Előfizetés

Készülődik a 7. cikkely szerinti eljárás

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2018.04.14. 07:04
Fotó: Shutterstock

Két hét múlva újabb vitát tart az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága a Magyarország ellen szankciós eljárást kezdeményező EP-jelentés tervezetéről. Az előterjesztő, Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő csütörtökön, közvetlenül a testület ülése előtt ismertette a szöveget, így a tagok csak felületes véleményt tudtak alkotni róla. Ezért április végén újabb, immár alapos eszmecserét rendeznek arról, hogy Magyarországon fennáll-e az EU alapértékeinek súlyos megsértése.

A szerző tavaly arra kapott felhatalmazást a képviselő-testülettől, hogy jelentésében állapítsa meg: Magyarországon súlyos veszélyben vannak az uniós normák és értékek a demokráciát, a jogállamot és az alapvető jogokat érő rendszerszintű fenyegetések miatt. Emiatt az Európai Parlamentnek el kell indítani az EU szerződések 7. cikkelyének első bekezdése szerinti eljárást Magyarország ellen. Ez abból áll, hogy felkéri a tagállami kormányokból álló Tanácsot hasonló vélemény megfogalmazására.

Az állampolgári jogi bizottság tagjai május 15-ig nyújthatnak be módosító indítványokat a Sargentini-jelentéshez, amelyről várhatóan júniusban szavaznak. A szakbizottságban elég az egyszerű többség az indítvány elfogadásához. A szeptemberre tervezett plenáris szavazáson azonban a leadott szavazatok kétharmadára és az összes képviselői szavazat felére szükség lesz a jóváhagyásához. Judith Sargentininek ehhez meg kell szereznie az EP demokratikus bal- és jobboldali pártjainak — köztük a Fideszt is tömörítő Európai Néppártnak — a támogatását.

Ha a jelentésre áldását adja a képviselőtestület, akkor a miniszteri szintű kormányközi döntéshozó fórumhoz kerül a “magyar ügy”. Az uniós “atombombaként” is emlegetett folyamatnak ebben a szakaszában még nincs szó szankciókról; a Tanács intenzív párbeszédet folytat a tagállammal és szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg a számára. A dialógus sikertelensége esetén következik a testület állásfoglalása az uniós értékeket sértő fenyegetésekről, amihez még nem kell konszenzus. A szankciókra a hosszú egyeztetési folyamat legvégén kerülhet sor az állam- és kormányfők egyhangú jóváhagyásával.

Az állampolgári jogi bizottságban készülő állásfoglaláshoz négy másik parlamenti testület fog véleményt fűzni. Közülük az alkotmányügyi bizottságét már elfogadták a képviselők. Ennek szövege szintén indokoltnak tartja, hogy meginduljon az EU Szerződés 7. cikkének első bekezdése szerinti eljárás Magyarország ellen. Emellett a költségvetési ellenőrzési, a kulturális, valamint a nőjogi és esélyegyenlőségi bizottságok fogalmaznak véleményt. Ezeket nem a Sargentini-jelentésbe illesztik, hanem mellékletként csatolják hozzá.

Elégtétel: Orbán revansot vett a büntetéséért

Publikálás dátuma
2018.04.14. 07:03
Fotó: Vajda József

Jogállamban egészen szokatlan módon a kormányfő felelősségre vonta Patyi Andrást, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnökét. Orbán Viktor tréfába csomagolva ugyan, de egyértelművé tette: nem vette jó néven, hogy a testület 345 ezer forintos büntetést szabott ki rá, amiért a dadi óvodában kampányolt.

Mindez úgy derült ki, hogy a miniszterelnök Facebook-oldalán közzétettek egy videófelvételt, amelyen többek között az látható: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem campusának avatásán találkozott Orbán és Patyi, aki egyúttal az intézmény rektora is, a kormányfő pedig többször is szóba hozza a bírságot.

"Olvasom az újságban, hogy a Patyi megbírságol." – mondta Orbán, mire Patyi zavarodottan csak annyit felelt: "Nagyon sajnálom miniszterelnök úr." A következő snitten a kormányfő szintén az NVB elnökével volt elfoglalva, amikor odaszólt Rogán miniszternek: "Tóni, rosszul tudjuk, hogy Patyi bírságolt meg engem a választási bizottságban? Nem így van?" Patyi erre úgy reagált: "Én?" Holott pontosan tudta, maga is megszavazta a bírságot. A videóban még egyszer előkerül a büntetés: Orbán "bírság-bajnoknak" nevezte Patyit.

Szentpéteri Nagy Richard politológus szerint nem véletlen, hogy Patyi idegesen, félve reagált. – Ezek az emberek tudják, hogy mindent Orbán Viktornak köszönhetnek, ha a miniszterelnöknek rossz napja van, egy szemöldökrántással véget vet a hatalmuknak – mondta a szakértő, aki szerint a politikus már húsz éve is lekezelően beszélt az emberekkel, azóta pedig ez még inkább így van.

Figyelemre méltó az is: mivel éppen a kormányfő stábja döntött a nyilvános megszégyenítésről, a választási bizottság elnökének megrendszabályozásáról készült felvételek bemutatásáról, ez akár afféle üzenetként is értelmezhető.

Újabb kórházi közbeszerzési bukta

Publikálás dátuma
2018.04.14. 07:02
FOTÓ: SHUTTERSTOCK

Újabb közbeszerzésen, most a sterilizálógépek beszerzésén bukott meg az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK). Ezúttal a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) „csak” kétmillió forintos büntetéssel sújtotta, és a tender megsemmisítésre kötelezte a hivatalt. Az indoklás szerint a kórházfenntartó a pályázaton szakmailag indokolatlanul hozott előnyös helyzetbe egy gyártót. A határozat szerint a bírságot 15 napon belül be kell fizetnie a hivatalnak a kincstár számlájára.

Ez az ötödik meghiúsult közbeszerzése az ÁEEK-nak.

Tavaly év végéig négy tendert és mintegy 100 millió forintot bukott el a kórházfenntartó a szabálytalan közbeszerzésekkel. Pedig 2011-ben a kórházak államosításától éppen az áttekinthetőbb, hatékonyabb, mutyimentes közbeszerzés remélték.

Az első legnagyobb visszhangot kiváltó ügy – és amiről a Népszava elsőként számolt be – az ÁEEK a lélegeztetőgépek és monitorrendszerek beszerzésére kiírt pályázatának visszásságai voltak. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata szerint mondvacsinált indokkal zárták ki az 1,7 milliárdos tenderből azt a céget, amely a legolcsóbb ajánlatot tette. A versenyben maradók legalább 700 millióval drágábban vállalták az intenzív osztályokra szánt eszközök cseréjét. Akkor egy példátlanul nagy összegű, 50 millió forintos bírságot szabtak ki az ÁEEK-re.

Aztán újabb harminc milliós bírsággal sújtotta a KDB a kórházfenntartót, mert csaknem tízmilliárd forint értékben ismét versenypiaci szabályokat sértve vásárolt volna laborgépeket és egyéb eszközöket. Majd újabb altatógép és egyéb eszközök közbeszerzési eljárása járt 5-5 milliós bírsággal.

Míg az első három pályázat ellen külföldi gyártók, addig az utolsó, tízmilliós bírsággal végződő tender miatt már magyar cégek fordultak jogorvoslatért a közbeszerzési hatósághoz. Az ÁEEK a tavalyi négy bírságot vitatja, bírósághoz fordult jogorvoslatért, ezalatt a közbeszerzések állnak. A betegek pedig ki tudja meddig még, nem jutnak korszerű eszközökhöz.