Etnikai tisztogatás 2.0

Publikálás dátuma
2018.04.16. 07:31
Ételosztásra váró rohingya menekültek a bangladesi Kutupalong táborban Fotó: AFP
A közösségi oldalnak meghatározó szerepe volt a rohingya kisebbség elleni mianmari gyűlölethullámban – vélik a túlélők és a szakértők.

Hogy mi köze volt a népszerű közösségi oldalnak, a Facebooknak a rohingya kisebbség elleni mianmari vérengzéshez? Az El País spanyol napilap elemzése szerint nagyon is sok. A Mark Zuckerberg alapította site-re igencsak rájár a rúd mostanság, hiszen a vizsgálatok szerint a Facebook kulcsszerepet játszott a 2016-os amerikai elnökválasztás alakulásában, az orosz propaganda terjesztésében, ráadásul a felhasználók adatait sem épp a legetikusabban kezelték.

Amennyiben azonban a Facebooknak valóban meghatározó szerepe volt a rohingya muzulmán kisebbség tagjainak lemészárlásában – az ENSZ ezt egész pontosan etnikai tisztogatásnak nevezte –, az újabb szégyenfolt a cég számára. A spanyol napilapnak egy bangladesi menekülttáborban nyilatkozó túlélők szerint a közösségi oldal kulcsfontosságú volt a gyűlölet terjesztésében.

A rohingyák üldözése a hetvenes évek óta tart – noha a szembenállásnak történelmi gyökerei is vannak, hiszen a második világháborúban a rohingyák a britek, míg a buddhisták a japánok oldalán harcoltak – az egykori Burmában, ahol a többség buddhista vallású. Bár a vallás egyik alapelve a nyitottság és a befogadás, a helyi buddhista vallási vezetés ultranacionalista szárnya a feszültség szításának egyik fő forrása, ugyanis nézeteik szerint a rohingyák veszélyt jelentenek a buddhista többségre. Idegeneknek, bangladesi bevándorlóknak tartják őket, s még az ország vezetői sem hajlandók kimondani a rohingya szót, helyette bengáliként vagy – a rendkívül sértőnek számító – kalarként hivatkoznak rájuk.

Az idők során a muzulmán kisebbségből lázadó csoportok nőttek ki, amelyek többször is összecsaptak a hadsereggel – emlékeztet a The Guardian. A kormányerők akciói azonban gyakran nem csupán a felkelők kézre kerítésére korlátozódtak, hanem büntették a rohingya civileket is. A konfliktus tavaly csúcsosodott ki, miután a lázadók augusztusban rátámadtak a kormányerőkre Rakhine államban. A válaszlépés az ENSZ szerint is túlzó és brutális volt: a tisztogatási akciókban civilek ezreit gyilkolták meg, s azzal vádolták őket, hogy bújtatják a lázadókat. Egész falvakat gyújtottak fel – az Orvosok Határok Nélkül szerint közel tízezer ember vesztette életét az erőszakban –, s több mintegy 700 ezer civil kényszerült elmenekülni a szomszédos Bangladesbe a bosszúhadjárat elől. A katonák mellett szélsőséges buddhista csoportok is kulcsszerepet játszottak a rohingyák elleni agitációban, s ők, többnyire a Facebookon terjesztették gyűlölködő üzeneteiket.

„Attól tartok, hogy a Facebook egy szörnyeteggé vált, noha nem erre a célra szánták” – mondta márciusban Genfben Yanghee Lee, az ENSZ egyik munkatársa. Ezzel ő is ráerősített azokra a hangokra, amelyek szerint a gyűlölet terjesztésének meghatározó médiuma volt a Facebook, akárcsak a 1994-es ruandai vérengzés idején az Ezer Domb Szabad Rádiója és Televíziója, amely a tuszik kiirtására buzdította a hutukat.

Miként lehet ekkora ereje egy egyszerű internetes oldalnak? – vetődik fel a kérdés. Úgy, hogy Mianmarban a Facebook gyakorlatilag egyet jelent az internettel. Az emberek többsége ahelyett, hogy szörfözne a neten, innen szerzi az információi döntő többségét, s a hivatalos intézmények, kormányzati szervek, de még a hadsereg is ezen a felületen kommunikál a társadalommal.

Helyi civil szervezetek szerint Mianmarban sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a közösségi háló nyílt erőszakra buzdítson, mint bárhol máshol a világon, s arra kérték a techóriás alapítóját, hogy ne hagyja figyelmen kívül ezt a problémát. A vádak olyan súlyosak, hogy azokra Mark Zuckerbergnek is reagálnia kellett, s amellett, hogy elnézést kért, a múlt héten bejelentette, hogy Mianmarban megerősítik az idegengyűlölet elleni mechanizmusokat a Facebookon, és 24 órán belül felülvizsgálják a gyűlölettel teli üzeneteket. Ennek érdekében több tucat, a burmai nyelvet tökéletesen beszélő munkatársat alkalmaznak. Egyesek azonban óvatosságra intenek, s úgy vélik, nem szabad túlbecsülni a közösségi oldal szerepét. „Ha nem lenne Facebook, akkor máshol terjesztették volna a propanagdát. Az állami sajtónak nagy a hatalma itt. Kétségtelen persze, hogy a Facebook meghatározó szerepet töltött be.” – mondta Yanghee Lee.

Szerző

Államfőt választanak Montenegróban

Publikálás dátuma
2018.04.15. 21:59
Fotó: AFP/Adel Omeragi

Ezidáig még nem derült ki, hogy ki nyeri a montenegrói elnökválasztást, ám a közvélemény-kutatások szerint a legtöbb szavazatra Milo Djukanovic, a Szocialisták Demokratikus Pártjának (DPS) jelöltje számíthat. A politikus korábban 27 éven át irányította az országot miniszterelnökként és köztársasági elnökként – írja az MTI. A valamivel több mint 532 ezer, szavazásra jogosult állampolgár hét jelölt közül választhatott. Amennyiben egyik jelöltnek sem sikerül megszereznie a szavazatok ötven százalékánál eggyel több voksot, akkor április 29-én meg kell szervezni a második választási kört, amelyben az a két jelölt méreti meg magát, aki a legtöbb szavazatot kapta.

Szerző

Megtorolta a Nyugat a vegyi támadást

Publikálás dátuma
2018.04.15. 21:30
A Damaszkusztól északra fekvő Tudományos Kutatóközpont romjai a rakétatámadás után Fotó: AFP/Louai Beshara
Visszafogottságra int az ENSZ-főtitkár, miután az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország csapást mért szír célpontokra, válaszul a dúmai vegyi támadásra.

A nyugati hatalmak – európai idő szerint szombat hajnalban – rakétatámadásokat intéztek három szíriai vegyészeti létesítmény ellen, annak megtorlásaként, hogy nyugati értékelés szerint Bassár el-Aszad szír elnök hadereje vegyi fegyvert alkalmazott április hetedikén a felkelők kezén levő Dúma település lakosai ellen, és a támadás következtében negyvenen életüket vesztették.

„A küldetést végrehajtottuk” – jelentette be Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a csapásmérés hajszálpontos volt.

Amerikai katonai források szerint arra törekedtek, hogy se a szíriai polgári lakosság körében ne legyenek áldozatok, se az országban jelen lévő orosz erőket ne érje bántódás. Annak érdekében, hogy elkerüljék az Oroszországgal való közvetlen katonai konfrontációt, kapcsolatba is léptek az orosz féllel – bár a Pentagon megfogalmazása szerint „ez a kommunikáció nem tartalmazott a támadás várható időpontjára vonatkozó kifejezett figyelmeztetést”. A támadásról szóló hivatalos damaszkuszi tájékoztatás nem tesz említést emberáldozatokról, csupán laboratóriumokban esett anyagi kárról.

Amerikai bejelentés szerint a damaszkuszi térségben található Barzah vegyi hadviselési kutatóközpontra, egy Homsz melletti vegyifegyver-raktárra, valamint annak közelében egy bunkerre mértek csapást.

Az oroszok azt állítják, hogy a szír légvédelem – orosz közreműködés nélkül – a 103 elindított rakétából 71-et még célba érkezés előtt megsemmisített.

A nyugati média által idézett szakértők szerint a csapások meggyengítették, de nem számolták fel teljesen az Aszad-rezsim azon képességét, hogy vegyi fegyvereket állítson elő.

A szír vezetés tagadja, hogy vegyi fegyvert vetett volna be Dúmában, és Moszkvában is azt mondják, hogy az állítólagos vegyi támadás megrendezett volt. Brit közlés szerint azonban megállapították, hogy a kérdéses időpontban szír katonai helikopter tartózkodott az érintett terület fölött, és helyi források szerint hordóbombával hajtották végre a vegyi támadást.

Az amerikai-brit-francia csapásmérést támogatásáról biztosította a NATO. Jens Stoltenberg főtitkár kijelentette: nem maradhat büntetlenül és semmilyen körülmények között sem fogadható el a vegyi fegyverek használata, amely közvetlen veszélyt jelent nem csak a helyiekre, hanem a kollektív biztonságra nézve is. Az atlanti szövetség határozottan elítéli a szíriai kormány ismételt vegyifegyver-használatát, és a felelősök elszámoltatását szorgalmazza. Teljes mértékben támogatja a szíriai rezsim vegyifegyver-tartalékainak teljes körű felszámolását célzó közös fellépést.

Angela Merkel német kancellár szintén szükségesnek és megfelelőnek nevezte a Szíriára mért nyugati katonai csapást.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter viszont elfogadhatatlannak és jogellenesnek nevezte az amerikaiak és szövetségeseik katonai fellépését.

A nyugati légicsapás hírére orosz kezdeményezésre összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Vaszilij Nyebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete az ülésen azt javasolta, hogy a BT fogadjon el olyan határozatot, amely elítéli „az Egyesült Államok és szövetségesei által végrehajtott agressziót Szíria ellen". A BT azonban elutasította a határozati javaslatot, amelyet Oroszország mellett csak Kína és Bolívia támogatott.

Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-missziójának vezetője hangsúlyozta, hogy az amerikai kormányzat Szíria-stratégiája nem változott, és ha a damaszkuszi kormány ismét vegyi fegyvereket vetne be, akkor Washington nem maradna tétlen.

António Guterres, az ENSZ főtitkára a BT-ülés után a konfliktusban érintett valamennyi országot arra szólította fel, hogy „a jelenlegi rendkívül veszélyes körülmények között tanúsítson visszafogottságot, és kerüljön minden olyan lépést, amely fokozhatja a szíriai nép szenvedéseit". Bejelentette, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) vizsgálóbizottsága már Szíriában tartózkodik, és kész arra, hogy megvizsgálja a Dúmában elkövetett vegyifegyver-támadás helyszínét.