eladás;Róbert Magánkórház;Lantos Csaba;

Fotó: Tóth Gergő

- Lantos Csaba eladta a Róbert Magánkórházat

Tíz éve, amikor sorra dőltek be a magánbefektetések, a milliárdos üzletember felvásárlásba kezdett. Most meg, amikor felfutásban a piac, elad.

- Miért most adja el a kórházat?

- Volt egy mestertervem, mégpedig az, hogy a magánegészségügyben én csinálom meg először az évi tízmilliárdos forgalmú vállalkozást. Sok mindent beleálmodtam a diagnosztikai szolgáltatásoktól a fekvő betegellátáson át a rehabilitációig. Az elképzelés egyszerű volt: Budán és Pesten is lett volna, ha nem is a legmagasabb progresszivitási szinten, de teljes szolgáltatási paletta nyújtására képes kórház.

- Miért nem jött össze?

- Az emberek miatt, akikkel együtt kellett volna az üzletet megvalósítani. Mindenki erős egyéniség volt a csapatban. És közben megjelentek a piacon más, erős befolyású szereplők is. Köztük olyanok, mint a külföldi tulajdonú Affidea cégcsoport, a Duna Medical Center, a magyar tulajdonban álló Budai Egészségközpont vagy a Medicover Zrt. A verseny fokozódik, ami jó lesz majd a betegeknek, de a tőkéseknek kevésbé.

- Megfutamodott?

- Dehogy! Tíz évem van a Róbert Magánkórházban, és az sem titok, hogy az egészségügyben nagyon nehéz üzletet csinálni. Különösen úgy, hogy elvileg van egy eleve ingyenes állami rendszer, és az erre ráépülő, hálapénzzel hajtott lakásrendelőkbe szervezett ellátás szimbiózisa. Ezt ugyan megörököltük régről, de azóta is szépen virágzik. A lakásrendelő nem ad számlát, nem adózik, ott csak 10 ezer forint ugyanaz a szolgáltatás, ami nálunk 24 ezer forint. Miközben az orvos ugyanaz. Ez az anakronizmus fékezi a magánegészségügy fejlődését. Ezek a visszásságok az okai annak is, hogy nálunk a legnagyobb magánszolgáltatók húszmillió eurós vállalkozások, addig a lengyeleknél, a románoknál, a cseheknél százmillió euró feletti árbevétellel rendelkező vállalatok. Probléma az is: nincs lehetőség arra, hogy a magánszolgáltatás egy részét a betegtől az egészségbiztosító átvállalja. Ez azért is abszurd, mert a piac más szegmenseiben, például a gyógyszer, vagy gyógyászati segédeszköznél létezik a térítési díj. Ám, ha ezt az egészségügy más ellátásainál valaki szóba hozná, az „bűncselekmény” lenne. Ez önmagában nonszensz. Persze lehet ellenszélben vitorlázni, régóta magam is azt tettem… De mint említettem, amikor a piacra léptem volt egy mestertervem, ami nem jött be. Erős jel volt mindenkinek Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának piacra lépése. Amikor ugyanis megvásárolta az ország legnagyobb árbevételű magánintézményét, a Budai Egészségközpontot, egyértelmű lett, hogy itt elkezdődött a koncentráció, a konszolidáció. És ebben a piac szereplőinek valamilyen pozíciót el kell foglalniuk: vagy vevő lesz valaki vagy eladó. Mindkettő lehetettem volna, de megjelent a második vevő. Az első vásárlási ajánlatra még nemet mondtam, a másodiknál azt gondoltam: van olyan, hogy valaki elad. Befektető vagyok, és nem vállalkozó. A befektetőnél a horizont öt-hét év szokott lenni, én meg már majdnem tizenegy éve csináltam. Így az érdeklődésre, hogy eladó-e a Róbert Károly Magánkórház Zrt. mondtam egy árat, és létrejött az üzlet.

- Mennyit kért?

- Az ár nem nyilvános. A Róbert Károly Magánkórház egy részvénytársaság, most a részvények 70 százaléka cserél gazdát. A vevő, egy januárban alakult cég, a MedAlliance Holding. A társaság elnöke, Dr. Fábián Lajos, aki jelenleg több, a régiónkban működő magánegészségügyi szolgáltató irányításában vesz részt, például a befektetési alapok tulajdonában álló szerbiai Medigroup cégcsoport elnöke. Több országban épített egészségügyi ellátórendszereket, egyebek mellett kórházakat is, jól ismeri az európai egészségügyi piacok működését. Számomra az eladásnál fontos szempont volt, hogy jó vevő legyen, aki legalább olyan gonddal üzemelteti az intézményt, mint ahogyan mi tettük.

- Azért is érdekes az eladás melletti döntése, mert mintha maga a kormány is komolyabb lépésre készülne a magánpiacon…

- Vannak erre utaló jelek. Magam is úgy érzem, erre most nagyobb az esély, mint 2014-ben volt. A piacon is elindult egy folyamat, a lakásrendelők helyett egyre inkább a nagyobb, legálisan számlát adó magánszolgáltatók veszik át a terepet. Van egy piacbővülés a magánegészségügyben. Ezt a PlansLab minap a kérésünkre elkészült elemzése is bizonyítja. Eszerint a 300 millió forint feletti forgalmat bonyolító szereplők – ez körülbelül 13 cégcsoport 28 intézménye – piaca évente átlagosan csaknem 20 százalékot bővült. Úgy, hogy ezeknek a cégeknek a közfinanszírozásból alig egy százalék volt a bevételük. De még azon magánintézményeknél, amelyek tevékenységeinek többségét az állami egészségbiztosító fizeti, nőtt a piacuk, sőt az egészségbiztosítótól érkező bevételük is mintegy nyolc százalékkal.

- Mi fog változni a Róbert Magánkórházban az eladása után?

- Lényegében semmi, a vevők tovább akarják vinni azt, ami ott mostanra fölépült, működik. Van mire büszkének lennünk, gondolok itt a részvényes társaimra és a kórházat működtető kollégákra is. Évente csaknem ezer, azaz az országban minden századik magyar baba a Róbertben jön a világra, ötezer műtét, és több mint 55 ezer orvos-beteg találkozó történik. Az elmúlt 5 évben 25 százalékot növekedtünk. Akik pedig most átvették a részvények döntő többségét profik: van köztük pénzügyi, jogi szakember és befektetési bankár is. Biztos vagyok benne, hogy jó tulajdonosai lesznek az intézménynek.

- Az Eurostat adatai szerint a magyarok 74 százalékának okoz nehézséget, hogy fizessen az orvosi szolgáltatásokért.

- Ez egyértelműen így van, hiszen ma nincs egy olyan biztosítás, ami „kisimítaná” a váratlan egészségügyi költségek egyenetlenségeit. Ez szintén erős korlát a piacon. Ha a kormány lépne és hozzálátna az egészségügy átalakításához, akkor közép-hosszútávon akár jelentősen is javíthatja a magánegészségügyi szolgáltatók helyzetét, hiszen tisztulást hoz a piacon, ám rövid távon átmenetileg hozhat némi visszaesést. De a trendek egyértelműek: ez a piac növekedésre van ítélve.

- Marad befektetőként az egészségügyben?

- Természetesen. Vannak más egészségügyi befektetéseim is, például vércukormérő eszközökben, a kőzúzásban, melanoma-szűrésben, a beteg adherencia (terápia támogatás) támogatásterületén vagy például a labor diagnosztikában, humán genom meghatározást végző, vagy vérszérum felhasználásával foglalkozó cégben. Ha úgy tetszik, ez utóbbi vállalkozásokkal már átmegyek a K + F területre, ami ugyan magasabb üzleti kockázatot hordoz, de ha bejön akkor nagyobb sikerrel, magasabb profittal is kecsegtet.

Névjegy
Lantos Csaba 1962-ben született Hódmezővásárhelyen. Nyíregyházán matematika tagozatos osztályban érettségizett. Középiskolásként filmrendezőnek készült, és közép-távfutóként versenyzett. 1986-ban közgazdász-szociológusként végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Tudományos pályára készült, de aztán mégis a Budapest Banknál kötött ki, ahol kötvénykereskedéssel foglalkozott. A rendszerváltás idején a Creditanstalt Értékpapír Rt.-hez került, amely a hazai üzleti élet számos későbbi nagyágyújának volt a „keltetője".
A magyar értékpapírpiac meghatározó szereplőjénél fokról fokra haladt a ranglétrán, 1997 és 2000 között már a CA IB Értékpapír Rt. vezérigazgatója. 2000 őszétől 2007 közepéig az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, 2001-től 2007-ig az igazgatóság tagja. 1993 óta a Központi Értéktár és Elszámolóház (Keler) Zrt. elnöke. 2007 tavaszától a Befektetés-védelmi Alap igazgatóságának tagja, 2008 őszétől a Főnix-Med Zrt. felügyelőbizottságának elnöke, 2009 tavaszától az Atticus Zrt. igazgatóságának tagja. 2009 júliusától Az FHB Jelzálogbank felügyelőbizottságának elnöke.
Tíz éve hagyta ott a bankárkodást, azóta befektetésekkel foglalkozik. Bankárként ő volt az első nagy befektető a hazai egészségügyben, de volt média befektetése is, tulajdonosa lett rövid ideig a Heti Válasznak.