Két hét múlva újabb vitát tart az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága a Magyarország ellen szankciós eljárást kezdeményező EP-jelentés tervezetéről. Az előterjesztő, Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő csütörtökön, közvetlenül a testület ülése előtt ismertette a szöveget, így a tagok csak felületes véleményt tudtak alkotni róla. Ezért április végén újabb, immár alapos eszmecserét rendeznek arról, hogy Magyarországon fennáll-e az EU alapértékeinek súlyos megsértése.
A szerző tavaly arra kapott felhatalmazást a képviselő-testülettől, hogy jelentésében állapítsa meg: Magyarországon súlyos veszélyben vannak az uniós normák és értékek a demokráciát, a jogállamot és az alapvető jogokat érő rendszerszintű fenyegetések miatt. Emiatt az Európai Parlamentnek el kell indítani az EU szerződések 7. cikkelyének első bekezdése szerinti eljárást Magyarország ellen. Ez abból áll, hogy felkéri a tagállami kormányokból álló Tanácsot hasonló vélemény megfogalmazására.
Az állampolgári jogi bizottság tagjai május 15-ig nyújthatnak be módosító indítványokat a Sargentini-jelentéshez, amelyről várhatóan júniusban szavaznak. A szakbizottságban elég az egyszerű többség az indítvány elfogadásához. A szeptemberre tervezett plenáris szavazáson azonban a leadott szavazatok kétharmadára és az összes képviselői szavazat felére szükség lesz a jóváhagyásához. Judith Sargentininek ehhez meg kell szereznie az EP demokratikus bal- és jobboldali pártjainak — köztük a Fideszt is tömörítő Európai Néppártnak — a támogatását.
Ha a jelentésre áldását adja a képviselőtestület, akkor a miniszteri szintű kormányközi döntéshozó fórumhoz kerül a “magyar ügy”. Az uniós “atombombaként” is emlegetett folyamatnak ebben a szakaszában még nincs szó szankciókról; a Tanács intenzív párbeszédet folytat a tagállammal és szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg a számára. A dialógus sikertelensége esetén következik a testület állásfoglalása az uniós értékeket sértő fenyegetésekről, amihez még nem kell konszenzus. A szankciókra a hosszú egyeztetési folyamat legvégén kerülhet sor az állam- és kormányfők egyhangú jóváhagyásával.
Az állampolgári jogi bizottságban készülő állásfoglaláshoz négy másik parlamenti testület fog véleményt fűzni. Közülük az alkotmányügyi bizottságét már elfogadták a képviselők. Ennek szövege szintén indokoltnak tartja, hogy meginduljon az EU Szerződés 7. cikkének első bekezdése szerinti eljárás Magyarország ellen. Emellett a költségvetési ellenőrzési, a kulturális, valamint a nőjogi és esélyegyenlőségi bizottságok fogalmaznak véleményt. Ezeket nem a Sargentini-jelentésbe illesztik, hanem mellékletként csatolják hozzá.
