"Egyetemi századokat" szervez a honvédség

Publikálás dátuma
2018.04.12 18:06
Illusztráció: Tóth Péter
Megalakult a Magyar Honvédség (MH) első önkéntes tartalékos egyetemi százada a Pécsi Tudományegyetem (PTE) hatvan hallgatójából - hangzott el a leendő területvédelmi alakulat tagjainak részvételével megrendezett szerdai eseményen, a baranyai megyeszékhelyen, írja az MTI. A programba 1300 egyetemistát akarnak bevonni 13 egyetemről, hogy krízishelyzetben mindenhol legyen azonnal reagálni tudó helyi erő.

Takács Attila dandártábornok, a MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokságának parancsnoka az érintett hallgatók előtt a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési programra utalva kijelentette, hogy az MH-nak mintegy 20 ezer tartalékos katonára van szüksége, ezért az ország mind a 197 járásában létrehoznak egy-egy tartalékos századot. Elmondása szerint az egyetemi századok jelentik majd a testület tartalékos tisztképzésének bázisát.

A leendő önkéntes egyetemi tartalékosok feladatairól szólva Takács Attila elmondta: krízishelyzetben minden járásban, minden településen lesz egy azonnal reagálni tudó helyi erő. Az egyetemi tartalékosok kiképzésük után részt vállalhatnak a hivatásos erők támogatásaként a helyi védelmi feladatokban, így például árvíz vagy rendkívüli időjárási helyzet esetén a PTE az MTI-nek eljuttatott összegzése szerint.

A sajtóesemény után a 60 egyetemi polgár megkötötte az önkéntes tartalékos szerződést a Magyar Honvédséggel. Takács Attila az MTI érdeklődésére közölte: összesen 13 magyarországi felsőoktatási intézményben kívánnak létrehozni egyetemi századot, mintegy 1300 fő bevonásával.

Szerző

Lázadás készül Theresa May ellen

Publikálás dátuma
2019.03.24 15:11

Fotó: AFP/ ISABEL INFANTES
A kormány már a hét elején lemondásra szólíthatja fel a fizikailag és mentálisan egyaránt megroggyantnak látszó tory vezetőt. A legutóbbi napok eseményei megpecsételhették Theresa May politikai pályafutását A 62 éves kormányfő megfáradt, feladatai ellátására szellemileg és testileg képtelen ember benyomását keltette mind a westminsteri parlamentben, a Downing Street 10.-ben és Brüsszelben, az Európai Tanács csütörtöki ülésén. Az, hogy a nyilvánosság előtt imamalomként hajtogatja saját, a parlament által kétszer visszautasított Brexit-stratégiáját, köztudott volt, de az elmúlt héten, beszámolók szerint a konzervatív párti frakció tagjainak támogatását kereső megbeszélésen, illetve az Unió vezetői és a 27 megmaradt tagország elnökei-miniszterelnökei jelenlétében tartott meghallgatáson is csalódást és megrökönyödést okozott kevéssé koherens és meggyőző fellépésével. A The Times napilap szombati számában külön cikk foglalkozik May egészségi állapotával. A szerző, Kat Lay orvosokra és pszhichológusokra hivatkozva úgy véli, hogy hangjának többszöri elvesztése kritikus helyzetekben mélyebb okokra utal. A politikus 2013 óta szenved 1-es típusú, inzulinfüggő cukorbetegségben, aminek a rá nehezedő nyomás, stressz, alváshiány és a rendszeres, egészséges étkezés hiánya minden bizonnyal súlyosan árt. A vasárnapi brit lapok egymást próbálják felülmúlni a kormányfő eltávolításáról szóló hírekkel. A The Sunday Times információi szerint “lázas telefonálgatások után a legmagasabb rangú miniszterek megállapodtak abban, hogy a kormányfőnek le kell mondania, miután mérgező és kiszámíthatatlan, hajmeresztő ítélőképességű figurává vált”. Az összeesküvők állítólag a hétfői kormányülésen konfrontálják a hétvégét vidéki rezidánciáján, Chequersben töltött May asszonyt. Ha elutasítja a visszavonulás lehetőségét, a miniszterek tömeges lemondással fenyegetőznek majd, illetve a nyilvánosság előtt követelik a fejét. A múlt év végi bizalmatlansági indítvány megnyerése után a toryk hivatalosan ez év december 12-ig nem intézhetnek kihívást Theresa May ellen. A lázadók ezekben a válságos napokban el akarják kerülni a hosszú demokratikus vezetőválasztási folyamatot, így ez év végéig a kormányfő de facto helyettesét, David Lidingtont ültetnék be a székébe ügyvezetői minőségben, hogy levezényelje a Brexit életbe lépését. A Sky News vasárnapi hírmagazinjában, Sophy Ridge showjában megszólaltatott Philip Hammond, maradás-párti pénzügyminiszter igyekezett távol tartani magát a puccs-sztoritól. Inkább arra emlékeztetett, hogy a szigetország alig két hét múlva a no-deal Brexit, vagy a kilépés visszavonásának súlyos választása előtt állhat. Ilyen körülmények között “nem a kormányfő vagy bármely más egyén, hanem az ország jövője a kérdés”. Szombaton egymillióan tüntettek Londonban, a Hyde Park Corner és a Parliament Square között rendezett békés felvonuláson az Európai Unió elhagyása ellen. E sorok írásakor közel ötmillióan írták alá az 50. cikkely visszavonását követelő petíciót. Párhuzamosan folytatódott a March to Leave elnevezésű távozás-támogató menetelés a kilépéssel jelképesen összefonódott Sunderland és London között. A UKIP egykori, a Brexit Párt jelenlegi vezetője, Nigel Farage részvételével folyó demonstráció március 29-én, az eredeti, mára elszállt Brexit D-Day-en fejeződik be.

Már a nyolcszázat közelíti a délnyugat-afrikai Idai ciklon áldozatainak száma

Publikálás dátuma
2019.03.24 13:47
Testvérpár az egyik Idai ciklon sújtotta mozambiki város elárasztott utcáján
Fotó: AFP or licensors/ YASUYOSHI CHIBA
Mozambik elnöke már a pusztítás után arról beszélt, a vihar és az azt követő árvíz ezernél is több holtestet hagyhatott maga után. A legfrissebb hírek négy országban összesen 762 halottról szólnak.
Tovább nőtt az Idai ciklon halálos áldozatainak száma: Celso Correia mozambiki környezetvédelmi miniszter vasárnap elmondta, hogy az ítéletidő eddig 446 emberéletet követelt az afrikai országban - írja az atv.hu. A szomszédos Zimbabwe-ből eddig 259, Malawiból 56, Madagaszkár szigetéről pedig további 1 áldozatot jelentettek, azaz
a térség legsúlyosabb katasztrófája immár 762 ember haláláért felelős.
Ahogy arról korábban mi is írtunk, Filipe Nyusi mozambiki elnök a vihar után repülővel járta be az érintett területeket, és úgy fogalmazott, az áldozatok száma az ezret is meghaladhatja - sajnos egyre inkább úgy fest, becslése nem volt túlzó, hiszen a kutatás még mindig sok helyütt tart. Az Idai ciklon, amely az egyik legpusztítóbb vihar lehetett, amely valaha lecsapott a déli féltekére, március 14-én érte el Mozambik középső részét, majd Zimbabwe és Malawi felé haladt tovább, ott is nagy pusztítást végezve. A vihar okozta esőzések hatalmas áradásokat és földcsuszamlásokat okoztak.
Csak Mozambikban a hírek szerint összesen több mint félmillió embert érint a katasztrófa.
A Nemzetközi Vöröskereszt ráadásul pénteken arra figyelmeztetett, hogy esetleg kolerajárvány ütheti fel a fejét a környéken, néhány ilyen jellegű megbetegedést már jelentettek is a mozambiki Beira városából.

Az afrikai földrész délnyugati régiójában ezt megelőzően a 2000-es Leon-Eline ciklon okozta a legsúlyosabb katasztrófát: az áldozatok száma ott a legsötétebb becslés szerint 722 volt.
Frissítve: 2019.03.24 14:45