Bedarált tisztesség

Publikálás dátuma
2018.04.06 07:46
A látszólagos elfogadás mögött örökké ott rejlik a megbélyegzés és a kitaszítás Fotók: Szalmás Péter
Fotó: /
Nyomasztó tükröt tart elénk a Berlin, Alexanderplatz című előadás a Katona József Színházban, Mészáros Béla fajsúlyos főszereplésével. A produkciót beválogatták a Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába.

„Minden változik. Újra kezdeni utolsó lélegzeteddel is lehet. De ami megtörtént, megtörtént. És a vizet amit a borba öntesz, többé ki nem öntheted” – így hangzik a Brecht idézet a Berlin, Alexanderplatz című darabban a Katona József Színházban. A történet főszereplője Franz Biberkopf szállítómunkás, aki a húszas évek Berlinében börtönbüntetése után újra akarja kezdeni az életét, de mindig közbe jön valami, sőt a jószándék a végén teljesen eltűnik, bedarálódik a közeg szorításába. Alfred Döblin regényéből film is készült, a művet színpadra vinni istenkísértő vállalkozás, rengeteg buktatóval járhat. Kovács D. Dániel rendező a színpadi adaptációt készítő Mikó Csabával és dramaturg munkatársaival, Bíró Bencével és Radnai Annamáriával mindent megtesznek, hogy ezeket a buktatókat elkerüljék. Nagyrészt sikerrel is járnak, hiszen egy érvényes, követhető, három órán belül maradó színpadi verzióval álltak elő. Ez már önmagában nagy teljesítmény. És ehhez társulnak a kreatív rendezői megoldások. Kovács D. Dánielnek beindult a fantáziája és sok ötletbe beleszeretett. Ezek java működik is, a filmes bejátszások, a feliratok, az élő zene. Rengeteg modern, az európai világszínházat idéző eszköz, jól kiegészítik egymást, olykor azonban felvetődik, hogy talán a kevesebb több lenne.

A múltat nem lehet elfelejteni, Mészáros Béla és Rujder Vivien

A múltat nem lehet elfelejteni, Mészáros Béla és Rujder Vivien

A több szálon futó, sok helyszínes cselekmény lebonyolítása viszont igazán profi, filmszerű, gyorsan pergő. Köszönhető ez a színészi játéknak is. A Katona József Színház társulatából kioszthatók a darab szerepei, nagyon sok izgalmas karakter, nehéz is kiemelni bárkit. Az abszolút főszereplő azonban Biberkopf, akit Mészáros Béla alakít. Óriási feladat, egy olyan küzdelmet kell megjelenítenie, amiről tudjuk, hogy nem nyerhető meg. Ezért az árnyalatok, a küzdelem mélysége és fordulópontjai az igazán izgalmasak. Brechten túl, miért törvényszerű, hogy ez az újrakezdés bukásra van ítélve? Mészáros Béla végig küzdi a csaknem három órát és küzdelmével tudunk azonosulni. Sajnos nagyon is jól értjük, miként válhat valaki a szélhámosok, a hazudozók, a jobb életre vágyók, a gátlástalanok eszközévé. A tudatlanság is kell hozzá, de ennél összetettebb a helyzet. A közeg, a kor meghatározó. De közegek, korok sajnos gyakran ismétlődnek. A motiváció pedig mindig ugyanaz. Átlépni a másikon, legyőzni őt, megalázni, kijátszani és ezzel előbbre jutni. Ha az áldozat nem libben át a győztes oldalra, akkor pedig törvényszerűen elsüllyed. Arról nem beszélve, hogy a bűnös, mindig bűnös marad, egyrészt a bélyeg örökre rászárad, másrészt a lelkiismerete soha nem hagyja nyugodni.

A társulatból, ha mégis ki kellene emelni néhány színészt, akkor Bezerédi Zoltánt, Elek Ferencet, Keresztes Tamást, Pálmai Annát és Pálos Hannát említeném. Valamennyien nagyon erős karaktereket mutatnak. „Egyszerűen csak tisztességes akartam lenni… „ - mondja a darabban Biberkopf, aki közben többet akart egy vajas kenyérnél. Mentségként a tisztesség szándéka jól hangzik és igaz is, de felmentést nem adhat arra, ha méltatlan dolgokhoz adjuk a nevünket, ha olyan helyzetekbe keveredünk bele, amelyekből sürgősen ki kellene szállnunk, még akkor is, ha többet szeretnénk egy vajas kenyérnél. Erre int minket nyomasztó és kíméletlen módon a Berlin, Alexanderplatz. És arra, hogy a helyzet sajnos könnyen elfajulhat.

2018.04.06 07:46

Meghalt William Goldman Oscar-díjas forgatókönyvíró

Publikálás dátuma
2018.11.16 18:11

Fotó: /
Elhunyt 87 évesen William Goldman, a Butch Cassidy és a Sundance kölyök Oscar-díjas forgatókönyvírója - számolt be róla a The Hollywood Reporter.
Az író manhattani lakásában halt meg pénteken. Lánya, Jenny Goldman elmondta, hogy apja, aki vastagbélrákban szenvedett, tüdőgyulladás okozta komplikációk miatt hunyt el. Goldman a Paul Newmannel és Robert Redforddal forgatott, klasszikussá vált western mellett Az elnök emberei című film forgatókönyvéért is elnyerte az amerikai filmakadémia díját. Saját regényeiből ő írta a Maraton életre-halálra (1976), A mágus (1978) és A herceg menyasszonya (1987) című filmek forgatókönyvét is. Legismertebb munkái közé tartozik még A stepfordi feleségek (1975), A híd túl messze van (1977), a Chaplin (1992), a Maverick (1994) vagy az Államérdek (1997) is.
"Csak arról tudsz írni, ami számít neked. Ha mondjuk nem szereted a különleges effektusokat, ne próbálkozz ilyesmivel, mert bukás lesz" - vallotta. Goldman több nem fikciós könyvet is írt. 1982-ben megjelent Adventures in the Screen Trade című memoárjában szereplő híres mondása, amely szerint "senki sem tud semmit" a filmbizniszről, szállóigévé vált a filmiparban. 1990-ben kiadott, Hype and Glory című kritikus hangú könyvében a cannes-i filmfesztivál zsűrijében és a Miss America szépségverseny zsűrijében szerzett tapasztalatait osztotta meg. 2000-ben publikált, Mit is hazudtam? című kötetében pedig a showbiznisz őszinte kritikáját fogalmazta meg. Goldman elismert szkriptdoktor is volt, akit számos alakalommal kértek fel forgatókönyvek megmentésére. Pályafutását a Nobody Knows Anything (Except William Goldman), a Senki sem tud semmit (kivéve William Goldman) című dokumentumfilm örökítette meg.
Szerző
Témák
elhunyt
2018.11.16 18:11
Frissítve: 2018.11.16 18:13

Három nő dönt tabukat pikáns helyszínen

Publikálás dátuma
2018.11.16 10:42

Fotó: /
Olyat tett a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre termében három színésznő, amit a szexuális zaklatási botrány kitörése óta nálunk senki. Arra vállalkoztak, hogy egy színházi estet állítanak össze ebben a témában elsősorban kortárs szerzők már létező szövegeiből.
Az előadás helyszínválasztása is pikáns, hiszen a szexuális zaklatás nevesített hazai színházi főszereplői közül az egyik épp a Nagymező utcai teátrumhoz kötődött. A Kortalan / Kortárs sorozat keretében színre vitt Alá/Fölé című ”szépirodalmi performansz fő erénye, hogy elhallgatás helyett felszínen tartja a témát, a zaklatás, a #metoo, a hatalmi visszaélés problematikáját. A Kortalan / Kortárs szintén egy színházi sorozat, amelyet a Mozsár Műhely fogadott be, jelenségeket dolgoznak fel a színház eszközeivel és ez költözött át egy alkalomra a szomszédba, a Kálmán Imre Teátrumba. A volt mulató tere abszolút alkalmasnak bizonyult, lehetett vetíteni, a tabukat döntő szövegektől pedig nem pironkodtak a valószínűleg sokat látott falak. Az estet - mint a sorozatot is - három színésznő állította össze, ők rendezték saját magukat, sőt a dramaturgok is ők voltak: Fodor Annamária, Herczeg Adrienn és Bodor Gyöngyi. Az előadásban kilenc szöveg hangzott el mások mellett Kormos Anett-től, Kiss Judit Ágnestől, Szabó T. Annától és Karafiáth Orsolyától. Csupa női szerző. Csupa a maga nemében bátor mondandó, markánsan női nézőponttal. De megjelent a másik oldal is, és stílusosan a hölgyeken a bajusz. A szövegekből átjött a kiszolgáltatottság, a határ átlépések, a kettős mérce keserűsége. Különösen Karafiáth Orsolya és Kiss Judit Ágnes szarkasztikus hangneme maradt meg a nézőben. Utóbbi szerzőnek a Ballada a kettős erkölcsről című remekét Fodor Annamária mondta el, az alkotás lényege, hogy az általános közvélekedés szerint „a férfi vágyik testi szerelemre, a nőnek meg csak baszhatnékja van.” Az előadás végén egy videobejátszásban olasz kisfiúk találkoznak egy lánnyal, kedveskednek, grimaszolnak neki, majd arra az instrukcióra, hogy adjanak neki egy pofont, mindannyian nemet mondanak. És elhangzik: „A gyerekek világában a nőket nem ütik.” Bár csak ilyen egyszerű lenne ez az egész a felnőttek világában is! Persze azt hiszem, már a gyerekeknél sem az.

Van még mit tenni

Az est második részében a #metoo témájáról beszélgetett az előadás alkotóival és Kovács Bálint újságíróval, aki könyvet is publikált a zaklatásról Szily Nóra. A hiányról beszéltek elsősorban, arról, hogy a botrány kirobbantása óta nem sok minden történt, de áttörés semmiképp. Kovács Bálint szerint elsősorban a fejekben kellene rendet tenni. Több internetes fórumon, például a Független Előadóművészeti-Szövetség által fenntartott minekmentoda.hu felületén is segítséget lehet kérni, illetve ki lehet beszélni a traumát. 

Témák
Metoo
2018.11.16 10:42
Frissítve: 2018.11.16 10:42