelhő-képződésre, sok napsütésre számíthatunk csapadék nélkül. Napközben időnként megerősödik a délkeleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 4 és 10, a legmagasabb nappali hőmérséklet 17 és 22 fok között alakul. (forrás: met.hu )