Hajózni muszáj!

Publikálás dátuma
2018.04.16 07:18
Április elején bocsátották vízre a franciaországi Saint-Nazaire kikötőjében a világ legnagyobb üdülő hajóját. Az óriás 6780 utas
Fotó: /
Az üvegházhatású gázok kibocsátásában a nagy üdülő- és konténerszállító hajók is jelentősen kiveszik a részüket. Most először történt komoly előrelépés a csökkentés érdekében.

"Navigare necesse est" - hajózni muszáj, tartották a régiek, és manapság a globális árukereskedelem virágzása idején, a hatalmas konténerhajók nélkül aligha beszélhetnénk földrészek közötti, jelentősnek mondható árumozgásról. Egy nagy üdülőhajó egy személyautó károsanyag kibocsátásának a több milliószorosát is produkálhatja naponta, egy termetes konténerhajó pedig 300 tonna üzemanyag napi fogyasztása következtében 1000 tonna széndioxidot juttat a levegőbe. A globális hajózás körülbelül olyan mennyiségű kibocsátásért felelős, mint Németország, ezzel a hatodik helyet foglalná el az országok rangsorában. Ezért van nagy jelentősége annak az egyezménynek, amit most fogadott el a hajózásban részt vevő országok többsége – írta a BBC. Az aláírók végeredményben azt vállalták, hogy az üvegházhatású gázok kibocsájtását 2050-re a 2008-as mennyiség felére csökkentik. - Ez kezdeti stratégiai lépés, korántsem végleges, de kulcsfontosságú kiindulópont - nyilatkozta a szervezet főtitkára Kitack Lim.

A sok vitával lebonyolított, egy hétig tartó tárgyalássorozat végére - melyet a Nemzetközi Tengerhajózási Szervezet (IMO) rendezett - tettek ezzel pontot.

Miután a repüléshez hasonlóan a hajózás is nemzetközi tevékenység, nem szerepel sem a Kiotói Jegyzőkönyvben sem a Párizsi Egyezményben. Így az USA, Brazília, Szaúd-Arábia nem kívánt semmiféle korlátozást látni, míg az EU, Nagy-Britannia és mások akár 70-100 százalékos csökkentést is előirányoztak volna, így az 50 százalék olyan kompromisszum, amelyet egyesek megvalósíthatatlannak, mások túl kevésnek tartanak.

Az egy hetes tanácskozást a kicsiny, óceániai-szigeteki állam, a Marshall-szigetek nyitotta meg, beszédében a résztvevő országokat cselekvésre szólította fel. Az ország jelentőségét az adja, hogy mivel olcsó a hajók regisztrációja, a világ második legnagyobb tengeri flottájával bír, ugyanakkor a felmelegedés okozta vízszínt emelkedés komolyan fenyegeti fizikai létét. Egy másik kis szigetállam, Vanuatu nagykövete pedig abbéli reményét fejezte ki, hogy a jövőben keményebb intézkedések jöhetnek. Az USA delegációjának vezetője, Jeffrey Lantz viszont azt mondta, jelen pillanatban nem támogatnak egy abszolút csökkentési célt, de hozzátette, a kisebb kibocsájtás nagyban függvénye a jövőbeni technológiának, hatékonyabb energiafelhasználásnak. Nem meglepő az amerikai álláspont, hiszen mint ismert, Trump elnöksége alatt az államok kilépett a klímaváltozásra vonatkozó Párizsi Egyezményből.

A kibocsátás csökkentésének eszköze lehet a sebességcsökkentése, akár a felére is – erre már van példa-, az áramvonalasabb hajótestek, és ezekkel együtt a kisebb motorok. Szerepet játszhatnak az alternatív energiaforrások; szél, hidrogén, áram.

Szerző
2018.04.16 07:18

A világűrből figyelik az állatok vándorlását

Publikálás dátuma
2018.08.16 16:27
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Állatok vándorlását figyelő berendezéseket telepített űrsétáján a Nemzetközi Űrállomás (ISS) két orosz kozmonautája.
Szergej Prokopjev és Oleg Artyemjev az Icarusnak elnevezett német-orosz kísérlet berendezéseit telepítette: az űrállomás külsejére szereltek egy antennát, kiépítették a kábelezést, és Föld körüli pályájukra bocsátottak négy apró kutatóműholdat. 
Az Icarus a "Nemzetközi állatvilág-kutatási együttműködés a világűr felhasználásával" rövidítése. A programhoz tartozó antenna olyan állatok mozgását, betegségeik terjedését figyeli egész életükön át, amelyekre jeladó berendezést szereltek. 
Az űrséta némi nehézségek miatt nyolc óra hosszáig tartott, tovább, mint tervezték. Az ISS-en tartózkodik most még egy német és három amerikai asztronauta.
Szerző
2018.08.16 16:27

Műanyag szemétbe fullad az egész világ

Publikálás dátuma
2018.08.16 12:00

Fotó: / Rich Carey
Már az emberek szervezetében is felbukkantak az elemi műanyag szemcsék, amelyek a földben, a vízben és a levegőben is mindenhol megtalálhatók. Az Európai Bizottság (EB) és Magyarország is megtette az első lépéseket, hogy csökkentse a plasztikszennyezést.
50 év múlva több lesz a tengerekben, óceánokban a műanyaghulladék, mint a hal – ez a kétségtelenül sarkított, de nem teljesen alaptalan vélemény is megjelent már a sajtóban. Nem is olyan régen fedezték fel ugyanis a kutatók a Kalifornia és Hawaii között mintegy 80 ezer tonna műanyag szemétből felhalmozódott úszó „szigetet”. Ennél is veszélyesebbek az élővilágra és benne az emberre azok a mikroszkopikus méretű műanyagszemcsék, amelyek felhalmozódnak az állatok testében, de már sok ember szervezetében is kimutatták a jelenlétüket. Épp ezért tiltaná be, vagy legalább korlátozná az Európai Bizottság az egyszer használatos műanyag termékeket, mint például a műanyag tányérokat és evőeszközöket, a szívószálakat, a  fültisztító-, illetve a keverőpálcikákat, a tisztasági betéteket, a nedves törlőkendőket, valamint a kereskedelemben használt, néhány mikronban mérhető falvastagságú zacskók használatát. Magyarországon is egyre nagyobb gondot okoz a műanyag hulladék. Lapunk is beszámolt a tiszai a PET Kupáról, amelyen tavaly még 15, idén már 21 hajó vett részt. PET-palackokból összeállított tutaj vezette a a flottát, s 10 ezer tonna szemetet gyűjtöttek össze a folyó magyar szakaszának egy részén, de eljutottak a Kárpát-aljára is, a folyóba dobált műanyaghulladékot szedték ki. A fontos helyi kezdeményezés mellett a mindent elöntő műanyaghulladék áradat ellen, de emellett a nemzetközi, illetve kormányzati fellépésre is szükség van. A teljes hazai csomagolóanyag felhasználás és termelés évente - a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) termékdíj befizetési adatai szerint - több mint 1,2 millió tonna. Ebből a műanyag csomagolóanyagok mennyisége 320-330 ezer tonnára tehető, amiben benne vannak a fóliák, a palackok, a flakonok, a hordók és a ládák egyaránt – mondta a Népszavának Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára. Szintén a NAV adatai adataiból kiderül, hogy magyarok évente 102 egyszer használatos, csomagolásra alkalmas műanyag zacskót, illetve reklámzacskót használnak személyenként. A hazai jogszabályok eltérő termékdíjat szabnak ki a kétféle műanyag zacskó típusra. A számok azt mutatják, hogy évente átlagosan 88 egyszerhasználatos nejlon zacskóba csomagolják be a megvásárolt zöldséget, gyümölcsöt, illetve a sütőipari termékeket. Az uniós direktíva 2019 végére 90 darabban szabta meg a személyenként az évente felhasználható nejlonzacskók számát, így Magyarország ebben éppen határérték alatt van. Ám nem ülhetünk a babérjainkon, mert ezt a mennyiséget 2025-re 40-re kell(ene) csökkenteni.

Tiltások

Több országban nem csak a civilek kezdeményezésre léptek fel a műanyag eszközök csökkentése érdekében. A dél-amerikai országok közül elsőként Chile betiltotta a műanyag bevásárlószatyrokat. A kormány augusztustól a nagy kereskedelmi láncoknak féléves, a kisboltoknak 2 éves türelmi időt adott. A szabályszegő kereskedők 350 dolláros (mintegy 58 ezer forintos)  bírsággal számolhatnak. A tilalom alól csak a romlandó áruk műanyag csomagolása kapott felmentést. A tiltásig Chilében évente mintegy 3,4 milliárd műanyagszatyrot használtak fel, aminek a 90 százaléka a szemétbe került, és jelentős része az Atlanti-óceánig meg se állt. Az Egyesült Királyság, Vanuatu, Új-Zéland, Srí Lanka és Ghána egy új egyezményben vállalta, hogy 2021-re visszaszorítja a műanyag zacskók használatát, és betiltja a műanyag mikroszemcsés kozmetikumokat.

A sokféle anyagból előállított csomagolóanyagok egyebek mellett az áru védelmét is szolgálják – érvelt Nagy Miklós. Utalt arra, hogy norvég kutatók megállapítása szerint a fóliába csomagolt zöldség  - hűtött tárolási körülmények között - 16 nap után is nedvességtartalmának csak 2 százalékát veszíti el.  Ugyanilyen körülmények között például a brokkoli nedvességtartalma - csomagolás nélkül - 15-26 százalékkal is csökkenhet, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ez a zöldségféle ebben az állapotában konyhai felhasználásra már alkalmatlanná válik. A szövetség főtitkára szerint egyes termékek csomagolásánál a műanyag ma még nem helyettesíthető. Magyarországon 2012-ben lépett életbe az új környezetvédelmi termékdíj-törvény, amely a bevásárló reklámtáskák kilójára 1900 forintos termékdíjat szabott ki, ami a zacskó előállításhoz szükséges granulátum árának mintegy kétszerese. Ennek hatására évi 3800 tonnáról 1400 tonnára esett vissza a ennek a csomagolóanyagnak a termelése (a reklámtáskák visszaszorulását segítette az is, hogy a legtöbb üzletben 40-70 forintot is elkérnek darabjáért). Egyébként a ruházati, a műszaki és szórakoztató elektronikai cikkek csomagolásánál még gyakran használják az ingyenes reklámtáskákat. Hazánkban jelenleg a termelődő műanyaghulladék egyharmadát újrahasznosítják. A mostani uniós előírás megelégszik a 22 százalékos aránnyal, amit az új irányelv 2025-re 50 százalékra kíván feltornázni  – említette meg Nagy Miklós. Ebben nagy szerep hárul a lakossági szelektív gyűjtésre is, a felszámolt hulladékszigetek hiánya nehezíti meg a visszagyűjtést, a CSAOSZ főtitkára szerint inkább szaporítani kellett volna ezek számát.  A természetben lebomló, a környezetet nem terhelő műanyagtermékek, alapanyagok ára 3-4 szerese a hagyományos műanyag granulátumokénak, és közismert, hogy a kisebb kereslet is megdrágítja.

Ne a környezetbarát technológiákat adóztassák!

Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője írásban beadott kérdésében arra volt kíváncsi, hogy miképpen  kívánja-e a kormány szigorúbban szabályozni a műanyagzacskók használatát. - Konkrétumokat nem közölt az az Innovációs és Technológiai Minisztérium, ezért újra fel fogom tenni a kérdésemet, és ezt addig fogom megismételni, amíg érdemben nem válaszolnak. Az Országgyűlésben folyamatosan foglalkozni kell a műanyagok okozta környezetterheléssel. A környezetvédelmi kérdésekben sokkal inkább kialakulhat az eltérő ideológiai elveket valló politikai erők közötti közös munka. Sajnos ma még a világban sok helyen a rövid távú érdekek felülírják a környezetvédelem hosszú távú eredményeit. - Kezdeményezné például az üvegpalackok visszaváltásának újbóli elterjesztését, hiszen a többször használatos csomagolóanyag talán kevésbé terheli a környezetet? - Bár voltam környezetvédelmi államtitkár, de nem vindikálnám magamnak a jogot, mintha ennek a témának a szakértője lennék, de vannak olyan szakemberek, akik szerint ha az üvegpalackok teljes életciklusát vesszük figyelembe, akkor környezetvédelmi szempontból nem jobb az üveg a PET-palacknál. Ráadásul az utóbbi időben vékonyították a gyártók a PET-palackokat, hogy kevesebb műanyagot kelljen felhasználni a gyártásánál. A fő cél a környezetterhelés csökkentése és ehhez a kormánynak is együtt kellene működnie a szakmával, ami még nem nagyon látszik. Ugyanis nem arra kell várni, hogy mit mond az Unió, hanem magunktól kellene előremenni. De ehelyett azzal foglalkoznak, hogy megadóztatják a napenergiát, blokkolják a szélerőművek építését és lehetne sorolni. Sokáig azt hittük, a környezeti katasztrófák nagyon távoli dolgok, az unokáink unkáit érintheti legföljebb. Be kellene látni, hogy már a mi unokáink is szemben találhatják magukat ezekkel a problémákkal. - A szakemberek szerint a szemléletformálás legalább olyan fontos, mint a jogszabály alkotás.   - Fontos lenne a környezeti nevelés beemelése az oktatásba. A hozzáértők szerint ez akkor működne igazán jól, ha nemcsak egy-egy órában foglalkoznának vele, hanem integrálnák más tárgyakkal, például a szöveges matematikapéldákban is szerepelnének ilyen „zöld” feladatok. Akkor lesz a szemléletváltás hatékony, ha az oktatás egészét áthatja.   

Állatert, Sziget: élen a környezetbarát megoldásokban

 A budapesti állatkert büféiben immár kizárólag üveg- és fémpalackban árulhatnak üdítőket a vállalkozók, és több helyen is találhatók olyan szelektív hulladékgyűjtők, a látogatók viszont a kulacsukat több helyen megtölthetik csapvízzel - mondta Hanga Zoltán szóvivő. A szerdán befejeződött Sziget Fesztiválon is jól vizsgázott a Love Revolution „Green Planet", (az élet forradalma, a zöld bolygó) környezettudatossági akciója. „Idén megdupláztuk az újrahasznosítható hulladék mennyiséget. Nagyjából 500 000 darabbal kevesebb szívószál fogyott, ezzel a felére esett vissza a mennyiség. A re-pohár bevezetése pedig azt eredményezte, hogy gyakorlatilag nem volt pohárhulladék Szigeten, és valóban másfél millió eldobható pohártól tudtuk mentesíteni a környezetet. Így környezetvédelmi szempontból ez minden idők legsikeresebb Sziget fesztiválja volt" – mondta Kádár Tamás a Sziget főszervezője. Eddig 43 fővárosi vendéglátóhely csatlakozott környezetvédelmi okokból a Szívószálmentes Augusztushoz. Ezeken a helyeken a vendégek nem kapnak automatikusan szívószálat az italukhoz, hanem helyette PLA, vagyis lebomlót adnának, ha kérnek. 

2018.08.16 12:00
Frissítve: 2018.08.16 12:24