Kitartóan sunyít Varga Mihály minisztériuma

Publikálás dátuma
2018.04.06. 15:09
Fotó: Népszava
Hiába ígérte meg Tarlós István, hogy kikéri (és így is tett) a Budapest Szíve programról szóló uniós jelentést a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, egyelőre semmit nem kapott, a tárca kitartóan hallgat.

 Épp a választások napján lesz egy hónapja, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egy szót sem szól arról kiadja-e Tarlós István főpolgármesternek a „Budapest Szíve” program uniós vizsgálati jelentését - sajtóértesülések szerint az EU csalást gyanít a projektben. Mint arról már írtunk a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján Tarlós István főpolgármester nemrég levélben kérte Varga Mihály minisztertől, hogy tárcája adja ki a fővárosnak az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Budapest Szívéről vizsgálati szóló jelentését. A főpolgármester akkor nem árult zsákbamacskát: ugyan a közgyűlés döntése nem kötötte ki az okirat nyilvánosságra hozatalát, ám Tarlós érdeklődésünkre leszögezte: amennyiben a főváros megkapja az OLAF jelentést azt ő úgy értelmezi, hogy onnantól közérdekű adatnak minősíti, azaz a városháza a négyes metróról szóló OLAF jelentéshez hasonlóan azt is közzéteszi.

A szocialisták sokadjára benyújtott közgyűlési előterjesztését tavasszal hirtelen a főváros fideszesei is megszavazták és ezzel kínos helyzetbe hozták Tarlóst és Vargát egyaránt. (A javaslatot benyújtó Szaniszló Sándor szerint a fideszesek két dolog miatt bólintottak rá a kezdeményezésre: egyrészt akkor robbant ki az Elios-ügy, ami kommunikációs zavart okozott a párton belül, másrészt a Fővárosi Törvényszék korábban megállapította, hogy az OLAF-jelentések közérdekű adatok.) Mindenesetre Varga minisztériuma így még az ellenzék és az oknyomozó újságírók aknamunkájára sem hivatkozhat, ha nem adja ki az OLAF-jelentést (vagy nagyon késlekedik vele).

Ugyanakkor az NGM láthatóan nem akart a választások előtt muníciót adni a kormányzati kötődésű korrupciós ügyeket feltáró ellenzéki sajtónak, így lapunknak sem. Így az NGM inkább meg sem mukkan az ügyben. Ahogy korábbi nyilatkozatai után a hallgatást választotta Tarlós István főpolgármester is, mivel a sajtóosztályon keresztül elküldött érdeklődésünkre nem árulta el, hogy az eltelt egy hónapban végül kapott-e egyáltalán valamilyen választ az NGM-től.

Milliárdokat kérhet vissza

A 15 milliárdos keretösszegű, uniós finanszírozású Budapest Szíve közbeszerzései még 2009-ben kezdődtek, majd a belvárosi projekt lebonyolítása Rogán Antal polgármesterségének idejére esett. Már 2015 előtt felröppentek hírek arról, hogy az OLAF súlyos szabálytalanságokat talált a pályázatok közbeszerzései körül, például azt, hogy a legdrágább pályázó lett a nyertes. Az OLAF jelentése alapján a Polt Péter vezette ügyészség tessék-lássék nyomozást is indított, majd szokás szerint 2017-re lezárták az ügyet azzal, hogy nem történt bűncselekmény, illetve részben elévült az ügy. Ugyanakkor az idei, év eleji sajtóértesülések szerint az OLAF, pontosabban az Európai Bizottság több milliárd forintot kérhet vissza Magyarországtól a Budapest Szíve program szabálytalanságai miatt.

A magyar közmédia menthetetlenül elbukott

Publikálás dátuma
2018.04.06. 14:13
Fotó: Vajda József
Évi 80-90 milliárdot felszív a magyar közmédia, de cserébe nem ad az embereknek semmit, és ezt nem is leplezi: például a választási kampányban is csak a bíróság tudta képernyőre menedzselni az ellenzék jelöltjeit.

Már az is hatalmas kudarc, hogy a magyar televízió Süsü, a sárkány óta nem tudott olyan értéket létrehozni, amire büszke lehetne - egyebek mellett ez is elhangzott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) konferenciáján, melynek résztvevői a közmédia jelenlegi helyzetéről, illetve egy "ideális" közszolgálati médiarendszer létrehozásának lehetőségeiről beszélgettek.

- Akár arról is beszélhetnénk, hogyan működhetne eredményesen a vízgazdálkodás a Szaharában - festette le a jelenlegi helyzetet Majtényi László. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke szerint a magyar "médiasivatagban" vannak ugyan független médiumok, ám ezekre ritkán fellelhető oázisokként kell tekinteni. - Közmédia pedig egyáltalán nincs. Kormányzati propagandamédia van a helyén - szögezte le. Úgy véli, Magyarországnak nagy szüksége lenne valódi közszolgálati médiára, ám ehhez jelentősen át kell alakítani a felügyeleti, irányítási és gazdálkodási rendszert. - Egy olyan országban, ahol emberek fagynak meg az utcán és kétmillió magyar ázsiai nyomorban él, nem engedhető meg, hogy számolatlanul szórják a milliárdokat - mondta. Túlzónak tartja, hogy a jelenlegi közmédia - ami ráadásul el sem látja feladatát - 80-90 milliárd forintból működik.

Hargitai Miklós MÚOSZ-elnök szerint egy civilizált országban az sem történhetne meg, hogy bíróságnak kelljen kimondania, jogsértő, ha a közmédia politikai műsoraiban, ráadásul választási időszakban csak a kormánypártok képviselői jelenhetnek meg. Mint mondta, a közmédia feladatai - mint a pártatlan és sokszínű tájékoztatás - ma jórészt ellátatlanok, és ez a médiahatóságnak fel sem tűnik. Megemlítette, hogy az elmúlt évben a MÚOSZ számos olyan megkeresést kapott, amelyekkel a panaszosoknak - ideális esetben - a médiahatósághoz kellett volna fordulniuk.

- A magyar közmédia elbukott, munkatársai megadták magukat. Senki nem volt, aki kijelentette volna: a közszolgálatiság nem az, ami most történik. Ehelyett arról szóltak a viták, ki mennyi végkielégítést kap - emlékezett vissza a fideszes hatalomátvétel időszakára Polyák Gábor. A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője szerint a közmédiában a decentralizálás mellett egy erős újságírói öntudat kialakulására is nagy szükség lenne. Felidézte a Mérték egy korábbi elemzését, mely szerint ha csak egyetlen médiumból tájékozódhatnak, minden ötödik magyar a közmédiát választaná. - Szinte hihetetlen, de az emberek nagy része bízik a jelenlegi közmédia hitelességében - mondta, hangsúlyozva: a fiatalabb korosztályt a jövőben már nehezebb lesz meggyőzni arról, hogy a közszolgálati médiumok nem csak propagandáról szólnak.

Az ellenzéki pártok képviselői közük egyedül Molnár Gyula, az MSZP elnöke ment el a konferenciára, ő arról beszélt, teljesen új médiaszabályozásra, a közmédia jelenlegi vezetőinek cseréjére lenne szükség. - A gyűlöletkeltést pedig, ami ma már nyíltan megjelenik a közszolgálati médiában, tiltani és büntetni kell - fogalmazott.

Szerző
Frissítve: 2018.04.06. 14:18

A német gyáraknak be kéne inteniük Orbánnak

Publikálás dátuma
2018.04.06. 13:48
Fotó: Molnár Ádám
A német gyáraknak a magyar kormányra kéne borítaniuk az asztalt, nem lenne szabad tovább hagyniuk, hogy kihasználja őket Orbán Viktor – véli Thorsten Benner német politológus.

Az Audi, a Bosch és a Mercedes a legnagyobb magyarországi cégek között vannak, és egyáltalán nem bírálják Orbán Viktor kormányát korrupt vezetési módszerei és a jogállamiság meggyalázása miatt. Pedig azáltal, hogy kihasználják a magyaroktól kapott kedvezményeket és olcsón gyártanak, befektetéseket hajtanak végre, csak legalizálják a jelenlegi "rezsim" hatalmát – vélekedett  Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában Thorsten Benner, német politológus.

A Global Public Policy Institute nevű kutatóintézet munkatársa úgy fogalmazott: ezek a cégek szinte Kínához és Oroszországhoz hasonló feltételeket találnak Magyarországon: a szakszervezeteknek alig vannak jogaik, a dolgozók olcsók, cserébe alkalmazkodók és teherbírók. Mindemellett a kormány is rengeteg adókedvezményt biztosít a számukra. Ugyanakkor - szemben a másik két országgal - , Magyarország tagja az Európai Uniónak, így hozzáférnek a közös piachoz, ami szintén megéri a német cégeknek.

Benner úgy látja: azzal, hogy egy pódium mögé állnak Orbán Viktorral, csak legitimálják a korrupt, önmagát illiberálisnak valló kormányt. Benner szerint elvárható lenne, hogy a német cégek „intsenek be” a magyar kormánynak, mert egy antidemokratikus államot támogatnak.

A szakértő szerint nem minden német céggel van probléma: a Bertelsmann és az RTL Klub megpróbál fellépni a kifogásolt dolgok ellen.

A jelenség, hogy a német cégek a berlini kormány kritikái ellenére élvezettel terjeszkednek Magyarországon már másokból is ellenérzéseket váltott ki. Az interjút szemléző Napi.hu emlékeztet: német cégvezetők korábban a Handesblattnak el is ismerték, hogy amíg a bankszámlájukra sok pénz érkezik, nem foglalkoznak a jogállamiság állítólagos gyengülésével.

Szerző