Előfizetés

Még keményebb uniós jelentés – Nyakunkon a 7-es cikkely szerinti eljárás

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2018.04.12. 13:19
Forrás: AFP
Némiképp még a Népszavában a múlt héten ismertetett tervezetnél is határozottabb hangú indítványban kötelezheti az Európai Parlament a Tanácsot az ún. 7-es cikkely szerint eljárás elindítására az Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) jelentéstervezete szerint.

A tervezet „felszólítja a Tanácsot, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének első bekezdése alapján deklarálja egyértelműen: Magyarország súlyosan megsértette az Unió alapját képező értékeket”. Ha ez megtörténik, egy korrekciós mechanizmus következik, majd – amennyiben az nem vezet eredményre – az EU bevetheti az eddig még soha ki nem próbált szankciókat az uniós jogok érvényesítésének kikényszerítése (vagyis elsősorban a magyar állampolgárok és szervezeteik védelme) érdekében. A ma nyilvánossá váló tervezet nyomán „élesedő”, az uniós jog atombombájának nevezett szankciós csomag végül akár a magyar szavazati jog felfüggesztéséhez és az uniós támogatások befagyasztásához is elvezethet.

A jelentéstervezet szövege elöljáróban hangsúlyozza, hogy az EU léte és működése az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok - többek között a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak - tiszteletben tartásán alapul, és ezek az értékek, amelyek a tagállamokban közösek, az EU-ban élők jogainak alapját képezik. Rögzíti továbbá, hogy a jelzett alapértékeknek egy uniós tagállam általi súlyos megsértése nem kizárólag az érintet tagállamokra vonatkozik, hanem hatással van az egész EU-ra és annak valamennyi polgárára. A dokumentumtervezet szerint a Parlamentnek a magyar jogsértésekkel kapcsolatos aggályai az alkotmányos rendszer működése, az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, a korrupció és összeférhetetlenség, a magánélet és az adatvédelem, a véleménynyilvánítás szabadsága; a tudományos szabadság; a vallásszabadság, az egyesülési szabadság, az egyenlő bánásmódhoz való jog, a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai, a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai, valamint a szociális jogok terén látszanak megalapozottnak. Az EP jelentéstevői által tavaly óta vizsgált „tények és tendenciák együttesen jelentenek rendszerszintű veszélyt a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra Magyarországon (…). Ezért az EP indoklással ellátott javaslatot fog benyújtani a Tanácsnak, megfelelő korrekciós ajánlásokat is megfogalmazva.

A javaslatban a Parlament a magyarországi helyzethez kapcsolódó aggodalmait mutatja be. A dokumentum szerint az alkotmányossággal kapcsolatos uniós kritika az alkotmányozási folyamat átláthatóságának hiányára, a civil társadalom nem megfelelő részvételére, az érdemi társadalmi egyeztetés hiányára koncentrál. Kifejti a szöveg, hogy az alkotmánybíróság hatásköreit az alkotmányos reform eredményeképpen korlátozták: kikerültek a hatásköréből a költségvetési ügyek, eltörölték az actio popularist (azt a lehetőséget, hogy bárki kérheti egy jogszabály alkotmányossági vizsgálatát) eltörlését. A dokumentum emlékeztet rá, hogy a Velencei Bizottság komoly aggodalmát fejezte ki ezen korlátozásokkal és a bírák kinevezésével kapcsolatos eljárás módosításával kapcsolatban. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága szintén aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a jelenlegi alkotmányos panaszkezelési eljárás korlátozottabb hozzáférést biztosít az AB eljárásihoz, nem rendelkezik az alkotmányos felülvizsgálat gyakorlásának határidejéről, és nincs felfüggesztő hatálya a megtámadott jogszabályokra. Azt is megemlítette, hogy az új rendelkezések növelik a kormány befolyását az Alkotmánybíróság összetételére és működésére.

Szintén kiderül az anyagból, hogy az EBESZ választási megfigyelő missziója 2018. április 9-én elfogadott nyilatkozatában arra a következtetésre jutott: a 2018-as parlamenti választásokat a kormány és a kormányzó párt erőforrásainak általános átfedése jellemezte, ami aláásta, hogy a vetélytársak egyenlő feltételekkel versenghessenek. Az EBESZ szóvá tette a kampány megfélemlítő és idegengyűlölő retorikáját, valamint azt is, hogy a médiaviszonyok egyenlőtlensége és a kampányfinanszírozás anomáliái szűkítették a valódi politikai vitákat, és azt a lehetőséget, hogy az állampolgárok megalapozott információk birtokában érdemi politikai döntést hozhassanak.

Kiterjednek a kritikák a választókerületek kormány általi átrajzolására, a légből kapott állításokon alapuló, manipulatív „nemzeti konzultációkra”, a bírósági igazgatás központosítására (elsősorban a bírókijelölés, valamint a bírósági vezetők kinevezése lehetőségére), polgári perek ésszerű időn belül történő lezárása garanciáinak elmaradására, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének és az adatvédelmi biztosnak a jogszerűtlen eltávolítására is. Kifogásolják, hogy nincs átláthatóan szabályozva, hogyan lehet egy ügyet egyik ügyésztől a másikhoz áthelyezni.

Azt is tartalmazza a szöveg, hogy az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 2018. április 5-észrevételeiben aggodalmát fejezte ki, mivel Magyarországon a nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó szabályozás lehetővé teszi a tömeges üzenetlehallgatást, és nem tartalmaz elégséges biztosítékokat a magánélethez való jog biztosítására. Szintén aggodalmát fejezte ki a testület a visszaélések esetén alkalmazott hatékony jogorvoslatot garantáló rendelkezések hiánya miatt.

A médiahelyzettel kapcsolatban a szöveg felidézi: a Velencei Bizottság előírta, hogy módosítsák a Médiatanács tagjainak megválasztására vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy biztosítsák a méltányos képviselet a társadalom jelentős csoportjai számára, és hogy a hatáskör-koncentráció megelőzése és a politikai semlegesség megóvása érdekében felül kell vizsgálni a kinevezési rendet. Fel kellett volna számolni továbbá azt a gyakorlatot, hogy az MTI a közszolgálati médiaszolgáltatók kizárólagos hírellátója. Megállapítja: a jelenlegi médiajog nem biztosítja a cenzúrázatlan, akadálymentes tájékoztatást, illetve a médiahatóság függetlenségét. Szó van a szövegben a Magyarországon letelepedett egyetemek jogainak megsértéséről, a vallásszabadság korlátozásáról, az egyházak elismerésének önkényes, politikai kritériumairól, az egyháztörvény alkotmányellenesnek bizonyult rendelkezéseinek hatályban tartásáról, az egyesülési jog és a személyes adatok védelméhez való jog uniós jogokkal ellentétes korlátozásáról a civil szervezetek esetében, a civilek megbélyegzéséről a nők esélyegyenlőségének hiányáról, a szülési szabadságról visszatérő nőket sújtó hátrányokról, a családon belül erőszak elleni védelem elmulasztásáról, a szexuális orientáció alapján történő hátrányos megkülönböztetéséről, az orvosi intézményekben történő erőszakos elhelyezésről, a mentálisan hátrányos helyzetűek jogsértő izolációjáról, a kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódról, a romák oktatási, foglalkoztatási és egészségügyi diszkriminációjáról, „a szellemi fogyatékosság szisztematikus téves diagnózisának köszönhetően a roma gyermekek szegregációjáról”, a gyűlölet-bűncselekmények kivizsgálásának elmaradásáról, a menekültek elleni gyűlöletet fokozó kormánypolitikáról, a menekültek ellen elkövetett visszaélések növekvő számáról, a menekült gyerekeket is érintő fizikai bántalmazásról és szexuális kizsákmányolásról, arról a gyakorlatról, hogy „a személyi szabadság korlátozásait általánosan elrettentő módon használják fel” a magyar hatóságok, az otthontalanok kriminalizálásáról, a családosok erőszakos kilakoltatásáról, az önálló vállalkozókat és háztartási alkalmazottakat védő foglalkozásegészségügyi és biztonsági előírások hiányáról, az egész EU-ban a legrövidebb ideig járó álláskeresési támogatás, a szociális segély és a minimálnyugdíj elégtelenségéről, az anyai halálozás csökkentését szolgáló intézkedések elmaradásáról is.

Amennyiben a Parlament elfogadja a dokumentum alapján születő határozatot, fel fogja szólítani az Európai Tanácsot, hogy írja elő Magyarország számára a három hónapon belül meghozandó korrekciós intézkedéseket – ellenkező esetben az eljárás tovább halad a súlyosabb szankciók elrendelése felé.

Csuja Imre kapta idén a Gábor Miklós-díjat

Publikálás dátuma
2018.04.12. 12:00
Forrás: Örkény Színház/Facebook
Csuja Imre kapta a legjobb Shakespeare-alakításért járó idei Gábor Miklós-díjat IV. Henrik és Falstaff kettős szerepének megformálásáért az Örkény Színházban - közölte a színházi elismerés szakmai kuratóriuma az MTI-vel csütörtökön.

Az elismerést az április 11-i IV. Henrik-előadás végén adta át Ascher Tamás, a Gábor Miklós-díj bizottságának elnöke. A díj egy bronz plakett, Vígh Tamás szobrászművész alkotása. Egyik oldalán Shakespeare, másik oldalán Gábor Miklós portréja látható. A plakett a színészt a Madách Színház 1962-ben bemutatott legendás előadása címszereplőjeként ábrázolja. A díjhoz az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) biztosítja a bruttó 300 ezer forintos pénzjutalmat.

Csuja Imre 1984-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Vidéki színházakban töltötte pályakezdő éveit, majd a szabadúszást választotta. 2004 óta az Örkény Színház tagja. Szinkronszínészként is igen kedvelt és sokat foglalkoztatott, a magyar filmeknek pedig elsőrangú sztárszínésze.

Az Örkény Színház IV. Henrik-előadását Mácsai Pál rendezte, egy estébe sűrítve a kétrészes királydrámát. Csuja Imre díjazott alakítása nem is egy, hanem kettő: részint a címszereplő királyt, Henriket játssza, részint pedig a trónörökös cimboráját, Falstaffot.

Vass Éva színésznő 2000-ben, férje halála után két évvel alapította a Gábor Miklós-díjat. Az elismerést Shakespeare-szerepben kiváló teljesítményt nyújtó színésznek ítéli oda a szakmai kuratórium, amelynek több mint tizenöt évig volt elnöke Koltai Tamás színikritikus. Jelenleg Ascher Tamás vezeti a testületet, tagjai Meczner János rendező, Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, Spiró György író és Stuber Andrea színikritikus.

A Gábor Miklós-díj eddigi kitüntetettjei között van László Zsolt, Varga Zsuzsa, Herceg Zsolt, Blaskó Péter, Kulka János, Balázs Zoltán, Pogány Judit, Hajduk Károly, Szegezdi Róbert, Hatházi András, Rába Roland, Gálffi László, Cserhalmi György, Hegedűs D. Géza, Bajomi Nagy György és Pál András is - olvasható a közleményben.

Mint írják, a Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művész Gábor Miklós a 20. század második felének egyik legjelentősebb színésze volt. Filmszínészi pályája széles körben tette ismertté és népszerűvé; legendás filmjei között van a Valahol Európában, a Budapesti tavasz, és az Apa is. Gábor Miklós nem csupán színészként volt kiemelkedő, hanem képzőművészként is tehetségesnek bizonyult, és íróként is maradandót alkotott, ezt tanúsítják színházi esszéinek, valamint naplóinak kiadott kötetei.

Csaknem száz ember ellen adtak ki elfogatóparancsot Törökországban

Újabb 98 ember ellen adtak ki elfogatóparancsot csütörtökön Törökország-szerte azzal a gyanúval, hogy kapcsolatban állnak a 2016. július 15-ei puccskísérletért felelőssé tett, úgynevezett gülenista hálózattal - írja az MTI az Anadolu török állami hírügynökségre hivatkozva.

Az érintettek között jelenleg szolgálatot teljesítő katonatisztek is vannak, de az Anadolu nem közölte a számukat. A csütörtöki műveletnek Izmir és Isztambul a két központja, de a rendőrségi fellépés további 34 tartományra kiterjed. Reggelre 58 gyanúsítottat már előállítottak a hatóságok.

Az elfogottak közül a vádak szerint legalább 45-en felhasználói annak a ByLock nevű, titkosított üzenetküldő programnak, amelyen keresztül a kormányzat szerint a 2016-os puccskísérletet is szervezték.

A török vezetés a hatalomátvételi incidensért az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok terrorszervezetnek nyilvánított nemzetközi hálózatát teszi felelőssé. Gülen tagadja az összeesküvés vádját. Ankara szerint a mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami szférába, így a haderőbe is.

Törökországban az elmúlt közel 21 hónap alatt nagyjából 111 ezer embert menesztettek, illetve 38 ezret felfüggesztettek állásából, több mint 159 ezer embert őrizetbe vettek, legalább 48 ezret - köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, üzletembereket, újságírókat és tanárokat - pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-hálózathoz és azon keresztül az összeesküvéshez.

A rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak a puccsistákat sújtják, hanem Gülen feltételezett támogatóit is.

Bekir Bozdag török kormányszóvivő múlt csütörtökön a Habertürk török hírtelevíziónak adott interjújában leszögezte: nyilvánvaló, hogy a puccskísérlet óta fenntartott rendkívüli állapot újabb három hónapos meghosszabbítására szükség van.
Az intézkedés jelenleg április 19-ig van érvényben.