Leváltották Mendrey Lászlót a PDSZ éléről

Publikálás dátuma
2018.04.15 21:32
Népszava fotó
Fotó: /

Elfogadom a kongresszus döntését, a további munkához sok sikert kívánok – nyilatkozta lapunknak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) leköszönő elnöke, miután szombaton rendkívüli tisztújító kongresszus keretében leváltották őt a testület éléről. A kongresszus nemcsak az elnök, hanem az Országos Választmány tagjainak visszahívásáról is döntött. Az új tagok megválasztása után Szűcs Tamást, a PDSZ Borsod megyei ügyvivőjét választották meg a szakszervezet ügyvezető elnökének. Megbízatása egy évre, a következő tisztújításig szól.

Mendrey ezzel nem tölthette ki mandátumát, visszahívása a szervezet "belső működési problémáira" vezethető vissza. Megírtuk: a PDSZ választmányának több tagja még januárban lemondott, ahogy a teljes Felügyelő Bizottság is. A szakszervezet Facebook-oldalán megjelent "nem hivatalos" közleményben ekkor belső bizalmi válságról, "beépült fideszes ügynökökről" írtak. Egy későbbi közleményben a választmány határozottan cáfolta, hogy a működési problémák "Fidesz-ügynökök" tevékenységére vezethetők vissza. Ekkor Mendrey is elismerte, a vitás pontok feloldását egy rendkívüli kongresszus megoldhatja.

Ugyanakkor érdekes, hogy a PDSZ-ben kialakult feszültségekről szinte ugyanakkor szerezhetett tudomást a közvélemény egy "nem hivatalos" Facebook-közleményből, amikor a másik nagy tanárszervezetnél, a Galló Istvánné által vezetett Pedagógusok Szakszervezeténél (PSZ) is belső harcok alakultak ki - erre ugyancsak egy rejtélyes Facebook-bejegyzés mutatott rá. Tény az is, hogy Mendrey és Gallóné – aki már csak júniusig vezeti a PSZ-t – megalkuvást nem tűrőn képviseli a pedagógusok érdekeit a jelenlegi hatalommal szemben, és arra sem voltak hajlandóak, hogy jelenlétükkel legitimálják a kormány által gründolt köznevelési kerekasztal látszategyeztetéseit.

– Úgy gondolom, az elmúlt években sok mindent tettem az oktatásügy érdekében, be kell vallanom, kicsit elfáradtam. De sok feladat van még, ezek megoldása a PDSZ új vezetésére vár – mondta Mendrey. Arra a kérdésünkre, végleg visszavonul-e az érdekképviseleti tevékenységtől, úgy felelt: a szakszervezet vezetésében semmilyen formában nem fog részt venni, de a PDSZ hármas számú tagkönyvének tulajdonosaként nem engedheti meg magának, hogy teljesen visszavonuljon.

A PDSZ munkájában Mendrey annak megalakulása óta részt vesz. A szakszervezetet 280 tanár alapította még 1988-ban, az alapító tagok között volt Horn Gábor későbbi SZDSZ-es képviselő, valamint a Fidesz egykori oktatási szakértője és oktatási minisztere, Pokorni Zoltán is. Mendrey választmányi tagként, ügyvivőként, szóvivőként, majd 2010 szeptembere óta elnökként is jelentős szerepet töltött be a szakszervezet 30 éves történetében. Emellett 1980 óta 2018-as nyugdíjazásáig tanított a békásmegyeri Bárczi Géza Általános Iskolában, amelynek ugyancsak alapító tagja. Hobbija is a munkájához köthető: 1985 óta minden évben megszervezi a Visegrád környéki, mogyoróhegyi nyári sátortábort, amely idén két turnusban indul majd.

Szerző
2018.04.15 21:32

Bekérették a budapesti svéd nagykövetet, mert egy miniszterük bírálta Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.15 20:27
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
Fotó: /
A svéd szociális ügyekért felelős miniszter nemrég úgy fogalmazott, Magyarországon "a politika bűzlik a '30-as évektől." Szijjártó már akkor "visszaszólt", de mint kiderült, nem érte be ennyivel.
Bekérették a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd szociális ügyekért felelős miniszter Magyarországot bíráló megjegyzése miatt - írja az MTI Szijjártó Péter közlésére hivatkozva.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter a minap azt a bejegyzést tette közzé a Twitteren, hogy "riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor "visszaszólt" a politikusnak, hozzáfűzve, hogy "Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra." Most pedig ismét jelezte, szerinte megengedhetetlen az a hangnem, amelyet a svéd miniszter használt.
A tárcához bekéretett nagykövetnek el is mondták, hogy elfogadhatatlannak tartják a svéd miniszter kijelentését.
"A diplomata a magyar álláspontot tudomásul vette, és ígéretet tett, hogy továbbítja" - mondta a miniszter.
2019.02.15 20:27

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35