Kitartóan sunyít Varga Mihály minisztériuma

Publikálás dátuma
2018.04.06 15:09
Fotó: Népszava
Fotó: /
Hiába ígérte meg Tarlós István, hogy kikéri (és így is tett) a Budapest Szíve programról szóló uniós jelentést a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, egyelőre semmit nem kapott, a tárca kitartóan hallgat.

 Épp a választások napján lesz egy hónapja, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egy szót sem szól arról kiadja-e Tarlós István főpolgármesternek a „Budapest Szíve” program uniós vizsgálati jelentését - sajtóértesülések szerint az EU csalást gyanít a projektben. Mint arról már írtunk a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján Tarlós István főpolgármester nemrég levélben kérte Varga Mihály minisztertől, hogy tárcája adja ki a fővárosnak az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Budapest Szívéről vizsgálati szóló jelentését. A főpolgármester akkor nem árult zsákbamacskát: ugyan a közgyűlés döntése nem kötötte ki az okirat nyilvánosságra hozatalát, ám Tarlós érdeklődésünkre leszögezte: amennyiben a főváros megkapja az OLAF jelentést azt ő úgy értelmezi, hogy onnantól közérdekű adatnak minősíti, azaz a városháza a négyes metróról szóló OLAF jelentéshez hasonlóan azt is közzéteszi.

A szocialisták sokadjára benyújtott közgyűlési előterjesztését tavasszal hirtelen a főváros fideszesei is megszavazták és ezzel kínos helyzetbe hozták Tarlóst és Vargát egyaránt. (A javaslatot benyújtó Szaniszló Sándor szerint a fideszesek két dolog miatt bólintottak rá a kezdeményezésre: egyrészt akkor robbant ki az Elios-ügy, ami kommunikációs zavart okozott a párton belül, másrészt a Fővárosi Törvényszék korábban megállapította, hogy az OLAF-jelentések közérdekű adatok.) Mindenesetre Varga minisztériuma így még az ellenzék és az oknyomozó újságírók aknamunkájára sem hivatkozhat, ha nem adja ki az OLAF-jelentést (vagy nagyon késlekedik vele).

Ugyanakkor az NGM láthatóan nem akart a választások előtt muníciót adni a kormányzati kötődésű korrupciós ügyeket feltáró ellenzéki sajtónak, így lapunknak sem. Így az NGM inkább meg sem mukkan az ügyben. Ahogy korábbi nyilatkozatai után a hallgatást választotta Tarlós István főpolgármester is, mivel a sajtóosztályon keresztül elküldött érdeklődésünkre nem árulta el, hogy az eltelt egy hónapban végül kapott-e egyáltalán valamilyen választ az NGM-től.

Milliárdokat kérhet vissza

A 15 milliárdos keretösszegű, uniós finanszírozású Budapest Szíve közbeszerzései még 2009-ben kezdődtek, majd a belvárosi projekt lebonyolítása Rogán Antal polgármesterségének idejére esett. Már 2015 előtt felröppentek hírek arról, hogy az OLAF súlyos szabálytalanságokat talált a pályázatok közbeszerzései körül, például azt, hogy a legdrágább pályázó lett a nyertes. Az OLAF jelentése alapján a Polt Péter vezette ügyészség tessék-lássék nyomozást is indított, majd szokás szerint 2017-re lezárták az ügyet azzal, hogy nem történt bűncselekmény, illetve részben elévült az ügy. Ugyanakkor az idei, év eleji sajtóértesülések szerint az OLAF, pontosabban az Európai Bizottság több milliárd forintot kérhet vissza Magyarországtól a Budapest Szíve program szabálytalanságai miatt.

2018.04.06 15:09

A zsigerből gyűlölő lókupec esete a rabszolgatörvénnyel

Publikálás dátuma
2018.12.11 16:25

Fotó: MTI/ Kovács Attila
A kormányzat továbbra is kegynek tünteti fel, hogy bevezeti kvázi hatnapos munkahetet.
Újra elszabadultak az indulatok a parlamentben a rabszolgatörvényként elhíresült, fideszes javaslat vitája alatt, bár a tegnapi füttykoncert és ellenzéki kivonulás ma elmaradt. Az ellenzéki felszólalók rendre azzal vádolták a javaslatot beterjesztő Kósa Lajost és a kormánypárti frakciók tagjait, hogy nem ismerik a munka világát és odadobták a magyar dolgozókat a multinacionális cégeknek. A fideszes hozzászólók szerint a szakszervezetek és az ellenzéki politikusok egyaránt félreértik a javaslatot - a kormánypárti interpretáció szerint ugyanis semmit nem lehet rákényszeríteni a dolgozókra, beleegyezésük nélkül.

Így nem lehet gyereket vállalni

Nemes egyszerűséggel a „fészkes fenébe” küldte el a fideszeseket Jakab Péter jobbikos képviselő , mondván: rabszolgasorba akarják dönteni a nemzetet. Így nem lehet gyereket vállalni – vonta le a következtetést, amit többen osztottak. Erre rímelt a jobbikos Z. Kárpát Dániel, aki szerint hiába hangoztatja a kormány a családok évének szlogenjeit, soha nem születnek meg a vágyott gyerekek, ha közben a miniszterelnök az olcsó és „rugalmas” magyar munkaerő ígéretével csalogatja ide a befektetőket. És a párkapcsolatokért aggódott a független Szél Bernadett is,. aki egy felmérést idézve figyelmeztetett: a családokban már ma sincs idejük beszélgetni az embereknek, és ha további túlórákra kényszerülnek, az sok kapcsolat végét jelenti.

A jobboldal zsigerből utálja a munkásokat

Ideológiai szintre emelte a vitát Tóth Bertalan . A szocialisták frakcióvezetője úgy fogalmazott, csakis akkor érthető a kormánypártok ragaszkodása az elhibázott törvénytervezethez, ha megértjük, hogy kibújt a szög a zsákból: a jobboldal zsigerből utálja a munkásokat és a szakszervezeteket is. Az érdekvédelem ugyanis baloldali vívmány.

Létszám- és bérhazugság

Mellár Tamás a Párbeszéd frakció tagjaként csendesen arra figyelmeztette Kósát, ha a közmunkásokat és a külföldön dolgozókat leszámítjuk, valójában nem 4 és fél millió ember dolgozik Magyarországon, a szám nem éri el a négymilliót. Hasonló ferdítés a bérek megduplázódásáról szóló érvelés is a közgazdász szerint.

Kiszolgáltatottság a köbön

Fogalma sincs Kósa Lajosnak, mennyire kiszolgáltatottak a magyar dolgozók - fakadt ki Tordai Bence. A Párbeszéd képviselője arra figyelmeztette a rabszolgatörvény beterjesztőjét, jobb, ha nem megy most az utcára, mert az emberekben elemi felháborodást váltott ki a cinikus javaslata. Varga-Dam Andrea jobbikos képviselő arra emlékeztetett, hogy álságos a munkahelyi kollektív szerződésekre hivatkozni, hisz a magyar dolgozók kétharmada kis létszámú munkahelyeken dolgozik, ahol se szakszervezet, se kollektív megállapodás nem védi az érdekeit.

A munkahely én vagyok!

Kósa Lajos logikája azonban nem hátrált meg, és azt találta mondani, hogy az van a dolgozók mellett, aki munkahelyeket teremt, márpedig az Orbán kormány 2010 óta több mint hétszázezerrel több embernek ad munkát, mint a korábbi baloldali kormányok. (És ennél a pontnál érdemes visszagondolni Mellár szavaira.)
Az ellenzéki képviselők arra szólították fel a kormánypárti frakciók tagjait, hogy ne szavazzák meg szerdán a Kósa-féle törvénytervezetet.

És akkor két velős ellenzéki mondat a vitából:

  • Meg kellene hallgatni az egyetlen embert a teremben, aki kompetens a munka világában, mondta Harangozó Tamás. A szocialista honatya a fideszes Farkas Flórián véleményére lett volna kíváncsi, aki a botrányos körülmények között véget ért, sokmilliárdos Híd a munkába program vezetője volt.
  • Tévedtem, amikor a múltkor Orbán Viktor lókupecnek neveztem, gyakorolt önkritikát a jobbikos Jakab Péter, hiszen kiderült, nem lovakkal, hanem emberekkel kereskedik

És akkor két nehezen értelmezhető kormánypárti mondat a vitából

  • Most feketén kell túlórát vállalni a sokaknak, állította a fideszes Révész –, rajtuk segít a törvénymódosítás, önök pedig meg akarják akadályozni, hogy az emberek többet keressenek.
  • Duma, Armageddon, rengeteg hazugság, gyurcsány, a Jobbik is gyurcsányista – reagált az ellenzékiek felszólalására Kósa Lajos.
2018.12.11 16:25

Az ellenzék is az Ab-hez fordul a kormánypárti médiagólem miatt

Publikálás dátuma
2018.12.11 16:01

Fotó: Népszava/
Az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik, illetve az LMP frakciói, valamint független képviselők is támogatják Szél Bernadett és Szabó Szabolcs kezdeményezését.
Két ellenzéki képviselő arra kéri az Alkotmánybíróságot (Ab), hogy semmisítse meg azt a kormányrendeletet, amely közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, hogy a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány irányítást szerzett az Opus Press, az Echo TV, a New Wave Media Group és a Magyar Idők Kiadó felett. A beadványt a független Szél Bernadett és Szabó Szabolcs kezdeményezte. Egy keddi, budapesti sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint utóbbi azt mondta, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság normakontroll keretében megvizsgálja és megsemmisíti a kormányrendeletet, akkor az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) is meg kell vizsgálnia az összefonódást. A szakhatóságnak ezután arra kell köteleznie a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványt, hogy bizonyos vagyonelemeitől váljon meg – szögezte le Szabó Szabolcs. A politikus külön kiemelte: nem elég egy rendelettel közérdekűvé minősíteni az alapítványt, be is kell bizonyítani, hogy az miért számít annak. A képviselő hazugságnak nevezte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) érvelését, amely szerint azért kellett nemzetstratégiaivá minősíteni az összefonódást, mert „közérdek fűződik Magyarországon a print és nyomtatott médiakultúra megmentéséhez és a helyi, különösen a megyei nyilvánosság fórumainak hosszú távú megmaradásához”. Szél Bernadett emlékeztetett arra: korábban éppen a kormány határozta meg, hogy mi számíthat közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek. Ezek között szerepel a nemzetközi versenyképesség illetve a munkahelyek megőrzése, valamint az ellátás biztonságának fenntartása, de ebben az esetben „fake news gyárakról” van szó – fogalmazott. Szerinte a rendelet sérti az alaptörvényt, mert nem valósulhat meg az állampolgárok sokszínű tájékoztatáshoz való joga. A politikus elmondta, hogy a beadványt az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik, illetve az LMP frakciói, valamint független képviselők is támogatták. Az eseményen részt vett az MSZP választmányi elnöke, Kunhalmi Ágnes is, aki kijelentette, hogy az alapítvány létrehozásával végérvényes, hatalmas és példa nélküli jobboldali médiatúlsúly alakult ki. Hangsúlyozta, hogy 2010-ben a médiatanács nem engedélyezte az Axel Springer és a Ringier magyarországi leányvállalatainak fúzióját, ezért utóbbi cégnek meg is kellett válnia több országos és megyei napilapjától.
Korábban a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) is az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben: annak kimondását kérték, hogy a gigantikus fideszes pártmédia-holding létrehozása nem közérdek, és nem írhatja felül a szabad tájékozódás illetve tájékoztatás alkotmányos garanciáit. Az MSZP pedig közölte: a párt mulasztás miatt beperli a médiatanácsot, mert az nem lépett fel az ellen, hogy a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány irányítást szerezzen az Opus Press, az Echo TV, a New Wave Media Group és a Magyar Idők Kiadó felett.
2018.12.11 16:01