Átlagosan minden negyedik magyar rákban hal meg, és évente nem kevesebb mint 80 ezer új esetet regisztrálnak. A felnőttek mellett meglepően sok fiatal is érintett a daganatos megbetegedésekben. A méhnyakrákkal például évente 1200-1300 nőt diagnosztizálnak, és 400-500 haláleset történik. Az érintettek közül ráadásul 300-350 eset a 25-44 évesek között fordul elő – erről Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke beszélt a Vasárnapi Híreknek.
Mint mondta, ez ellen már fiatal korban el kell kezdeni a védekezést, többek között a humán papillomavírus (HPV) elleni oltással, ennek ugyanis egyes típusai szerepet játszanak a méhnyakrák kialakulásában. A vírus a szexuálisan aktív fiatalok körében már terjedhet, sokan nem is tudják, hogy megfertőződtek, mert nincsenek tüneteik, ezért különösen veszélyes a HPV. Az általános iskolás lányok körében az oltás ingyenesen hozzáférhető az intézményekben.
Nem csak a fiatal lányok, a fiúk is veszélyeztetettek, náluk a hererák az egyik leggyakrabban előforduló típus. A Nemzeti Rákregiszter mutatói alapján 2014-ben 269, 34 év alatti beteg volt, míg 15 év alatt az összes (8630) beteg közül 4203-an voltak 34 év alattiak ennél a ráktípusnál.
A betegséggel fiatalon Rozványi Balázst is diagnosztizálták, mint mondta: 22 éves volt, mikor kiderül a baj, és sokáig nem is szembesült azzal, hogy ez milyen komoly betegség. Kiemelte: nagy szerencséje volt, hogy katonaként az orvos, aki megvizsgálta továbbküldte más vizsgálatra, és nem elhajtotta. Ezzel lényegében megmentette az életét. A szükséges műtéte hat órán át tartott, de sikeres volt.
Rozványi Balázstól megtudtuk: a gyerekek (0-14 év) között a leukémia, az agytumorok és a limfómák a leggyakoribbak, évi 250-300 ilyen megbetegedést regisztrálnak. Agydaganat esetén a gyógyulási arány 50 százalék. A legnagyobb probléma, hogy a daganatos megbetegedéseknek általában nincs olyan tünete, amivel könnyen beazonosítható a probléma, így gyakran túl későn derülnek ki. Agydaganat esetében például a jellemző tünetek között szerepel a fejfájás, szédülés, váratlan hányás, látászavarok, de ezek előfordulása nem feltétlen jelez daganatot és a többség nem is erre gondol elsőként. Tizenöt éves kor alatt a leukémia teszi ki az összes daganatos megbetegedés 20-25 százalékát.
Utolsók között
A rákellenes liga szerint a daganatok kialakulásának számtalan oka lehet, de megelőzhető a megbetegedés, ha időben felismerik a rizikófaktorokat. Ezek az alkohol, a dohányzás, a testsúlynövekedés, a mozgáshiány, a táplálkozás és a stressz.
A statisztikából kiderült az is, a közel 8000 emlődaganatos megbetegedésből 373 esetben 39 év alatti volt páciens és az összes érintett egynegyede halt bele a betegségbe. A megfelelő kezeléshez különösen fontos az önvizsgálat, és 40 éves kor felett a rendszeres mammográfiás szűrés. Erre azonban nem mennek el elegen, erre enged következtetni, hogy az Eurostat 2015-ös adatai alapján hazánk 34 országból a 30. helyen áll, ha a mellrák miatti halálozásokat vizsgáljuk.
Mikor biztossá válik, hogy valaki egy ilyen súlyos betegséggel kell hogy szembenézzen, komoly lelki támogatásra szorul. A liga telefonos segélyvonalat is működtet, négy éve még évi 5000 hívást is fogadtak, ez mostanra 1500 hívásra csökkent. Ennek okát Rozványi Balázs abban látja, hogy egyre több olyan platform van, ahová támogatásért fordulhatnak a betegek.
Szűrés nélkül
A nemzeti rákellenes nap (április 10.) alkalmából tartott sajtótájékoztatón a liga elnöke arról beszélt: már tavaly el kellett volna indulnia itthon a vastagbélrák szűrési programnak, de ez máig nem valósult meg. Pedig ez az egyik legtöbb halálos áldozatot követelő daganattípus. A szűrésekre egyébként az EU is adott hatmilliárd forintot, amit a csúszás következtében lehet, hogy vissza kell fizetni. A Napi.hu-nak szakértők arról beszéltek: a csúszás hátterében az állhat, hogy ha valóban beindulna az országos szűrés, az akkora terhet jelentene, amely összeroppantaná az onkológiai ellátást.
Azért is lenne nagy szükség a szervezett szűrés bevezetésére, mert Európában az első, a világban pedig a negyedik helyen állunk a vastagbélrákra visszavezethető halálozásban. A sajtótájékoztatón riasztó adatokat mondott Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója is. Az utóbbi 4-5 évben 11 ezerrel emelkedett az új daganatos megbetegedések száma; ráadásul míg korábban egy-egy kemoterápia néhány tízezer forintba került, addig most egy immunterápiás kezelés ára egy-egy beteg esetében elérheti a 15-20 millió forintot.
Európa legtöbb országában egyébként csökken a daganatos megbetegedések gyakorisága, Magyarországon viszont egyre többször diagnosztizálnak rákot. Az aggasztó hazai adatok egyik oka, hogy a daganatot gyakran a gyógyulás esélyeit jelentősen rontó csúszással ismerik fel, mivel itthon nagyon alacsony a rendszeres szűrővizsgálatokra járók aránya.
Egy érintett, Ignácz Magdolna a sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott: bár sokkolta a mellrák megállapítása, de egy évvel a diagnózis után, 66 évesen lefutotta élete első félmaratonját, amit azóta többször újra teljesített. Hitt benne, hogy meggyógyul és úgy érezte, hogy a futás valami hihetetlen erőt ad. A sportot azóta sem hagyta abba és ma már a Budapesti Sportiroda (BSI) futónagykövetként (is) igyekszik motiválni az érintetteket.
33 ezer halál
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az utóbbi évtizedekben a rák 30-33 ezer ember halálához vezetett. A legfrissebb, 2016-os mutatók szerint Magyarországon 32 987 fő halt meg daganatos betegségben. Közülük 18 020 férfi és 14 967 nő volt.
Különösen aggasztó, hogy Magyarországon viszonylag magas a fiatalabbak aránya a daganatos betegek között, az elmúlt években növekedett mind az új esetek, mind a halálozások aránya. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) a gyógyszerkasszából évente 84 milliárd forintot költ a daganatos betegek gyógyítására, de ez sem elegendő.
Halálozási mutatóink európai összehasonlításban is a legrosszabbak közé tartoznak. Ebben az életmódbeli, mentalitásbeli jellemzőkön kívül nagy a szerepe annak is, hogy az állami egészségügyi ellátórendszer nem működik elég hatékonyan.
