Kihunyt a brazil üstökös

Publikálás dátuma
2018.04.16 07:33
Luiz Inácio Lula da Silva élete hátralévő részét börtönben töltheti Fotó: AFP/Mauro Pimente

Luiz Inácio Lula da Silva valaha Brazília legnépszerűbb elnöke volt, a latin-amerikai ország hőse. Most azonban egy bő hete már a curitibai börtön lakója: a 72 éves politikus várhatóan 84 éves korában szabadul. Pedig Lula – ahogy a brazilok becézik – Ismét a csúcsra érhetett volna. A botrányok ellenére ő volt az októberi elnökválasztás legesélyesebb jelöltje. Ha nem ítélik el, történelmet írhatott volna.

Élete, munkássága azonban így is bekerül a történelemkönyvekbe. Lula 1945-ben született Pernambucóban, egy írástudatlan parasztcsalád nyolcadik gyermekeként. Édesanyjával és testvéreivel hamar Sao Puolóba költöztek, annak reményében, hogy sikerül megtalálni az alkoholista apját, akinek – az Efe beszámolója szerint – 22 gyereke volt. Hamar fel kellett nőnie, így kisfiúként már földimogyorót árult és cipőt pucolt, hogy segítse a családot. Írni-olvasni állítólag csak tízéves korában tanult meg, az iskolát azonban az ötödik osztály elvégzése után otthagyta.

Esztergályosnak tanult, majd egy fémgyárban helyezkedett el. A munka nem volt veszélytelen: egy baleset következtében elveszítette az egyik kisujját. A politika nem különösebben érdekelte egészen addig, míg első felesége el nem hunyt hepatitisben. Az asszony nyolc hónapos terhes volt, s halálában nagy szerepe volt annak, hogy az orvosok nem foglalkoztak vele. A társadalmi egyenlőtlenség elképesztő volt ekkoriban az országban, amelyet egy katonai junta irányított.

A tragédia után Lula egyre aktívabb lett a fémipari dolgozók több mint százezer tagot számláló szakszervezetében. Amint arra a BBC emlékeztet: 1974-ben ennek vezetőjévé választották. Innen nőtt ki a Munkáspárt (PT) is, amely az ország első nagy szocialista pártja volt. Lula összehozta a szakszervezeti tagokat a változást akaró értelmiségiekkel, trockistákkal és egyházi emberekkel. Háromszor indult az elnöki székért, míg 2002-ben ő lett Brazília első munkásosztálybeli vezetője. Rendkívül jó tárgyaló hírében állt, aki mindeközben az utca emberének nyelvét beszélte. A nép szeretetét azonban nem csupán ezzel, hanem híres szociális programjával, a Bolsa Famíliával vívta ki. Közel 30 millió embert emelt ki a mélyszegénységből a havi juttatásokkal, s elérhetővé tette a legelesettebbek számára az egészségügyi ellátást, valamint oktatásra ösztönözte őket. Dollármilliárdokat ölt a programba, amelyet volt miből finanszírozni, hiszen a gazdaság növekedési pályára állt. A korrupció árnya azonban mindig rávetült Lulára. A mensalao botrányba majdnem belebukott, kiderült ugyanis, hogy a PT havi „pluszt” – akkoriban 12 ezer dollárt – fizetett számos képviselőnek a párt törvényjavaslatainak támogatásáért cserébe. Lula bukása akkor hajszálon múlt. Tizenhárom évvel később már nem volt ilyen szerencséje.

Szerző

"Nem erre szerződtünk" - a Microsoft dolgozói petícióban kérik, ne kelljen fegyvert fejleszteniük

Publikálás dátuma
2019.02.23 19:18
Illusztráció
Fotó: DPA/AFP/ Gambarini Mauricio
A Microsoftnak péntekig 94 munkatársa írta alá a petíciót, melyben arra kérik a céget: álljon el egy az amerikai hadsereggel kötött 480 millió dolláros szerződéstől, és mindenfajta hadiipari fejlesztéstől - írja a Reuters.
Tavaly novemberben nyert tendert a cég, ekkor azt vállalta el, hogy legalább 2500 működő "kiterjesztett valóság headsetet" szállít le a katonáknak. Ezeket csatatéren és kiképzésen egyaránt használnák, növelve így a katonák "halálosságát, mobilitását és szituációs éberségét".
"Nem fegyverek fejlesztésére szerződtünk, és követeljük a beleszólást abba, hogy hogyan használják fel a munkánkat"
- olvasható a dolgozók tiltakozásul megfogalmazott, a Twitteren közzétett levelében. Azt kérik a vállalattól, hogy dolgozzon ki egy nyilvános irányelvet arra nézve, hogy hol lehet alkalmazni a technológiáját.
A Microsoft közleményben úgy kommentálta a kezdeményezést: mindig örül, ha visszajelzést kap munkatársaitól. Emellett viszont elkötelezett a hadsereg segítésében. Az amerikai hadsereg egyáltalán nem reagált a hírre.

A pilóták hibájából ütközhetett hegynek a tavaly lezuhant iráni utasszállító

Publikálás dátuma
2019.02.23 18:26
Illusztráció
Fotó: AFP/ MARWAN NAAMANI
Hibázott továbbá a meteorológiai szolgálat, a légitársaság, de még a repülőgép gyártója is.
Az előzetes jelentés alapján főként a pilóták által elkövetett hibák vezettek az Iran Aseman légitársaság ATR 72-es repülőgépének tavaly téli katasztrófához - írja az airportal.hu. Az Iran Aseman gépének becsapódását a 60 utas és 6 fős személyzet közül senki sem élte túl.
Az első hibát a célállomáshoz közeledve, a süllyedés megkezdésekor követték el: túl mélyre ereszkedtek.
Már a repülőtér megközelítését sem lett volna szabad megkezdeniük, mivel az időjárási viszonyok rosszabbak voltak az engedélyezett üzemelési minimumoknál.
A repülőgép eközben felhőbe került, ahol jegesedés jelentkezett, ám a jégtelenítő berendezéseket mindössze néhány percig üzemeltették. Ehelyett igyekeztek kirepülni a felhőből, ezért még alacsonyabbra süllyedtek. A hegyek feletti légmozgás pedig már túl soknak bizonyult.
A dokumentum több kritikát is megfogalmaz a meteorológiai szolgálat működéséről és a légitársaság képzési gyakorlatáról is. A meteorológiai szolgálat nem adott ki figyelmeztetést a hegyek felett várható hullámjelenségről. A légitársaság kiképzési anyaga pedig nem tette lehetővé a kialakult időjárási helyzet felismerését. A repülőgépet gyártó ATR által kiadott kézikönyvben – amelytől a légitársaság által kidolgozott eljárás ráadásul el is tért – szintén nem volt egyértelmű, hogy a kialakult vészhelyzet hogyan hárítható el.
Frissítve: 2019.02.23 18:27