Előfizetés

Karácsony Gergely: ilyen lelkes még sosem voltam!

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2018.04.07. 07:09
Képalá: A miniszterelnökjelölt készen áll arra, hogy a demokratikus pártokkal, a Demokratikus Koalícióval és az LMP-vel közösen
Most vagy soha! – az MSZP-Párbeszéd ezzel a címmel hirdette meg pénteki kampányzáróját. A helyszín is 1848-ra utalt: a rendezvényt a budapesti Március 15. téren tartották.

Minden Karácsony Gergelyről szólt. Az MSZP-Párbeszéd kormányfőjelöltjének neve kiadványokon, szórólapokon és kitűzőkön szerepelt, transzparenseken és járdára festve, kisbuszon és kampánytriciklin. A villanyoszlopokra tett piros-fehér luficsokrok jótékonyan eltakarták a Fekete-Győr András hirdetéseit: a Momentum elnöke a belvárosi körzetben már visszalépett az esélyesebbnek tartott ellenzéki jelölt – az LMP-s Csárdi Antal – javára.

A rendezvény előtt még javában jöttek-mentek az üzenetek a szocialisták és az LMP között a visszaléptetésekről. Véglegeset senki sem tudott. „Karácsony Gergely a színpadon bejelenti, mi a helyzet” – közölte lapunkkal egy MSZP-s politikus.

– Orbán Viktor tévedett, amikor azt hitte, hogy végérvényesen szét tudja verni a magyarországi baloldalt – állapította meg mintegy ezer-ezerötszáz ember előtt az elsőként felszólaló Kunhalmi Ágnes, a szocialisták budapesti elnöke. Orbán téved akkor is – folytatta –, amikor azt hiszi, hogy beteljesül történelmi álma, és sikerül létrehoznia egy rasszista, neohorthysta, népnyúzó államot.

– Szocdemek, liberálisok, zöld demokraták összekapaszkodva mennek el szavazni a Fidesszel szemben. Nem tűrjük el, hogy a saját hazánkban fenyegessenek bennünket! – jelentette ki. „A remény a mi oldalunkon van. Ahol remény van, ott többség is lesz” – vázolta a győzelmi stratégiát Kunhalmi Ágnes.

Ledőlt az apátia fala – ezt már Molnár Gyula, az MSZP elnöke mondta. A hódmezővásárhelyi időközi választás világossá tette, hogy a hatalom leváltható. Csak megfelelő helyre kell tenni az ikszet. A hatalom egyetlen embertől fél: a szavazótól. A Fidesz bebizonyította, hogy nekik nem Magyarország első – utalt a pártelnök egyebek mellett az egészségügy és az oktatás gondjaira.

Molnár Gyula elvesztegetett szavazatnak nevezte a Jobbikra adott voksokat. Nem hisz azoknak, akik most változást hirdetnek, de az Országgyűlésben gárdamellényben jelentek meg – emlékeztetett Vona Gábor 2010-es parlamenti fellépésére. A Jobbik, miközben a baloldallal elutasítja az együttműködést, szerinte összefog majd a Fidesszel, ha a választási eredmény úgy alakul.

Karácsony Gergelyt vastaps fogadta. Közös hazát építünk, amit a szeretet elve vezet – kezdte az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje. Elmondása szerint azért lett politikus, mert hitt abban, hogy „lehet más”. Valóban más lett, csak, sajnos, sokkal rosszabb. Nincs még ember, akinek ekkora hatalma volt, és azzal ennyire visszaélt – bírálta Orbánt.

A fárasztó kampány, az utazással töltött sok ezer kilométer ellenére „soha ilyen lelkes még nem voltam” – mondta Karácsony Gergely. Készen áll arra, hogy a demokratikus pártokkal, a Demokratikus Koalícióval és az LMP-vel közösen kormányozzon. Karácsony hangsúlyozta, hogy a szociális demokrácia modelljét szeretné megvalósítani.

Fontosnak tartja, hogy a demokrácia áthassa a mindennapjainkat. Különben megint jön egy szélhámos gengszter, egy újabb Orbán Viktor, aki lerombolja a demokrácia intézményeit. „Ne várjatok csodát, legyetek ti a csoda!” – buzdította az ellenzéki választókat.

LMP-s visszalépésekről végül egyetlen szó sem esett, de az egybegyűlteknek nem volt hiányérzete. Miután Karácsony felkérésére a tömeg elszavalta a Nemzeti dal első versszakát, ütemes taps kíséretében megszólalt a kórus: „Haj-rá, Ger-gő!, Haj-rá, Ger-gő!”.

A rénszarvas, az örökös, a lámpa meg a kémek

Publikálás dátuma
2018.04.07. 07:03
FOTÓ: MAGYAR NEMZET
Hónapok óta pusmogtak arról, hogy Simicska Lajos olyan ügyeket robbant majd ki a kampányban, amelyek megrengethetik egykori barátjának, Orbán Viktornak a rendszerét. „Atombombát” végül nem dobott le, de így is számos példátlan botrány miatt magyarázkodhatott a kormány.

Elios-ügy. Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) súlyos szabálytalanságokat tárt fel a közvilágítási pályázatokon rendre sikerrel induló Elios Zrt. közbeszerzéseinél. Ha az OLAF-jelentés megállapításai beigazolódnak, akár 13 milliárd forintot is visszatarthat Magyarországtól az Európai Unió. A vállalat Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz és köreihez volt köthető a vizsgált időszak nagy részében.

Microsoft-ügy. Az amerikai Microsoft belső vizsgálatot tartott a magyar leányvállalatánál, és gyanús közbeszerzésekre bukkant. A magyar állam ugyanis rendkívül túlárazva, bizonyos esetekben kétszeres áron vásárolt Microsoft-szoftvereket. A cég nem cáfolta, hogy a beszerzésekkel kapcsolatosan tárgyaltak a kormányfő veje, Tiborcz István testvérével is – pedig nincs is kormányzati tisztsége.

Kósa-ügy. Szabó Gáborné 1300 milliárd forintról szóló megbízást adott Kósa Lajosnak, aki állampapírt vehetett volna a pénzből. A csengeri nő azt állította, örökölte a pénzt, Kósa szolgálataiért pedig 800 millió forintos ajándék járt volna a politikus feleségének. Az ajándék kedvezményezettjét végül módosították, így az a politikus édesanyjának járt volna. Pénzmozgás azonban – az eddigi információk szerint – nem történt.

Luxusvadászatok. Semjén Zsolt ötször vett részt svédországi luxusvadászatokon, amelyek alkalmanként 4-5 millió forintba kerültek. A politikus a botrány kirobbanása után azt állította, hogy csak rokonlátogatásra ment a skandináv országba. Később viszont kiderült, a kirándulásokat nem Semjén Zsolt, hanem Farkas József vállalakozó finanszírozta, aki ráadásul több száz millió forintnyi állami és uniós pénzhez jutott 2010 óta. A vadászatok egyikén helikoptert is béreltek.

Választási csalás. Orbán Viktor kormányfőt 350 ezer forintra büntette meg az Nemzeti Választási Biztosság, mert egy óvodában kampányolt.

Rasszizmus. Orbán Viktor és Lázár János is azzal kampányolt: a cigányság a bizonyíték arra, hogy nem létezik integráció.

Rejtőzködés. A kormányfő továbbra is csak a kormánybarát sajtónak nyilatkozik. A valódi kérdésektől olyannyira óvják, hogy kampánykörútja állomásait titkolták. Ha véletlenül mégis felfedezte őt egy riporter, akkor sajtófőnöke vagy biztonsági őrök akadályozták meg a kérdésfeltevést. A pártnak – miként négy éve –, most sincs fellelhető programja.

Kémek. A kormányszócső Magyar Idők olyan egyes civil szervezeteket célkeresztbe állító cikksorozatot közölt, amelyhez a muníciót egy vélhetően izraeli, titkosszolgálati módszerekkel és méregdrágán dolgozó cég próbálta előállítani.

Jelentés. Egyre valószínűbb, hogy élesíti az EU Magyarországgal szemben a 7-es cikkelyes eljárást. Akár el is veszíthetjük az uniós támogatást.

Kéri László: Félelemben élünk-e tovább, vagy sem

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2018.04.07. 07:02
"Kiderül, mi a többségi attitűd: a hülyíthetőség vagy a hülyíthetőség elleni racionális védekezés." Fotók: Tóth Gergő
A választás egyik legnagyobb tétje, hogy félelemben fogunk élni a következő négy évben vagy sem – fogalmazott lapunknak Kéri László politológus.

- Épp egy hete Lengyel László egyenesen rendszerváltó választásnak nevezte a holnapi voksolást ennek a lapnak a hasábjain. Ön is hisz ebben?

- Akár ez is benne van, de azért ennyire megjósolhatatlan kimenetelű választás még soha nem volt 1990 óta. A régi választási rendszerben egyértelmű volt, hogy a listás győztes vitt mindent, de most nagy talány a részvétel nagysága és az átszavazási hajlandóság, mert ezeket hagyományos közvélemény-kutatási módszerekkel csak becsülni lehet, mérni nem. Annyit tudunk, hogy ha a részvétel 65 százalék alatt marad, győz a Fidesz, ha csak 60 százalék körül lesz, akkor megint kétharmadot szerez, de 70 százalékos részvételnél elbukja a kormányzást.

- Verőfényes napsütést ígérnek. Ilyen apróságok is számítanak?

- Hogyne, de azt nem tudjuk, hányan készek átszavazni. A pártok szerintem hatalmasat tévednek, amikor azt hiszik, amit mérnek nekik a kutatók, az az ő elkötelezett szavazótáboruk. Az emberek simán átszavaznak egy másik jelöltre, ha biztosabbnak látszik, hogy az képes véget vetni a Fidesz-korszaknak.

- A döntéshez információ kellene, de kérdés, hogy eljutnak-e például a visszalépésekről szóló hírek a választókhoz?

- Helyben mindenhol megvan az emberek saját hálózata, bízzon bennük, pontosan tudják, ki képes megbuktatni a Fideszt. Ha a választók az állami híradások alapján döntenének, nem lett volna rendszerváltás, hisz 1989 őszén az állampárt és a kormány kezében volt a média, de ez nem érdekelte az embereket.

- Vidéken sokan kárhoztatják a Fideszt, hogy mindent központosít, nem foglalkozik a helyi gondokkal, az emberek sorsával. Az ellenzék irányt mutat a vidéknek?

- Az ellenzék többsége nem tanult abból, hogy 2010-ben mindenki meglepetésére az hozta be a Jobbikot a parlamentbe: járták az országot. Vasárnap kiderül, mennyire meghatározó, ki hogyan van jelen az egyéni választókörzetekben.

- Hol van esélye az ellenzéknek?

- Van nagyjából 20 biztosnak tűnő ellenzéki körzet és van 40 biztos fideszes. De van 40-45 olyan körzet, ahol olyan kevés a különbség a legerősebb ellenzéki és a 40 százalék alatt mért fideszes között, hogy ha működik az átszavazás a legerősebb ellenzékire, akkor megverhető a kormánypárt embere.

- A választás nagy tétje természetesen az, hogy az ellenzék felül tud-e kerekedni a Fideszen, mégsem hallani olyan erős üzeneteket tőlük, mint a kormánypárti migránsozás.

- Ez hat a legjobban. A lakosság egyharmada elhitte a nem létező migránsfenyegetést, meg azt, hogy Orbán megvédett bennünket. Ez olyan szintű népbutítás, amire az utóbbi száz évben alig volt példa.

- Pedig ez egy 8. osztályos szintű üzenet.

- Nem, jóval ez alatt van a színvonal, ami azt mutatja, a hülyeség és hazugság tobzódása sokkal erősebb minden realitásnál. Amit ismernek, abban nem lehet megetetni az embereket, de ezen a területen, amit nem ismernek, mert nem láttak soha migránsokat, külföldön nem jártak, nem tudnak semmit a külvilágról, megetethetők.

- S olyan jól működik, hogy a vásárhelyi bukás után ott folytatták, ahol abbahagyták.

- Egyszer nem jött be, de máshol bejöhet. Orbán most dupla vagy semmit játszik.

- Akkor a vasárnapi választás következő tétje, hogy mennyire hülyíthető az ország?

- Igen, ez az ország jövője szempontjából meghatározó lehet. Kiderül, mi a többségi attitűd: a hülyíthetőség vagy a hülyíthetőség elleni racionális védekezés. Ennek vasárnap lesz a tesztje, mert a Fidesz megtette azt a szívességet, hogy kizárólag erre építette a kampányát, az ellenzéknek pedig nem volt megfelelő ellenszere.

- Ezekben az ügyekben az ellenzéki pártoknál sikeresebben léptek fel a civil szervezetek.

- Amikor lehetett látni a Fidesszel szembeni társadalmat az utóbbi években, mindig civil szervezetek voltak a szervezők. A hatalmas kormánypárti önkormányzati győzelem után néhány héttel a netadó ellen majdnem százezres tömeget vittek az utcára, és sorolhatjuk.

- Hatalomra segíthetnek pártokat?

- Nem ez a dolguk, de mégsem kizárt, hisz a rendszerváltást is a civilek érték el. Az SZDSZ, az MDF alapjai a 80-as évek mozgalmaiban gyökereztek, ráadásul most is kvázi egypártrendszer van. A Fidesz számára kockázatot csak a civil szféra jelent, ennek felismerését jelzik Orbán civilellenes kirohanásai. Ez a helyzet azért alakulhatott ki, mert se mobilizáció, se politikai alternatíva állítás, se kontrollfunkció terén nem töltötték be a szerepüket jól az ellenzéki pártok.

- Ha nem jelentenek fenyegetést a Fidesznek, miért fordult Orbán a félelemkeltés eszközéhez?

- Ez már az üzemzavar, ez az eredeti Viktor. Meggyőződésem, hogy a leszámolással fenyegető üzenetei nem voltak benne a tervekben. Az ő türelmetlensége jött ki, mert alig várja, hogy azt tehesse az országgal, amit akar.

- De ez a fenyegetés a sajátjainak is szólt.

- Épp azért nem volt konkrét, hogy mindenki féljen. 1974-ben kipécéztek egy fiút az évfolyamunkról és lecsukták, mert azt mondta egy szemináriumon, hogy Kun Béla és Szamuely véres kezű gyilkosok voltak. 18 hónapot kapott izgatásért. Mindenki elképedt, hisz mi sokkal vadabbakat mondtunk, de tanultunk a leckéből és utána hosszú évekre befogtuk a szánkat. Az orbáni fenyegetésnek is ennyi az üzenete: húzd meg magad, mert, ha győzünk, kő kövön nem marad.

- Ugyanezen az alapon tanulta meg az ország az utóbbi években, hogy ha nem állsz be a sorba, nem kapsz pénzt, üzleti támogatást.

- Igen, ez a 8 év működésének alaptörvénye, de most tovább lépett. Eddig csak azt mondta, nem részesülsz a koncból, ha nem állsz be a sorba, de most azt üzente, ha szóvá mered tenni, hogy valami nem tetszik, kitekerjük a nyakad. Ez sokkal durvább fenyegetés, ez már egy másik lépték, mert azt üzeni: én döntöm el utólag, hogy ártottál-e nekem. Ráadásul senki nem tudja, kinek szól. Annak az újságírónak, aki megírta a vej ügyeket, aki firtatta ezt, vagy akinek a fideszes szomszédja rosszat mondott róla? Egy dunakeszi barátnőnkhöz becsöngetett két fiatalember aláírást gyűjteni a vezető kormánypártnak, s amikor azt mondta, nem ír alá senkinek, odaszólt az egyik a társának: mit vársz attól, aki a migránsoknak sütött palacsintát? Tényleg így volt, de honnan tudta ezt a becsöngető? Valami titkos nyilvántartásból?

- Szóval a választás tétje az is, hogy félelemben fogunk élni a következő négy évben vagy sem?

- Igen, ez is a tét vasárnap. Hogy kap-e harmadszor is felhatalmazást egy olyan politikai erő, amelyről tudjuk, hogy semmiféle gátlása nincs. Nagy kérdés, hogy ezzel mennyire van tisztában a magyar választó.

- És azt mennyire tudja, hogy a választás tétje az is, kizárjuk-e saját magunkat az EU-ból?

- Ez is benne van a pakliban, és tény: alig tudnak valamit az emberek arról, hogy Orbán szűkebb csapata ezt mérlegeli. Az ország 90 százaléka erre egyáltalán nincs felkészülve, sőt mérések szerint a Fideszre szavazók többsége is uniópárti.

- Számít ez Orbánnak?

- Most választás előtt számít, de ha nyernek, más lesz a helyzet. A nyolc év mérlege, hogy Viktoréknak addig fontos az unió, amíg pénzt ad és most olyan időszak előtt állunk, hogy biztosan kevesebb jön. Elképzelhetőnek tartom, hogy a Fidesz-elit számol a kilépéssel, de azt nem, hogy az ország ebbe belenyugodjon. Hacsak nem veszik be a trükköt, hogy a magyar kormány valójában áldozat.

- Ennek van esélye, hisz az uniós döntésekről nagyon kevés információhoz jut a lakosság.

- Tavaly összesen 2400 milliárd forintnyi beruházási forrás felett rendelkezhettünk, és ennek 90 százalékát Fidesz közeli vállalkozások, vállalkozók pályázatai kapták meg, ezen belül a 80 százalékot öt vállalkozói csoport. Éjjel-nappal ezt kellett volna harsogni, hogy drága uraim, ti az uniós források ellopásából tartottátok fenn a rendszereteket.

- Ha nem lesznek uniós források, akkor honnan szereznek pénzt, hogy befogják az éhes fideszesek száját?

- Van kétmillió ember Magyarországon, aki a rendszerváltás nyertese. Egy részük az MDF, mások a Horn, Medgyessy vagy a Gyurcsány korszak alatt szedtek össze kisebb-nagyobb vagyont. Ha a Fidesz marad hatalmon, és nem lesz központi kassza, amit megcsapolhatnak, rászabadulnak a korábbi nyertesekre.

- Ezt mondta az MSZP is még tavaly nyáron: fizessenek a gazdagok.

- Igen, fel is használhatja ezt a Fidesz saját tervei igazolására, ha mondjuk be akarja majd fagyasztani a bankbetéteket. Ezzel befogják a szocik száját.

- A lakosság nagy részének vagyoni viszonyai azonban romlottak az elmúlt nyolc évben.

- A veszteseket pláne könnyű rávenni arra, hogy számon kell kérni azt, akinek több van.

- Ha ilyen könnyű erre rávenni a többséget, akkor miért immunis a társadalom a vőügyekkel vagy Kósa 1300 milliárdjával szemben?

- Ez rejtély, a Fidesz látszólag egyszerűen hozzászoktatta a társadalmat a korrupcióhoz. Hogy tényleg így van-e, vasárnap arra is választ kaphatunk.

- Ahogy eldől az is, melyik párt lesz az ellenzék vezető ereje.

- Az utóbbi években a fideszesek csak akkor lettek idegesek a parlamentben, ha a jobbikosok szólaltak fel, érdemi ellenfélként őket tartották számon. Ez előrevetíti az ellenzéki szereposztást.

- A Fidesz magának csinált választási rendszert és az ellenzék nehezen találja ennek az ellenszerét. Mi következik ebből?

- Az, hogy ha győz a Fidesz, még nehezebb lesz állampolgárnak lenni Magyarországon. Megnő a saját magunkért érzett felelősség terhe.

- A végén valami biztatót kellene mondania.

- Biztató, hogy elmehetünk egyáltalán választani, mert eljöhet, hogy nem lesz meg ez a lehetőség.

- Komolyan erre készül?

- Nem lenne meglepő. Az első fázist már lenyelették velünk, nem volt hatalmas tiltakozás, amikor bevezették a mostani aszimmetrikus választási rendszert.

NÉVJEGY
Kéri László politológus, szociológus. 1951-ben született Röszkén, az ELTE jogi és bölcsészkarán tanult, 1984-től a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi (1990 óta Politikai Tudományok) Intézetének főmunkatársa volt. 1988-ban a politikai tudomány kandidátusa lett. Egyetemi oktatóként szinte a Fidesz teljes vezérkarát tanította, jelenleg politikai elemzéseket készít.