Kitartóan sunyít Varga Mihály minisztériuma

Publikálás dátuma
2018.04.06 15:09
Fotó: Népszava
Hiába ígérte meg Tarlós István, hogy kikéri (és így is tett) a Budapest Szíve programról szóló uniós jelentést a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, egyelőre semmit nem kapott, a tárca kitartóan hallgat.

 Épp a választások napján lesz egy hónapja, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egy szót sem szól arról kiadja-e Tarlós István főpolgármesternek a „Budapest Szíve” program uniós vizsgálati jelentését - sajtóértesülések szerint az EU csalást gyanít a projektben. Mint arról már írtunk a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján Tarlós István főpolgármester nemrég levélben kérte Varga Mihály minisztertől, hogy tárcája adja ki a fővárosnak az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Budapest Szívéről vizsgálati szóló jelentését. A főpolgármester akkor nem árult zsákbamacskát: ugyan a közgyűlés döntése nem kötötte ki az okirat nyilvánosságra hozatalát, ám Tarlós érdeklődésünkre leszögezte: amennyiben a főváros megkapja az OLAF jelentést azt ő úgy értelmezi, hogy onnantól közérdekű adatnak minősíti, azaz a városháza a négyes metróról szóló OLAF jelentéshez hasonlóan azt is közzéteszi.

A szocialisták sokadjára benyújtott közgyűlési előterjesztését tavasszal hirtelen a főváros fideszesei is megszavazták és ezzel kínos helyzetbe hozták Tarlóst és Vargát egyaránt. (A javaslatot benyújtó Szaniszló Sándor szerint a fideszesek két dolog miatt bólintottak rá a kezdeményezésre: egyrészt akkor robbant ki az Elios-ügy, ami kommunikációs zavart okozott a párton belül, másrészt a Fővárosi Törvényszék korábban megállapította, hogy az OLAF-jelentések közérdekű adatok.) Mindenesetre Varga minisztériuma így még az ellenzék és az oknyomozó újságírók aknamunkájára sem hivatkozhat, ha nem adja ki az OLAF-jelentést (vagy nagyon késlekedik vele).

Ugyanakkor az NGM láthatóan nem akart a választások előtt muníciót adni a kormányzati kötődésű korrupciós ügyeket feltáró ellenzéki sajtónak, így lapunknak sem. Így az NGM inkább meg sem mukkan az ügyben. Ahogy korábbi nyilatkozatai után a hallgatást választotta Tarlós István főpolgármester is, mivel a sajtóosztályon keresztül elküldött érdeklődésünkre nem árulta el, hogy az eltelt egy hónapban végül kapott-e egyáltalán valamilyen választ az NGM-től.

Milliárdokat kérhet vissza

A 15 milliárdos keretösszegű, uniós finanszírozású Budapest Szíve közbeszerzései még 2009-ben kezdődtek, majd a belvárosi projekt lebonyolítása Rogán Antal polgármesterségének idejére esett. Már 2015 előtt felröppentek hírek arról, hogy az OLAF súlyos szabálytalanságokat talált a pályázatok közbeszerzései körül, például azt, hogy a legdrágább pályázó lett a nyertes. Az OLAF jelentése alapján a Polt Péter vezette ügyészség tessék-lássék nyomozást is indított, majd szokás szerint 2017-re lezárták az ügyet azzal, hogy nem történt bűncselekmény, illetve részben elévült az ügy. Ugyanakkor az idei, év eleji sajtóértesülések szerint az OLAF, pontosabban az Európai Bizottság több milliárd forintot kérhet vissza Magyarországtól a Budapest Szíve program szabálytalanságai miatt.

Vasárnap már kissé enyhül az idő, de az éjszaka hideg lesz

Publikálás dátuma
2019.02.23 17:50

Fotó: Shutterstock
Napközben fagypont felett alakul a hőmérséklet, csapadék nem várható.
Az előrejelzés szerint éjszaka többnyire derült lesz az ég, de főként északon, északkeleten előfordulhatnak erősebben felhős területek is. Vasárnap gyengén és közepesen felhős tájak és időszakok egyaránt lesznek. Csapadék nem várható. Éjszakára jelentősen gyengül, és vasárnap is többnyire mérsékelt marad a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet szeszélyes területi eloszlásban általában -5 és -10 fok között alakul, de a fagyzugos tájakon hidegebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 1 és 5 fok között valószínű.

Bevándorlók érkezésének állítanak hajó formájú emlékművet Baján

Publikálás dátuma
2019.02.23 17:40

Fotó: Wikipedia
A tervek szerint még idén elkészül a németek betelepülésének emlékét őrző ulmi dereglye.
A bajai német nemzetiségi szervezetek az eredeti méretben készülő dereglyével főként a dél- és középnémet területekről, illetve a Rajna vidékéről a 18. században Magyarországra érkező telepesek előtt tisztelegnének - nyilatkozta az emlékmű-állítás projektvezetője, Manz Alfréd. Őseik ugyanis többnyire ilyen hajókkal érkeztek a török idők után elnéptelenedett vidékekre, így a Bácskába is.
A német nevén Ulmer Schachtelt kulturális attrakciónak is szánják, hiszen bár létezik néhány kisebb mása, de eredeti méretű még nem készült Magyarországon. A tervek szerint a hajó fedélzetén kialakított faház oktatási célokat is szolgálna a magyarországi németek történelmével, kultúrájával és nyelvével kapcsolatos interaktív kiállítások formájában.
Az emlékműhöz kapcsolódva az Országos Német Önkormányzat egy nemzetiségi tanösvényt is létesít Baján a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja területén, amelynek első állomása a betelepítés körülményeit mutatja majd be a hajón szemléltetve. A további hét állomás a magyarországi németek kultúrájába és közösségi életébe nyújt majd betekintést.
A projektvezető az eredeti ulmi tervek alapján készülő, 21 méter hosszú, 4 és fél méter széles dereglyéről elmondta: a történelmileg korhű hajó vörösfenyőből készül. Az emlékmű alapozása már megtörtént, jelenleg a famunkálatokat végzik.
Manz Alfréd emlékeztetett arra, hogy a Duna-menti svábok 18. századi kivándorlásának szimbólumává vált lapos folyami hajó nevét egy korabeli stuttgarti képviselőről kapta, aki az Ulmban gyártott dunai hajókat egyszerű felépítésük miatt doboznak, Schachtelnek nevezte. Az ulmiakat gúnyolták is a kis kereskedőhajók, mert "ezeket csak annyira eszkábálták össze, hogy kibírják a 2-3 hetes utat Ulm és Bécs között" - fogalmazott a projekt vezetője.
A korábban bort és különféle árukat szállító hajókat csak egy irányba, a folyón lefelé használták. Érkezésüket követően a járműveket szétszedték, a fát pedig eladták vagy házépítéshez használták fel. A dereglye építési módjára jellemző volt még, hogy a hajópadlón és a hajófalon a deszkák közötti réseket hosszúszálú mohával tömték ki, "schoppenelték". A tevékenység nyomán nevezték el az ulmi hajóépítőket Schoppereknek.
A dereglyék hajófala nagyjából egy méter magas volt, lapos padlózatukkal közvetlenül a partig lehetett velük haladni. Nagyságuk és alakjuk folyton változott, idővel elérték a 15-22 méteres hosszúságot és a 2-5 méteres szélességet is. A hajó közepén állt egy fakunyhó. A járművet nem hajtotta semmi, csak a sodrás, a hajóorrban és a hajófarban elhelyezett 2-2 rúddal, evezővel csak irányították. Jellemzője volt továbbá a hajótörzsön látható ferde fekete-fehér csíkozás, amely nem Ulm szimbóluma, hanem a világos fenyőből készült hajón a jobb láthatóságot szolgálta.
A hajó formájú emlékműhöz szükseges pénzt "folyami kilométerjegyek" értékesítéséből és adományokból, valamint pályázati forrásokból teremtik meg. A gyűjtéshez bárki hozzájárulhat, így kaptak már támogatást számos nemzetiségi önkormányzattól, állami szervezetektől, kitelepített német családok leszármazottjaitól Németországból, de még a tengerentúlról is. A műtárgy a Bajai Német Önkormányzat, a Bácskai Németekért Közalapítvány és a Bácska Német Kulturális Egyesület együttműködésében, a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központjának (MNÁMK) partnerségével épül meg az MNÁMK főépülete előtt.