Béke, nyugalom - Számoljon fülesbaglyokat!

Publikálás dátuma
2018.04.09. 14:35
Illusztrációk/AFP
A hazánkban fészkelő erdei fülesbaglyok állományának felmérésebe kezd a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával, a faj országos elterjedési térképének pontosítása érdekében.

Az MME közleménye szerint a szervezet országos adatgyűjtésbe kezd, amelynek első szakaszában a lakott területeken is gyakran előforduló erdei fülesbaglyok fészkelő állományának felmérését végzik, amelybe a lakosságot is szeretnék bevonni. Az akció májusban a füleskuvikok megfigyelésével folytatódik. 

A közlemény szerint az éjszakai életmódot folytató, az emberek számára láthatatlanul mozgó madarak rejtett költőhelyének megkereséséhez elég csak a hangjukat meghallani. Az esti szürkülettől megfigyelhető a hím és a tojó erdei fülesbagoly gyakran egymásnak válaszolgató jelzőhangja, a körbe-körbe repkedő hím szárnnyal tapsolása, májusban és júniusban pedig a fiókák jellegzetes, mással össze nem téveszthető hangja is. A madarak hangjának megfigyelését hetente egy-két alkalommal érdemes megismételni áprilistól júniusig.

Az akció részleteiről további információkat itt talál.

 

A közlemény szerint a lakosság segítségével gyűjtött adatok a későbbiekben részét képezik majd az MME által évente összeállított fajmegőrzési beszámolóknak. A jelentések azért fontosak, mert a civilizációs hatások, az élőhelyátalakítások és a klímaváltozás mind több faj fennmaradását érintik, veszélyeztetik. Ezért nélkülözhetetlenek azok az országos, kontinentális és akár globális szinten összehangolt állomány-monitorozó tevékenységek, melyek alapját képezik az érintet fajok természetvédelmi állapotfelmérésének, az állományok megmaradását szavatoló fajvédelmi tervek kidolgozásának és az intézkedések végrehajtásának.

Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály éves jelentései alapján készült állománybecslési adatok első körben a magyarországi természetvédelmi hatóságokhoz kerülnek, majd a Magyar Állam által készített jelentés részeként eljutnak az Európai Unió érintett szerveihez, továbbá a madárvédelmi szervezetek világszövetségének számító BirdLife International-hoz is - olvasható a közleményben.

Szerző

Drámai gyorsasággal melegszik a sarkvidék

Publikálás dátuma
2018.04.09. 12:10
Illusztráció: AFP
Jelentős változáson esett át a klímaváltozás miatt az elmúlt néhány évben az északi-sarkvidék legnagyobb víztömegű tava, a kanadai Hazen-tó  írja az MTI egy osztrák-kanadai kutatócsoport, a Nature Communications című szaklapban közzétett beszámolója alapján.

Az Ellesmere-sziget északi csúcsánál lévő tó a Quttinirpaaq Nemzeti Parkban található, amely a világ legészakibb nemzeti parkja. A mintegy 70 kilométer hosszú és 12 kilométer széles Hazen-tó felszíne 540 négyzetkilométer, mélysége 267 méter, ezzel az Északi-sarkkörtől északra fekvő legnagyobb volumenű tó. 

Az Északi-sarktól 900 kilométerre lévő régióban a nyári középhőmérséklet 2007 óta egy Celsius-fokkal emelkedett. A tudósok eredetileg abból indultak ki, hogy vizének hatalmas térfogata miatt viszonylag stabilan ellenáll a klímaváltozással járó felmelegedésnek. Günter Köck, az innsbrucki Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) interdiszciplináris hegykutató intézetének kutatójának és a Torontói Egyetem munkatársainak eredményei azonban azt mutatták, hogy a hőmérséklet-emelkedés "nemcsak a vízgyűjtőterületén, hanem a tó teljes ökoszisztémájában drámai változásokat eredményezett". 

Az osztrák szakértő több mint 20 éve vizsgálja a klímaváltozást az Észak-sarkvidék kanadai területein. A 2007 óta futó osztrák-kanadai High Arctic Projekt keretében nagy mélységben feltérképezte a tavat, ezzel megteremtette a mostani tanulmány alapjait. Így mélyfúrással mintát vettek az üledékből a legmélyebbi, 267 méteres ponton, amelynek elemzése legalább 300 éve nem látott változást mutatott.

A Hazen-tavat kizárólag a környező gleccserek olvadékvize táplálja, a gleccserek olvadása miatt pedig megtízszereződött a tóba áramló víz mennyisége. Emiatt a gleccserjégből és a környező talajból több üledék és szerves szén, valamint káros anyag, például higany és növényvédőszer került a tóba. Emellett a tó már minden nyáron jégmentessé válik, holott korábban csak nagyon ritkán olvadt el róla a jégtakaró.

Ezeknek a változásoknak messzire nyúló hatásai vannak, drámaian megváltozott például a tóban előforduló algafajok összetétele. Most már elsősorban olyan fajok fordulnak itt elő, amelyek a nyílt vizeket részesítik előnyben. Ezáltal megváltozott - jelentősen romlott - a tóban élő egyetlen halfaj, a sarkvidéki szemling (Salvelinus alpinus) táplálkozása. "A halakat a part menti területeken egyre zavarosabbá váló víz a nyílt víz felé hajtja, ahol kevesebb a táplálék, és megszerzéséhez nagyobb energiabefektetésre van szükség" - fejtette ki Köck.

A kutatók szerint az eredmények azért olyan ijesztőek, mert az északi-sarkvidék a bolygó leggyorsabban melegedő régiója, amelynek hőmérséklete a legkonzervatívabb becslések szerint is 4 Celsius-fokkal emelkedhet 2100-ra. Tekintve az egy Celsius-fokkal járó óriási ökológiai változásokat, attól tartanak, hogy a sarkvidéki hőmérséklet további emelkedése az érzékeny ökoszisztéma felborulását fogja eredményezni.

Szerző

Szabadság! - Tehenek örömfutása

Publikálás dátuma
2018.04.09. 09:51
Fotók: MohssenAssanimoghaddam / DPA /AFP
Németországban áprilisban kezdődik a legeltetési szezon, vagyis ilyenkor szabadulnak ki a zárt karámokból a szarvasmarhák, akik boldog, mondhatni gyermeki örömmel reagálják le a helyzet számukra ilyen kedvező változását.

KATTINTSON A KÉPRE A TÖBBIÉRT!

 A felvételsorozat az  Alsó-Szászországban lévő Brake városában készült, minden évben sokan kíváncsiak a "produkcióra". 

Szerző