Élmezőnyben a hazai lakásárdrágulás

Publikálás dátuma
2018.04.13 07:22
Fotó: Népszava

Átlagosan 4,5 százalékkal nőttek az Európai Unióban a lakásárak 2017 utolsó negyedében az előző év azonos időszakához képest - áll az ingatlan.com friss Eurostat-adatokat bemutató összefoglalójában. A magyar piacon ennél erőteljesebb, 7,6 százalékos volt az áremelkedés, ami azt jelenti, hogy hazánkban ment végbe a kilencedik legjelentősebb drágulás. (A legnagyobb mértékben - 11,8 százalékban - Írországban nőttek az árak.)

A uniós összesítés felsorolja az új és a használt lakások árváltozását is. Magyarországon az új lakások ára 12,3 százalékkal nőtt, ez pedig a második legmagasabb érték. Ezen a területen egyedül az Egyesült Királyságban volt nagyobb - 12,5 százalékos - az áremelkedés. A használt lakásoknál végbement több mint 7 százalékos drágulással a magyar piac az uniós mezőny első harmadába tartozik.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint ezek az adatok a várakozásoknak megfelelőek, és mutatják, hogy több kelet-európai országban bőven az uniós átlagot meghaladó mértékű a lakóingatlanok drágulása, ami egyértelműen az erős kereslettel magyarázható. Megjegyezte ugyanakkor: a magyar piacon lassul a drágulás üteme, amit a friss Eurostat-adatok is megerősítenek. Az EU-n belül 2016-ban még Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben a lakásárak, 2017 végére viszont hazánk már csak a középmezőny élén szerepelt.

Keleten még tart az áremelkedés
A Duna House legfrissebb, az első negyedévet értékelő jelentése szerint a panelek ára a keleti és nyugati országrészben egyaránt emelkedett, mind az átlagos lakásárakat, mind a négyzetméter árat tekintve. Használt téglalakások esetében a keleti országrészben tart az áremelkedés, míg hazánk nyugati felében stagnálást mutatnak a négyzetméterárak.
A budai paneleknél már magasan 400 ezer forint feletti négyzetméterárat és 23 millió forint feletti átlagárat láthatunk a friss adatok között, míg a pesti oldalon is közelít a piac a 400 ezer forintos négyzetméter- és a 20 milliós átlagárhoz. A belvárosi és a budai kerületekben is 600 ezer forint fölé emelkedett a használt téglalakások négyzetméterára, de Pesten is meghaladja a 460 ezer forintot.
Szerző

Megint központosítanak: új kéz alá kerülnek az állami földek

Publikálás dátuma
2019.03.25 19:57
Képünk illusztráció
Fotó: NAP
Nemzeti Földügyi Központot hoz létre a kormány, ami a földalaphoz tartozó területek tulajdonosa lesz. Egy lendülettel a Lechner központ kapta meg a fővárosi kormányhivatal legfontosabb földmérési feladatait is.
Nemzeti Földügyi Központot (NFK) hoz létre a kormány, július 1-jétől ez az agrárminiszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv végzi az állami földek kezelését, felügyeletét; a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet megszűnik- írja az MTI.
A hétfői Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint az NFK végzi majd az agrárigazgatáshoz szükséges államigazgatási és kapcsolódó állami feladatokat, kezeli az agrár- és földügyi szakigazgatási rendszereket. Az új szervezet működteti a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonnyilvántartási rendszert, egyben gyakorolja a tulajdonosi jogokat a Nemzeti Földalapba tartozó földek felett. Feladata lesz országos hatáskörű szervezetként az osztatlan közös tulajdonban álló földek megosztási eljárásával összefüggő feladatok koordinálása is.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet átalakítás útján szűnik meg, általános jogutódja az NFK lesz.  Megszűnik a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. is, feladatait ugyancsak az NFK veszi át.  Az NFK-ba beolvad a fővárosi kormányhivatal mezőgazdasági távérzékelési és helyszíni ellenőrzési osztálya és a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) fejlesztési koordinációs és üzemeltetési osztálya is. 
Az érintett minisztereknek június végéig gondoskodniuk kell az NFK működésére és gazdálkodására vonatkozó államháztartási intézkedések megtételéről és a szükséges költségvetési jogszabályok módosításáról, továbbá az NFK jogállásával, feladat- és hatáskörével valamint a jogutódlással kapcsolatos jogszabályok megalkotásáról.

Átveszik a földügyeket a fővárostól

A bejelentéstől nem független, hogy ugyanebből a közlönyszámból derül ki: a kormány központosítja az az ingatlan-nyilvántartási és térképészeti feladatokat ellátó szervezeteket is. A Lechner Nonprofit Kft. veszi át április elsejétől fővárosi kormányhivatal több földmérési és térinformatikai feladatkörét és osztályát – a Lechner alá kerül többek között az Államhatárügyi Osztály, a  Földügyi Fejlesztési és Üzemeltetési Osztály, a  Kozmikus Geodéziai Osztály, a  Szolgáltató Osztály, a  Távérzékelési Osztály, a  Térinformatikai Osztály. Minderre összesen egy hetet biztosít a kormányrendelet, ami a Mepar működtetésével is feladatokat ad az érintett minisztereknek - a kancelláriaminiszternek, a pénzügyminiszternek, és az agrártárca vezetőjének.

Palkovics a kormányzati szuperhős: "mindenhez is" ért

Publikálás dátuma
2019.03.25 17:20

Fotó: Kállai Márton
Most éppen az egyik legfontosabb gazdasági vegyesbizottságot rántotta maga alá a miniszter.
Nincs az a terület, amivel Palkovics László az immár "mindennel is" foglalkozó innovációs és technológiai miniszter ne tudná szaporítani bokros teendőit. Ráadásul mások háttérbe szorításával. A kormány néhány perce megjelent határozata szerint ugyanis mostantól a Magyar–Baden-Württembergi Vegyes Bizottságot ő irányítja - Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára helyett.
Korábbi híradások szerint a patinás, lassan 30 éves múltra visszatekintő vegyes bizottság a német tartomány és Magyarország kapcsolatainak egyik legfontosabb egyeztető szerve. Két évvel ezelőtti ülésükről a kabinet azt emelte kihogy a Németországgal lebonyolított külkereskedelmi forgalom legnagyobb részét Baden-Württemberg adja és onnan érkezik a legtöbb német működő tőke is. Erre példa a Mercedes-Benz kecskeméti gyára vagy a számos hazai telephelyen gyártó Bosch. Magyar Levente akkor úgy fogalmazott, hogy a Baden-Württemberg tartománnyal fenntartott vegyes bizottság az egyik legaktívabb, mivel százas nagyságrendű projekt fut és indul a felügyelete mellett.  Palkovics László munkabírása ugyanakkor már-már földönkívüli tartományba lép. Amellett, hogy irányítja a szakoktatástól az energiaárakig, az innovációtól a közlekedésig és az informatikáig szinte az összes fontosabb hazai területtel foglalkozó Innovációs és Technológiai Minisztériumot, igyekszik maga alá gyűrni az Magyar Tudományos Akadémia függetlenségét, tavaly óta ő gyakorolhatja a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartói jogait, ez év januárja óta felel kormánybiztosként a Budapest-Belgrád vasútvonalért, sőt időnként még szemétszedésre is akad ideje.
Szerző