Wittinghoff Tamás: nagyon nagy a tét az önkormányzatok számára is

Publikálás dátuma
2018.04.06. 17:07
Wittinghoff Tamás - Fotó: Kállai Márton
Minden településnek magának kell eldöntenie, hogy milyen oktatást szeretne, hogyan gondoskodik a rászorulókról és a gyámhivatalt is nekik kell működtetniük, egyszóval nekik kell a kezükbe venni mindazt, ami a helyiek sorsát rendezi, ezt - az MTI híradása szerint - Budaörs polgármestere mondta sajtótájékoztatóján, Törökbálinton.

Wittinghoff Tamás (Budaörs Fejlődéséért Egyesület), aki Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnökjelöltje árnyékkormányának önkormányzatokért felelős minisztere, azt mondta: a települések önrendelkezése az autonómia lényege, amit a Fidesz kormány mára kiirtott a közéletből. Hozzátette, ha az emberek vasárnap úgy döntenek, hogy megalakulhat a Karácsony-kormány, akkor az önkormányzatok újra betölthetik korábbi szerepüket, ami egy demokratikus rendszerben alapvető. 

Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt ügyvivője úgy fogalmazott: az Orbán-kormány porig rombolta az önkormányzatiságot, amiben benne van az ember- és társadalomképe, és ez nem közigazgatási, hanem szabadságjogi kérdés. Az ország sok önkormányzatától számos hatáskört vontak el, ami azt jelenti, hogy ezeknek a közösségeknek nem lehet hatásuk a saját jelenükre és jövőjükre.

Csőzik László, aki az MSZP-Párbeszéd országgyűlési képviselőjelöltje Pest megye 1-es számú választókörzetében, arról beszélt, hogy a Karácsony-kormány nem fogja leállítani a Modern városok programot, azt inkább kiterjeszti, és nem az oligarchákat fogja a kivitelezéssel támogatni.  A települések "önálló városállamok", és gazdasági autonómiával kell, hogy rendelkezzenek.



Szerző

Több ezer bolt szűnt meg

Publikálás dátuma
2018.04.06. 17:05
Fotó: Németh András Péter
Hat év alatt 11 ezer bolt szűnt meg úgy, hogy közben a nemzeti dohánybolt hálózat is kiépült.

Az utóbbi években sok nehézséggel kellett szembenézniük a hazai élelmiszer és nem élelmiszer jellegű boltoknak: vasárnapi zárva tartás, a bérek gyors növekedése, a nemzeti dohányboltok létrejötte, online pénztárgépek bevezetése. Ezzel magyarázható, hogy míg 2010-ben a boltok száma 142 ezer volt, addig 2016-ra már csak 131 ezer maradt – mutat rá a GKI Gazdaságkutató Zrt. összegzése.

Ez a boltok közel nyolc százalékának megszűnését jelenti, azzal együtt, hogy közben mintegy hatezer bolttal kiépült a Nemzeti Dohánybolt hálózat. Az élelmiszer és a nem élelmiszer jellegű boltok száma hasonló arányban csökkent, a különböző településeken ugyanakkor eltérő volt a változás.

Ezer lakosra vetítve 363 településen több mint 5 bolt, 978 településen 1-5 bolt szűnt meg, míg 1247 településen stagnált a boltok száma. Ugyanakkor 505 településen 5-nél kevesebbel, 60 település esetében 5-nél többel nőtt az üzlethelyiségek száma ezer főre vetítve.

Budapest sem maradt ki a változásokból. 10 kerületben stagnált, 3 kerületben 5 bolttal nőtt, míg 9 kerületben 1-5 egységgel csökkent az ezer főre jutó boltszám. Az VIII. kerületben volt a legerősebb a fogyás, ahol 6 egységgel mérséklődött az üzlethelyiségek száma ezer főre vetítve.

A GKI szerint érdemes megvizsgálni, hogy a boltok számának változása után milyen kiskereskedelmi versenyhelyzet állt elő Magyarország településein. 756 településen kevesebb mint 5, ebből 194 településen pedig egyetlen működő üzlethelyiség sem volt ezer főre számolva.

A legjobban ellátott 106 település és 7 kerület esetében több mint 20 üzlethelyiség jutott ezer főre. A Balaton környékén található települések a legjobban ellátottak boltokkal, azonban a szezonalitás miatt az itt lévő üzlethelyiségek nagy része valószínűleg csak nyáron üzemel.

Budapesten a belső kerületek a legjobban ellátottak, kiemelten a IX. kerület, ahol 68 bolt jut ezer főre. Az üzlethelyiség nélküli települések az ország nyugati és észak-keleti részén találhatóak.

Az adatokból jól látható, hogy Nyugat- és Dél-Dunántúl jellemzően aprófalvas településein csökkent erőteljesen a boltszám, miközben az ott lévő, nagyobb települések egy részén bővült az üzlethelyiségek száma, vagyis a koncentráltság erősödött. Ugyanez mondható el Észak- és Észak-Kelet Magyarország településeiről is. Észak-Dunántúl, Budapest vonzáskörzete és a Duna vonalába eső települések inkább haszonélvezői voltak a folyamatnak, hiszen itt a boltszám enyhén nőtt, vagy stagnált.

Szerző
Témák
bezárás bolt

Glikémiás index – Mire jó a sokat emlegetett mutató?

Publikálás dátuma
2018.04.06. 16:14
Illusztráció: AFP

A glikémiás index a széndhidrátot tartalmazó élelmiszerek cukorhoz viszonyított vércukorszintemelő hatását mutatja meg. Azért a cukorhoz, mert az szívódik fel a leggyorsabban, ennek glikémiás indexe a legmagasabb: 100. Egy élelmiszer GI-indexe minél inkább közelít ehhez, annál kevésbé jótékony hatású. A vércukorszintet kevéssé megemelő élelmiszerek glikémiás indexe 0-30 között van, a „közepesek” csoportja 30-70 közé esik, a magas értékek pedig 70 fölöttiek – mondta a Népszavának Barcza Zsuzsanna dietetikus.

Keverve javulhat
A glikémiás index értékéből lehet következtetni az élelmiszer szénhidráttípusára is, azaz arra, hogy tartalmaz-e rostokat vagy csak gyorsan felszívódó szénhidrátokat, de – mint a dietetikus felhívta a figyelmet, nem százszázalékosan, mert a vércukoremelő hatást az élelmiszer többi alkotóeleme: fehérje- és zsírtartalma is befolyásolhatja. Ha tehát a gyorsan felszívódó szénhidrát mellett sok zsiradékot is tartalmaz egy étel, javul a glikémiás indexe. A zsírt ugyanis lassabban tudjuk megemészteni, és arra is képes, hogy kicsit lassítsa a szénhidrátok felszívódásának gyorsaságát. Erre példa a csokoládé, ami bár cukorban, azaz gyors felszívódású szénhidrátban gazdag, de mivel jócskán tartalmaz zsiradékot is, a glikémiás indexe nem 100 közeli. Ez persze nem azt jelenti, hogy a szervezet számára hasznos lenne – hangsúlyozta Barcza Zsuzsanna. Nem érdemes csupán a glikémiás indexre hagyatkozni, de azt jól jelzi, melyik élelmiszer emeli meg gyorsan a vércukorszintet, és terheli ezáltal a hasnyálmirigyet sok inzulin termeléssel.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

A glikémiás indexet ráadásul befolyásolja az adott élelmiszerrel együtt fogyasztott többi étel is. A főtt burgonya például ugyan kifejezetten gyorsan megemeli a vércukorszintet, de ha nagy adag, rendkívül alacsony glikémiás indexű, kevés, de rostban dús szénhidráttartalmú salátával együtt fogyasztjuk, akkor az étkezés közepesen magas glikémiás indexűvé szelídül. Ez azt jelenti, hogy megfelelően „keverve” magasabb GI-indexű élelmiszerek is beférnek az egészséges étrendbe – magyarázta a dietetikus.

A hő emeli
Az étel hőkezelése is befolyásolja a glikémiás indexet, például egy szelet kenyér megpirítva könnyebben emészthetővé válik, ezáltal gyorsabban megemeli a vércukorszintet, így magasabb a GI-indexe, mint a friss kenyéré. Ugyanez igaz a zöldségekre is, ám mivel azok alig emelik meg a vércukorszintet, hőkezelve sem magasabb jelentősen a glikémiás indexük.

Néhány étel GI-indexe:

  • Méz 73

  • Rizs 56

  • Spagetti 55

  • Magos kenyér 69

  • Gofri 76

  • Zabkása 61

  • Dinnye 72

  • Ananász 66

  • Banán 53

  • Alma 36

  • Lencse 29

  • Sárgaborsó 33

  • Vajbab 31

  • Fejtett bab 27

  • Sült burgonya 83

  • Répa 71

  • Zöldborsó 48

  • Tej 27

  • Joghurt 33

  • Csokoládé 49

Szerző