Kína elkerülné a kereskedelmi háborút

Publikálás dátuma
2018.04.11. 07:32
Hszi Csin-ping kínai elnök igen jelentős kedvezményeket és liberalizációs lépéseket jelentett be az ázsiai „Davoson” Fotó: AFP
Jelentős könnyítéseket jelentett be Hszi Csin-ping elnök a külföldi vállalatok számára. El akarja kerülni a kereskedelmi háborút az amerikaiakkal.

Hszi Csin-ping kínai elnök a jelek szerint teljesen más stratégiát követ, mint Donald Trump. Az amerikai elnök folyvást azon töri a fejét, miként lehetne minél jobban elmérgesíteni a kereskedelmi háborút, hogyan lehetne még több kínai termékre kivetni importvámokat. A kínai államfő azonban a jelek szerint nem veszi fel a kesztyűt, éppen ellenkezőleg. Hszi Csin-ping tegnap azt közölte, még jobban kíván nyitni a világ gazdasága felé. A Hainan szigetén tartott gazdasági fórumon (ez a svájci davosi világgazdasági fórum ázsiai megfelelője) egyenesen a nyitás egy új szakaszáról tett említést. Kifejtette, a gazdaság globalizációja a mai idők visszafordíthatatlan folyamatává vált. „Még szélesebbre tárjuk az ajtónkat” – közölte.

A kínai elnök konkrét intézkedésekkel is előállt. Elmondta, még az idei évben csökkentik a gépkocsikra kivetett 25 százalékos importvámot. Ezt már régóta követelte az Egyesült Államok Pekingtől. A külföldi gépkocsigyárakat érintő korlátozásokat „a lehető leghamarabb” igyekeznek felszámolni – tette hozzá Hszi Csin-ping. „Jelentősen javítani kívánunk azokon a feltételeken, amelyek a piachoz való hozzáférést segítik elő” – fejtette ki. Ám más intézkedéseket is tervez, amelyekről már korábban is szót ejtett. Megkönnyítik a külföldi befektetéseket a bankszektorban, az értékpapírok és biztosítások piacán, szintén még a 2018-as év folyamán. Egyúttal a külföldi érdeklődők számára más szektorokban is lehetővé teszik a beruházásokat. Kína mindemellett javítani kívánja pénzügyi szektorának együttműködését más országokéval. Hszi Csin-ping hozzátette azt is, hogy a lehető leghamarabb felszámolják azokat az intézkedéseket, amelyek korlátozzák a tulajdonvásárlást a külföldiek számára a gépkocsi, a hajózási, illetve légiközlekedési szektorban. Az eddigi szabályozás szerint a külföldi autócégek csak akkor létesíthetnek gyárat Kínában, ha vegyesvállalatot alapítanak egy helyi gazdasági társasággal. Igen komoly fegyvertény lenne, ha liberalizálnák a hajó-, illetve a repülőgépgyártást, ezzel kapcsolatban azonban nem közölt részleteket a kínai elnök.

Hszi Csin-ping reagált az Egyesült Államoknak arra a vádjára, miszerint Kína technológiát lop Washingtontól, mondván, lépéseket tesznek a szellemi tulajdon jobb védelme érdekében.

Mennyire vehető komolyan a kínai elnök ígérete? Elvégre a világgazdaságot is jelentősen befolyásolná, ha Kína liberalizálná a gazdaságát. A külföldi vállalatok egyelőre kétkednek, mert Peking a múltban már nem egyszer helyezett kilátásba hasonló intézkedéseket, a nagy nyitás azonban végül elmaradt, aminek ideológiai okai is voltak. Egy felmérés szerint a Kínában működő amerikai vállalatok háromnegyede közölte azt, hogy kevésbé fogadják szívesen őket, mint korábban. Hasonlóképpen nyilatkoztak a német és más európai vállalatok munkatársai is. Úgy vélik, diszkriminálják őket, a kormányzat egy sor protekcionista döntést hoz a hazai vállalatok védelmére, jogi bizonytalanság jellemzi Kínát, nehézséget jelent továbbá a cenzúra, valamint az igen lassú internet. Az egyre növekvő gondok miatt mind kevesebb külföldi befektető veti meg a lábát az országban.

Donald Trump amerikai elnök nemrégiben jelentette be, hogy 25 százalékos importvámmal sújtja a kínai termékeket, összesen 50 milliárd dollár értékben. Peking válaszlépéseket helyezett kilátásba. Trump erre közölte, azt tervezi, hogy további 100 milliárd dollár értékű importvámmal sújtja a kínai termékeket. Ha az intézkedések életbe lépnek, a két országnak két hónapja marad arra, hogy tárgyalások révén találjon megoldást. Hszi elnök békülékeny hangú beszéde azt jelzi: Kína reméli, hogy elkerüli a kereskedelmi háborút az Egyesült Államokkal, amellyel minden fél csak veszítene.

A kalifátus elveszett kiskölykei

Publikálás dátuma
2018.04.11. 07:31
A talpig felfegyverzett gyerekkatonákat a terrorcsoport előszeretettel használta öngyilkos merényletek végrehajtására Forrás: SI
Az Iszlám Állam által „agymosott” gyerekeknél Irakban különleges programokkal igyekeznek elérni, hogy a jövőben ne legyenek veszélyesek a társadalomra.

Ha szóba kerülnek az Iszlám Állam harcosai, az emberek általában felnőtt, gyűlölettől szikrázó szemű, szakállas férfiakra gondolnak. Sokan vannak azonban a szélsőséges szunniták soraiban, akik közel sem felelnek meg ennek a képnek: az utóbbi években a terrorszervezet gyerekek százait képezte ki és kényszerítette gyilkolásra. Ők többségében a harcosok gyermekei, de akadnak olyanok, akiket a területszerző offenzívák során raboltak el. A szervezet úgy hivatkozik rájuk, mint a „kalifátus kölykei”.

Három-négy éve járták be először a világsajtót azok az IS által terjesztett propagandavideók, amelyeken óvodás korú gyerekek gyakorlatoztak egy lőtéren, valahol az iraki vagy szíriai pusztában. Akkor több elemzés is foglalkozott a harcosok következő generációja jelentette veszélyről. Most azonban egyre gyakrabban merül fel a kérdés: mi lesz azokkal a gyerekekkel, akiknek sikerül megszökniük az Iszlám Államtól? Szakértők egyetértenek abban, hogy ha nem kerülnek megfelelő kezekbe és nem rehabilitálják őket, akkor komoly veszélyt jelenthetnek a közvetlen környezetükre és a szélesebb társadalomra egyaránt. Akárcsak az a fiú, aki tavaly menekült el az IS-től, és visszatért a családjához. A viszontlátás öröme azonban nem tartott sokáig: néhány nap elteltével az apa az éjszaka közepén arra ébredt – mesélte a Reutersnek Hosjar Kodeia Szulejmán, a fiú egyik tanára –, hogy a fia kést szorít a nyakához. „Azt kiabálta, hogy a szülei hitetlenek, és inkább meghalna, minthogy közéjük tartozzon” – nyilatkozta Szulejmán.

A hasonló esetek elkerülése érdekében néhány nemzetközi civil szervezet gyermekközpontokat hozott létre több iraki menekülttáborban, a gyerekek többsége ugyanis nem olyan szerencsés, hogy visszatérjen a családjához. Vagy azért, mert a családtagok meghaltak vagy nem tudni hol vannak, vagy azért, mert nem akarják visszafogadni a „bűnös” gyereket.

Naif Dzsardo Kasszim a Dahúk-közeli Rawanga menekülttáborban dolgozik pszichoterapeutaként. A foglalkozások során a fiatalok sokat beszélnek, rajzolnak a szörnyűségekről, amiken keresztül mentek, de vannak olyan foglalkozások, amelyeknek csupán egy célja van: hogy ismét emlékezzenek arra, milyen gyereknek lenni.

„Amíg távol voltak, minden megváltozott. Van, hogy nem is emlékeznek a korábbi életükre” – sorolta a hírügynökségnek a nehézségeket, amikkel szembe kell nézni. „Ezek a gyerekek végignézték, ahogy lemészárolják a családjukat. Elrabolták őket, megverték és átmosták az agyukat. Akadnak, akik kivégzések szemtanúi voltak, kényszerítették őket, hogy öljenek vagy éveken át megerőszakolták őket” – tette hozzá a francia Yahad In-Unum munkatársa.

A terapeuta tapasztalatai szerint a borzalmakat átélt gyerekek különböző fázisokon mennek keresztül, miután kiszabadulnak az IS fogságából. Nem ritka, hogy az első időszakban erőszakosak, dühösek és rendkívül zavartak. Ezt követi a szorongás és a súlyos depresszió időszaka. Igen nehéz szembenézni a történtekkel és a tetteikkel. Vannak gyerekek, akik eleinte nem tudják, hogy miképp viszonyuljanak az IS-hez: elítéljék vagy továbbra is hűséggel tartozzanak a szervezetnek? Akadnak, akik kiszöknek imádkozni, mert félnek attól, hogy egyszer csak betoppannak a harcosok, és megbüntetik őket.

Mivel minden eset egyedi, a központban személyre szabott programokkal dolgoznak, s ezek részét képezi az egyéni és a csoportos terápia. Jelenleg több mint 120, 18 év alatti fiúval és lánnyal foglalkoznak. Sokan közülük a jazidi kisebbséghez tartoznak. Az IS 2014-ben szörnyű pusztítást végzett a jazidi falvakban, és több mint kilencezer felnőttet és gyereket ölt meg vagy tett rabszolgává.

„Szép lassan dolgozunk azon, hogy semmissé tegyük a többéves agymosást. Az a célunk, hogy elfelejtsék az elmúlt néhány évet, és képesek legyenek újrakezdeni” – magyarázta a szakértő, aki sikeresnek nevezte a fél éve működő programot. Mint hangsúlyozta: nincs menthetetlen eset.

Működik a deradikalizáció?
Amióta az elmúlt években megnőtt a terrorcselekmények száma, sorjában indítottak deradikalizációs programokat szerte a világban. Ezek hatékonyságáról megoszlanak a vélemények, különösen, hogy kevés a tapasztalat e téren. Daniel Koehler, egy suttgarti deradikalizációs központ vezetője egy a Science magazinban publikált interjúban például arra hívta fel a figyelmet, hogy nem mindegy, milyen módszerrel dolgozik egy terapeuta, ugyanis, nem megfelelő technikával nagy károkat okozhat. Ha nincs elég tapasztalata, akkor pedig könnyen meglehet, hogy nem veszi észre, ha egy személy továbbra is súlyos veszélyt jelent a társadalomra.

Szerző

A kalifátus elveszett kiskölykei

Publikálás dátuma
2018.04.11. 07:31
A talpig felfegyverzett gyerekkatonákat a terrorcsoport előszeretettel használta öngyilkos merényletek végrehajtására Forrás: SI
Az Iszlám Állam által „agymosott” gyerekeknél Irakban különleges programokkal igyekeznek elérni, hogy a jövőben ne legyenek veszélyesek a társadalomra.

Ha szóba kerülnek az Iszlám Állam harcosai, az emberek általában felnőtt, gyűlölettől szikrázó szemű, szakállas férfiakra gondolnak. Sokan vannak azonban a szélsőséges szunniták soraiban, akik közel sem felelnek meg ennek a képnek: az utóbbi években a terrorszervezet gyerekek százait képezte ki és kényszerítette gyilkolásra. Ők többségében a harcosok gyermekei, de akadnak olyanok, akiket a területszerző offenzívák során raboltak el. A szervezet úgy hivatkozik rájuk, mint a „kalifátus kölykei”.

Három-négy éve járták be először a világsajtót azok az IS által terjesztett propagandavideók, amelyeken óvodás korú gyerekek gyakorlatoztak egy lőtéren, valahol az iraki vagy szíriai pusztában. Akkor több elemzés is foglalkozott a harcosok következő generációja jelentette veszélyről. Most azonban egyre gyakrabban merül fel a kérdés: mi lesz azokkal a gyerekekkel, akiknek sikerül megszökniük az Iszlám Államtól? Szakértők egyetértenek abban, hogy ha nem kerülnek megfelelő kezekbe és nem rehabilitálják őket, akkor komoly veszélyt jelenthetnek a közvetlen környezetükre és a szélesebb társadalomra egyaránt. Akárcsak az a fiú, aki tavaly menekült el az IS-től, és visszatért a családjához. A viszontlátás öröme azonban nem tartott sokáig: néhány nap elteltével az apa az éjszaka közepén arra ébredt – mesélte a Reutersnek Hosjar Kodeia Szulejmán, a fiú egyik tanára –, hogy a fia kést szorít a nyakához. „Azt kiabálta, hogy a szülei hitetlenek, és inkább meghalna, minthogy közéjük tartozzon” – nyilatkozta Szulejmán.

A hasonló esetek elkerülése érdekében néhány nemzetközi civil szervezet gyermekközpontokat hozott létre több iraki menekülttáborban, a gyerekek többsége ugyanis nem olyan szerencsés, hogy visszatérjen a családjához. Vagy azért, mert a családtagok meghaltak vagy nem tudni hol vannak, vagy azért, mert nem akarják visszafogadni a „bűnös” gyereket.

Naif Dzsardo Kasszim a Dahúk-közeli Rawanga menekülttáborban dolgozik pszichoterapeutaként. A foglalkozások során a fiatalok sokat beszélnek, rajzolnak a szörnyűségekről, amiken keresztül mentek, de vannak olyan foglalkozások, amelyeknek csupán egy célja van: hogy ismét emlékezzenek arra, milyen gyereknek lenni.

„Amíg távol voltak, minden megváltozott. Van, hogy nem is emlékeznek a korábbi életükre” – sorolta a hírügynökségnek a nehézségeket, amikkel szembe kell nézni. „Ezek a gyerekek végignézték, ahogy lemészárolják a családjukat. Elrabolták őket, megverték és átmosták az agyukat. Akadnak, akik kivégzések szemtanúi voltak, kényszerítették őket, hogy öljenek vagy éveken át megerőszakolták őket” – tette hozzá a francia Yahad In-Unum munkatársa.

A terapeuta tapasztalatai szerint a borzalmakat átélt gyerekek különböző fázisokon mennek keresztül, miután kiszabadulnak az IS fogságából. Nem ritka, hogy az első időszakban erőszakosak, dühösek és rendkívül zavartak. Ezt követi a szorongás és a súlyos depresszió időszaka. Igen nehéz szembenézni a történtekkel és a tetteikkel. Vannak gyerekek, akik eleinte nem tudják, hogy miképp viszonyuljanak az IS-hez: elítéljék vagy továbbra is hűséggel tartozzanak a szervezetnek? Akadnak, akik kiszöknek imádkozni, mert félnek attól, hogy egyszer csak betoppannak a harcosok, és megbüntetik őket.

Mivel minden eset egyedi, a központban személyre szabott programokkal dolgoznak, s ezek részét képezi az egyéni és a csoportos terápia. Jelenleg több mint 120, 18 év alatti fiúval és lánnyal foglalkoznak. Sokan közülük a jazidi kisebbséghez tartoznak. Az IS 2014-ben szörnyű pusztítást végzett a jazidi falvakban, és több mint kilencezer felnőttet és gyereket ölt meg vagy tett rabszolgává.

„Szép lassan dolgozunk azon, hogy semmissé tegyük a többéves agymosást. Az a célunk, hogy elfelejtsék az elmúlt néhány évet, és képesek legyenek újrakezdeni” – magyarázta a szakértő, aki sikeresnek nevezte a fél éve működő programot. Mint hangsúlyozta: nincs menthetetlen eset.

Működik a deradikalizáció?
Amióta az elmúlt években megnőtt a terrorcselekmények száma, sorjában indítottak deradikalizációs programokat szerte a világban. Ezek hatékonyságáról megoszlanak a vélemények, különösen, hogy kevés a tapasztalat e téren. Daniel Koehler, egy suttgarti deradikalizációs központ vezetője egy a Science magazinban publikált interjúban például arra hívta fel a figyelmet, hogy nem mindegy, milyen módszerrel dolgozik egy terapeuta, ugyanis, nem megfelelő technikával nagy károkat okozhat. Ha nincs elég tapasztalata, akkor pedig könnyen meglehet, hogy nem veszi észre, ha egy személy továbbra is súlyos veszélyt jelent a társadalomra.

Szerző