Élmezőnyben a hazai lakásárdrágulás

Publikálás dátuma
2018.04.13 07:22
Fotó: Népszava
Fotó: /

Átlagosan 4,5 százalékkal nőttek az Európai Unióban a lakásárak 2017 utolsó negyedében az előző év azonos időszakához képest - áll az ingatlan.com friss Eurostat-adatokat bemutató összefoglalójában. A magyar piacon ennél erőteljesebb, 7,6 százalékos volt az áremelkedés, ami azt jelenti, hogy hazánkban ment végbe a kilencedik legjelentősebb drágulás. (A legnagyobb mértékben - 11,8 százalékban - Írországban nőttek az árak.)

A uniós összesítés felsorolja az új és a használt lakások árváltozását is. Magyarországon az új lakások ára 12,3 százalékkal nőtt, ez pedig a második legmagasabb érték. Ezen a területen egyedül az Egyesült Királyságban volt nagyobb - 12,5 százalékos - az áremelkedés. A használt lakásoknál végbement több mint 7 százalékos drágulással a magyar piac az uniós mezőny első harmadába tartozik.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint ezek az adatok a várakozásoknak megfelelőek, és mutatják, hogy több kelet-európai országban bőven az uniós átlagot meghaladó mértékű a lakóingatlanok drágulása, ami egyértelműen az erős kereslettel magyarázható. Megjegyezte ugyanakkor: a magyar piacon lassul a drágulás üteme, amit a friss Eurostat-adatok is megerősítenek. Az EU-n belül 2016-ban még Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben a lakásárak, 2017 végére viszont hazánk már csak a középmezőny élén szerepelt.

Keleten még tart az áremelkedés
A Duna House legfrissebb, az első negyedévet értékelő jelentése szerint a panelek ára a keleti és nyugati országrészben egyaránt emelkedett, mind az átlagos lakásárakat, mind a négyzetméter árat tekintve. Használt téglalakások esetében a keleti országrészben tart az áremelkedés, míg hazánk nyugati felében stagnálást mutatnak a négyzetméterárak.
A budai paneleknél már magasan 400 ezer forint feletti négyzetméterárat és 23 millió forint feletti átlagárat láthatunk a friss adatok között, míg a pesti oldalon is közelít a piac a 400 ezer forintos négyzetméter- és a 20 milliós átlagárhoz. A belvárosi és a budai kerületekben is 600 ezer forint fölé emelkedett a használt téglalakások négyzetméterára, de Pesten is meghaladja a 460 ezer forintot.
Szerző
2018.04.13 07:22

Szerdáig lehet ingatlant felajánlani a Nemzeti Eszközkezelőnek

Publikálás dátuma
2018.11.20 21:26
Illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Aki határidő után fordulna a szervezethez vagy a pénzintézetekhez, azt tájékoztatni fogják, hogy a vásárlásra már nem kerül sor.
Módosul a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló, még 2011-ben hozott törvény: a Nemzeti Eszközkezelő már csak azokat a lakóingatlanokat vásárolhatja meg, amelyekről a hiteladós vagy a zálogkötelezett a keddi közlönyben megjelent kormányrendelet hatálybalépésének napjáig, vagyis szerdáig benyújtja a szándéknyilatkozatát – vette észre a hvg.hu. Mint megírtuk, egy kedden benyújtott törvényjavaslat szerint a kormány visszaadja lakásaikat, házukat a Nemzeti Eszközkezelő Program résztvevőinek. A bérleti díjat rendszeresen megfizető bérlők kedvező feltételek mellett ismét tulajdonosaivá válhatnak korábbi ingatlanjaiknak.
2018.11.20 21:26

Az újraszervezett kapitalizmus

Publikálás dátuma
2018.11.20 20:25

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A Kossuth Kiadó missziót teljesít azzal, hogy rendszeresen kiadja korunk vezető közgazdászainak írásait, ezúttal A kapitalizmus újratervezése címmel, a nagy tapasztalatú pénzügyi szakember, Felcsuti Péter fordításában.
A nyugati kapitalizmus válságban van. A beruházások évtizedek óta mérséklődnek, az életszínvonal stagnál vagy csökken, míg az egyenlőtlenségek drámai módon megnövekedtek. A gazdaságpolitika nem alakította át a pénzügyi rendszert és nem indította újra a stabil növekedést sem. Eközben a klímaváltozás növekvő kockázatokat jelent a jövőbeni jólét szempontjából - ezeket az egész emberiséget foglalkoztató problémákat gyűjtötte kötetbe Michael Jacobs és Mariana Mazzucato. A Kossuth Kiadó missziót teljesít azzal, hogy rendszeresen kiadja korunk vezető közgazdászainak írásait, ezúttal A kapitalizmus újratervezése címmel, a nagy tapasztalatú pénzügyi szakember, Felcsuti Péter fordításában. A tizenegy szerző - közöttük a 2001-ben Nobel emlékdíjat kapott Joseph E. Stiglitz - arra keresi a választ, hogy mi romlott el és min kellene változtatni. Stiglitz felidézi azt a közismert, a huszadik század közepére általánossá vált vélekedést, hogy a dagály mindig megemeli a csónakot, vagyis a növekedés, a gazdasági jólét magasabb életszínvonalat biztosít a társalom minden csoportjának. Ebből következően a gazdagok "lecsöpögtetnek" a társadalom többi tagjának. Mindennapjaink tapasztalatai azonban ennek ellentmondanak. A növekedés révén a gazdagok még gazdagabbak lesznek a többiek nem. A közgazdászok - köztük a magyarok is - napjainkban azt vizsgálják, hogy a 2008-2009-es válság tanulságait levonták-e a kormányok. A könyv keddi bemutatóján Berlinger Edina, a Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára határozottan állította: a klímaváltozásért felelős emberiség biztosan nem. Hiába van klímaegyezmény egyes államok továbbra sem törődnek a környezetszennyeződéssel, képtelenek globális összefogásra. 
Szerző
2018.11.20 20:25