Kína elkerülné a kereskedelmi háborút

Jelentős könnyítéseket jelentett be Hszi Csin-ping elnök a külföldi vállalatok számára. El akarja kerülni a kereskedelmi háborút az amerikaiakkal.

Hszi Csin-ping kínai elnök a jelek szerint teljesen más stratégiát követ, mint Donald Trump. Az amerikai elnök folyvást azon töri a fejét, miként lehetne minél jobban elmérgesíteni a kereskedelmi háborút, hogyan lehetne még több kínai termékre kivetni importvámokat. A kínai államfő azonban a jelek szerint nem veszi fel a kesztyűt, éppen ellenkezőleg. Hszi Csin-ping tegnap azt közölte, még jobban kíván nyitni a világ gazdasága felé. A Hainan szigetén tartott gazdasági fórumon (ez a svájci davosi világgazdasági fórum ázsiai megfelelője) egyenesen a nyitás egy új szakaszáról tett említést. Kifejtette, a gazdaság globalizációja a mai idők visszafordíthatatlan folyamatává vált. „Még szélesebbre tárjuk az ajtónkat” – közölte.

A kínai elnök konkrét intézkedésekkel is előállt. Elmondta, még az idei évben csökkentik a gépkocsikra kivetett 25 százalékos importvámot. Ezt már régóta követelte az Egyesült Államok Pekingtől. A külföldi gépkocsigyárakat érintő korlátozásokat „a lehető leghamarabb” igyekeznek felszámolni – tette hozzá Hszi Csin-ping. „Jelentősen javítani kívánunk azokon a feltételeken, amelyek a piachoz való hozzáférést segítik elő” – fejtette ki. Ám más intézkedéseket is tervez, amelyekről már korábban is szót ejtett. Megkönnyítik a külföldi befektetéseket a bankszektorban, az értékpapírok és biztosítások piacán, szintén még a 2018-as év folyamán. Egyúttal a külföldi érdeklődők számára más szektorokban is lehetővé teszik a beruházásokat. Kína mindemellett javítani kívánja pénzügyi szektorának együttműködését más országokéval. Hszi Csin-ping hozzátette azt is, hogy a lehető leghamarabb felszámolják azokat az intézkedéseket, amelyek korlátozzák a tulajdonvásárlást a külföldiek számára a gépkocsi, a hajózási, illetve légiközlekedési szektorban. Az eddigi szabályozás szerint a külföldi autócégek csak akkor létesíthetnek gyárat Kínában, ha vegyesvállalatot alapítanak egy helyi gazdasági társasággal. Igen komoly fegyvertény lenne, ha liberalizálnák a hajó-, illetve a repülőgépgyártást, ezzel kapcsolatban azonban nem közölt részleteket a kínai elnök.

Hszi Csin-ping reagált az Egyesült Államoknak arra a vádjára, miszerint Kína technológiát lop Washingtontól, mondván, lépéseket tesznek a szellemi tulajdon jobb védelme érdekében.

Mennyire vehető komolyan a kínai elnök ígérete? Elvégre a világgazdaságot is jelentősen befolyásolná, ha Kína liberalizálná a gazdaságát. A külföldi vállalatok egyelőre kétkednek, mert Peking a múltban már nem egyszer helyezett kilátásba hasonló intézkedéseket, a nagy nyitás azonban végül elmaradt, aminek ideológiai okai is voltak. Egy felmérés szerint a Kínában működő amerikai vállalatok háromnegyede közölte azt, hogy kevésbé fogadják szívesen őket, mint korábban. Hasonlóképpen nyilatkoztak a német és más európai vállalatok munkatársai is. Úgy vélik, diszkriminálják őket, a kormányzat egy sor protekcionista döntést hoz a hazai vállalatok védelmére, jogi bizonytalanság jellemzi Kínát, nehézséget jelent továbbá a cenzúra, valamint az igen lassú internet. Az egyre növekvő gondok miatt mind kevesebb külföldi befektető veti meg a lábát az országban.

Donald Trump amerikai elnök nemrégiben jelentette be, hogy 25 százalékos importvámmal sújtja a kínai termékeket, összesen 50 milliárd dollár értékben. Peking válaszlépéseket helyezett kilátásba. Trump erre közölte, azt tervezi, hogy további 100 milliárd dollár értékű importvámmal sújtja a kínai termékeket. Ha az intézkedések életbe lépnek, a két országnak két hónapja marad arra, hogy tárgyalások révén találjon megoldást. Hszi elnök békülékeny hangú beszéde azt jelzi: Kína reméli, hogy elkerüli a kereskedelmi háborút az Egyesült Államokkal, amellyel minden fél csak veszítene.