Merkel rendezné a nyugat-balkáni konfliktusokat

Publikálás dátuma
2018.04.13. 17:55
Angela Merkel német kancellár és Aleksandar Vucic szerb államfő Berlinben. Fotó: WOLFGANG KUMM / DPA
Németország hozzá akar járulni a nyugat-balkáni konfliktusok megoldásához, és a régió kulcsfontosságú országának tartja Szerbiát - mondta Angela Merkel német kancellár pénteken Berlinben Aleksandar Vucic szerb államfővel folytatott megbeszélése előtt, számol be az MTI.

Angela Merkel, aki az idén már másodszor fogadta a szerb elnököt, sajtónyilatkozatában kiemelte: kormánya és az Európai Bizottság törekvései jelzik, hogy az Európai Uniónak fontos a nyugat-balkáni térség. Hozzátette, hogy Szerbiának kulcsszerepe van a Koszovó és Bosznia-Hercegovina körüli konfliktusok rendezésében, ezért fontos, hogy Berlin és Belgrád szorosan együttműködjön.

Merkel kiemelte, hogy májusban Szófiában a bolgár soros EU-elnökség szervezésében EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozót tartanak, és júliusban Londonban megrendezik az úgynevezett berlini folyamat újabb Nyugat-Balkán konferenciáját.

Aleksandar Vucic azt hangsúlyozta, hogy Szerbia a térség konfliktusainak lezárásában érdekelt. Mint mondta, minden újabb konfliktus "száz évvel visszavetné" a régiót. Szerinte egyedül Szerbián múlik, hogy sikerül-e 2025-re felkészülni az európai uniós tagságra. A csatlakozáshoz "kemény döntéseket" kell meghozni - mondta. Vucic arra is kitért, hogy hazájának Németország az első számú gazdasági partnere.

Szerző

"Próbaidős" kormányfőt kaphat Olaszország

Publikálás dátuma
2018.04.13. 17:29
Sergio Mattarella olasz államfő. Fotó: Tiziana FABI / AFP
Nem történt előrelépés a pártokkal tartott kormányalakítási egyeztetéseken - jelentette be Sergio Mattarella olasz államfő pénteken - írja az MTI. A politikus néhány napos gondolkodási idő után hozza meg döntését a további teendőkről. Valószínű, hogy Di Maio vagy Salvini helyett egy harmadik személyt kér fel Mattarella a kormányalakításra, akit aztán "próbaidőre" bocsát.

Mattarella azt mondta, továbbra sem adottak a feltételek ahhoz, hogy jogköreit teljes mértékben gyakorolni tudó kormány alakulhasson. Az államfő hozzátette: minél előbb létre kell jönnie az új kormánynak, már csak a kiélezett nemzetközi helyzet miatt is. Ez volt az államfő második egyeztetése a pártok képviselőivel, de az április eleji és a mostani egyeztetések is eredménytelennek bizonyultak.

A legtöbb szavazatot szerzett párt Öt Csillag Mozgalom (M5S) miniszterelnök-jelöltje Luigi Di Maio a balközép Demokrata Pártnak (PD) és a Matteo Salvini vezette, jobboldali Ligának is koalíciót ajánlott, de a PD nemet mondott a javaslatra. Salvini nyitottnak mutatkozik az M5S felé, de ezzel egy időben nem kívánja megtörni az általa vezetett jobboldali szövetség egységét.

Di Maio viszont elutasította, hogy a jobbközép Hajrá Olaszország (FI) elnökével, Silvio Berlusconival közösen kormányozzon. "Silvio Berlusconi álljon félre és tegye lehetővé, hogy olyan kormány alakuljon, amely meg tudja változtatni Olaszországot" - mondta az M5S miniszterelnök-jelöltje csütörtökön.

Az olasz államfő a jövő héten jelenti be, kit kér fel kormányalakításra, de jelenleg kicsi az esély arra, hogy Di Maiót vagy Salvinit bízza meg a a feladattal. Elemzők kizárják a további konzultációt is. Valószínű, hogy Sergio Mattarella egy harmadik személyt nevez meg, akit az olasz politikai gyakorlat szerint úgynevezett "próbaidőre" bocsát, hogy kiderüljön, bírja-e a parlament támogatását.

Szerző

Orosz szankciók: "gyomorszájon vágjuk az amerikaiakat"

Publikálás dátuma
2018.04.13. 16:19
Az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma ülésezik. Fotó: Vladimir Fedorenko / Sputnik
Számos fontos amerikai termék és szolgáltatás importjának betiltásáról született törvényjavaslat az orosz parlamentben és egyéb megtorló lépéseket is terveznek, válaszul az amerikaiak által múlt héten életbe léptetett szankciókra - jelezte péntek délelőtt az orosz alsóház vezetője - írja a Portfolio. A törvényszöveget jövő héten vitatják majd meg.

Az első híradásokban szereplőnél is jóval szigorúbbnak tűnik az orosz válaszlépés, mert egyrészt nemcsak konkrétan amerikai termékekre és szolgáltatásokra vonatkozna, hanem az Oroszország elleni szankciókat támogató országokra is, másrészt a szellemi jogvédelem semmibe vételén keresztül akarja megteremteni az orosz piac ellátását az orosz kormány.

A tervezett intézkedéscsomag magában foglalja annak engedélyezését is, hogy Oroszországban az egyesült államokbeli és az őt támogató országokból származó jogtulajdonosok beleegyezése nélkül gyárthassanak termékeket. Magában foglalhatja a válasz azt is, hogy "kimeríthessék a védjegyekkel kapcsolatos kizárólagos jogot" ezen országok esetében, vagy azon orosz gyártók esetében, amelyekben az érintett külföldi tulajdonosok több mint 25 százalékkal rendelkeznek.

"Gyomorszájon vágjuk az amerikaiakat" - kommentálta ezt Mihail Jemeljanov, az orosz parlamenti alsóház államépítési és törvényalkotási bizottságának alelnöke az MTI szerint.

Vlagyimir Zsirinovszkij pártvezető szerint a kormány emellett felhatalmazást kap arra, hogy összeállítsa azoknak az amerikai állampolgároknak a listáját, akik nem utazhatnak be Oroszországba. A tilalom kiterjedhet a magas képesítésű szakemberekre is.

A Reuters tudósítása szerint a dohány- és alkoholtermékek, gyógyszerek, szoftverek, mezőgazdasági termékek behozatalának betiltására tesznek javaslatot az orosz törvényhozásban. Emellett bizonyos amerikai magánszemélyeket is kitiltanak Oroszországból, továbbá az amerikai cégeknek megtiltják, hogy részt vegyenek az oroszországi privatizációban. További javaslat a törvényhozásban, hogy megállítják az Oroszország és az Egyesült Államok közötti együttműködést az atomenergiában, a rakétahajtóművek, illetve a repülőgépgyártás terén. Az is a javaslatok között szerepel, hogy korlátozzák az amerikai állampolgárok munkavégzését Oroszországban, illetve növelik az orosz légtérben közlekedő amerikai légitársaságok légtérhasználati díját.

Mindez arra válasz, hogy orosz oligarchákat, vállalatokat és kormányzati tisztségviselőket sújtott szankciókkal Washington a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt "káros" beavatkozásra, a Krím bekebelezésére és a szíriai szerepvállalásra  hivatkozva. Az amerikai pénzügyminisztérium által bejelentett büntető intézkedések 7 oligarchát, 12 általuk tulajdonolt vagy ellenőrzött vállalatot, állami fegyverkereskedő cégeket, egy bankot és 17 kormányzati tisztségviselőt érintenek.

Közben a két nagyhatalom Szíria miatt is egymásnak feszül: az Egyesült Államok elnöke még tegnap is azt mondta, hogy bármikor indíthatja a rakétacsapást Szíriára a polgári lakosság elleni hétvégi vegyifegyver-támadás miatt, Oroszország ENSZ-nagykövete pedig nem zárta ki a két nagyhatalom közötti közvetlen háborút sem.

Szerző