Újra kezdődik? A Kúria előtt a kémper

Publikálás dátuma
2018.04.16. 12:09
Népszava fotó
Felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a kémperben, mert álláspontjuk szerint megkérdőjelezhető a tavaly szeptemberben hozott jogerős ítélet – értesült a kormánypárti Magyar Idők.

A lap szerint benyújtotta a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a felülvizsgálati kérelmet a Legfőbb Ügyészséghez az úgynevezett kémper végén született felmentő ítéletek ellen. 

Ahogyan azt megírtuk: a Fővárosi Ítélőtábla szeptember 25-én mentette fel jogerősen a kémkedés és bűnpártolás vádja alól Szilvásy György volt titkosszolgálati minisztert, illetve Galambos Lajos és Laborcz Sándor volt titkosszolgálati vezetőket.

Szilvásy a határozathirdetést követően újságírók előtt azt mondta: négy büntetőeljárás indult ellene, mindegyik mögött a politika állt, ám a független igazságszolgáltatás egyikben sem marasztalta el. „A következmények levonása már nem az én dolgom” – fűzte hozzá az egykori miniszter. Tény: az úgynevezett elszámoltatások szimbolikus ügye volt a kémper.

A büntetőeljárási szabályok szerint a felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ítélete ellen akkor van helye, ha az ügydöntő határozatot a bíróság törvénysértő módon hozta meg. Amennyiben a Kúria osztja az ügyészség álláspontját, hatályon kívül helyezheti az ítéletet, és új eljárásra kötelezheti az ítélőtáblát. 

Szerző
Témák
Kúria kémper

Tartanak az ügyvédek új polgári kódextől

Publikálás dátuma
2018.04.16. 07:06
AKADÁLYPÁLYA - Nem könnyű eljutni a bírósági tárgyalásig FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Alátámasztják a friss statisztikák a korábbi félelmeket: valóban egyre nehezebb dolga van annak, aki polgári perben keresné az igazát.

Messzemenőkig igazolja a bírósági statisztika lapunk február eleji megállapításait, mely szerint az idén január 1-től bevezetett új polgári perrendtartás a szokásosnál is nehezebb feladat elé állítja a peres feleket és jogi képviselőiket, de magukat a bíróságokat is. A számok egyértelműen mutatják, hogy az új eljárásrendtől tartva a jogi képviselők igyekeztek tavaly év végén beadni kereseteiket, növekvő terhet róva így a bíróságokra, idén év elején viszont lényegesen lecsökkent a beadott polgári peres ügyek száma, ami enyhítette a bíróságok terheit. Februári cikkünkben e változásokat a Népszavának nyilatkozó ügyvédek vetítették előre.

Az Országos Bírósági Hivatal által (OBH) április 12-én közzétett ügyforgalmi adatok jól mutatják, hogy idén januárban több mint 19 százalékkal, februárban pedig csaknem 25 százalékkal kevesebb polgári peres ügy érkezett a bíróságokra az előző évihez viszonyítva. Leginkább a Győri Törvényszéken csökkent az ügyszám, ott idén januárban mindössze 311, februárban pedig 282 beérkezett polgári peres ügyet regisztráltak, szemben a 2017-es 434, illetve 437 üggyel. Az OBH nemcsak a tavalyi és az idei évkezdeti (2017, illetve 2018 januárja és februárja), hanem az év végi adatokat (2016, illetve 2017 utolsó három hónapját) is összevetette. Ebből jól látszik, hogy 2017 végén nagyon sokan indítottak keresetet, az érkező polgári peres ügyek száma minden törvényszéken kiugróan magas volt: 2016 decemberéhez képest tavaly az utolsó hónapokban csaknem 40 százalékkal több új ügyet regisztráltak. A legnagyobb mértékű növekedés az Egri Törvényszéken volt tapasztalható: ide 2016 decemberében 293 polgári kereset érkezett, a múlt év utolsó hónapjában viszont már 517.

Az országosan is legleterheltebb, magasan a legtöbb ügyet tárgyaló Fővárosi Törvényszéken is érvényesül a tendencia: a 2016 decemberi 3050-nél tavaly év végén ezerrel több, 4086 polgári peres beadvány érkezett. 2017 elejéhez viszonyítva pedig, amikor az első két hónapban 3463, illetve 2922 ügyet regisztráltak, idén lényegesen alacsonyabb – januárban 2834, februárban pedig 2223 – volt a beadványok száma. S bár erre nem térnek ki, nyilvánvaló, hogy az OBH statisztikája csak a befogadott ügyek számát tartalmazza, a bíróságok által visszautasított keresetekét nem. Márpedig idén év elején az ügyszám csökkenéssel párhuzamos minden bizonnyal nőtt az elutasított beadványok száma, hiszen az új polgári kódex egyik lényeges eleme, hogy részletesen szabályozza a keresetlevéllel szembeni követelményeket, és szigorúbban kezeli a nem szabályszerű beadványokat.

Polgári pert csak keresetlevél benyújtásával lehet indítani, de különbség van például a járásbírósághoz és a törvényszékhez beadandó kereset között. Magánszemély január 1-től járásbíróságon csak egy több mint húszoldalas formanyomtatványon nyújthatja be a keresetét, amelyet nem egyszerű kitölteni. Akkor sem könnyebb a perindítás, ha valaki jogi képviselővel vág bele, ilyen esetekben is az eddiginél részletesebb formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelni. Ráadásul a törvényszékeken kötelező a jogi képviselet, azaz ügyvédet, jogtanácsot kell megbízni. A bíróság azonnal visszautasítja azt a keresetlevelet, amelyet nem jogi képviselő útján nyújtottak be. Ugyanakkor az ügyvéd felelőssége, hogy a keresetlevél mindenben megfeleljen a törvényi előírásoknak és ez anyagi értelemben is igaz: a bíróság által visszadobott ügyekben is ki kell fizetni az eljárási illetéket, s bár a számlát az ügyfél kapja, mivel a védő hibázott, neki illik befizetni az összeget.

A bíróságokra évente érkező mintegy 1,5 millió ügy legnagyobb részét épp a polgári (és közigazgatási) jogviták teszik ki. Ahhoz képest hogy kétéves előkészítő munka előzte meg az új polgári perrendtartás életbe lépését, számos részlet máig tisztázatlan. Az év elején a lapunknak nyilatkozó ügyvédek leginkább azt kifogásolták, hogy nem egyszerű megtalálni és azonosítani azokat a formanyomtatványokat, amelyeket a különböző ügyekben be kell nyújtani, ráadásul ezek a hivatalos dokumentumok sokszor csak december utolsó napjaiban készültek el. Az ügyvédek a szervezett oktatásokon így semmiféle szemléltető-anyagot nem kaptak, s használatukat sem próbálhatták ki a gyakorlatban.

Újabb Handó-baki
Az év elején indult új polgári (és közigazgatási) perrendtartás körüli zavarok vélhetően nem emelik az OBH-elnök Handó Tünde amúgy is romló megítélését. Megírtuk, mára nemcsak az igazságszolgáltatás szereplői, de a kormánypártok is elégedetlenek Szájer József feleségének munkájával. Erre utal, hogy információnk szerint több, Trócsányi László igazságügyi miniszter tárcája által készített tervezet jár körbe a bírák között. Ezek között van olyan, amely en bloc megszüntetné az OBH-t és a minisztérium alá rendelné a teljes bírósági igazgatást.
Az elmúlt időszakban kétharmad hiányában ezek az iratok tervezetek is maradtak, ám a mostani ciklusban a Fidesz-KDNP minősített többsége birtokában már módosíthatja az amúgy épp általuk megálmodott bírósági rendszert, illetve a releváns törvényeket. Erre valószínűleg megvan a szándék is, hiszen a közelmúltban számos kormánypárti politikus bírálta a bíróságok egyes ítéleteit, különösen az úgynevezett elszámoltatási perekben született felmentő ítéleteket, de a választási ügyekben hozott, számukra hátrányos döntéseket is kifogásolták.

Szerző

Fidesz-voksok nyomában

Publikálás dátuma
2018.04.16. 07:00
A Kaposvártól húsz kilométerre lévő Kazsok lakói közül sokan úgy tudják: az alapítványi élelmiszercsomagokat is a Fidesznek kösz
Újra narancsba borult a vidéki Magyarország. Riportereink somogyi, baranyai és borsodi településeken kérdezték: miért újra Orbán?

SOMOGY Megtépett plakátot lobogtat a szél a faluszéli buszmegállóban, Potocskáné Kőrösi Anita képviselő-jelölt néz mosolyogva a Kazsokba érkezőkre. A faluban beljebb még két jobbikos hirdetésbe botlunk – éppen ennyi voksot kapott a párt jelöltje a községben, ahol a 149 szavazóból 137-en a Fidesz-KDNP jelöltjét ikszelték be, vagyis a Witzmann Mihály a szavazatok 92 százalékát söpörte be.

– Nézzék meg, mennyit fejlődött a falu az elmúlt években – mondja a kerítésre könyökölve Mosóczki Istvánné. – Tiszta új a kultúrház, az orvosi rendelő, végre aszfaltos út vezet a temetőbe, épült szép ravatalozó, meg járda, ahol eddig csak kitaposott ösvény vezetett. De a képviselő támogatta a tánccsoport fellépéseit is, s többször is eljött a faluba, beszélgetett az emberekkel. Nem úgy a baloldal jelöltje, vagy épp a jobbikos aspiráns, akiket csak a plakátokról ismerünk.

A 300 lakosú falu romák lakta részén Bodnár Renáta éppen az udvarra kirakott mosógép mellett áll, amikor beköszönünk. Egy pillanatig sem tagadja, akárhányszor kellene szavaznia, mindig Witzmannra tenné az ikszet.

– Amikor négy éve képviselő lett, eljött bemutatkozni a faluba – állítja az asszony. – De nem ám csak a polgármesterhez, hanem bekopogott a házakba. Hozzánk is benézett, a gyerekek kint játszottak az udvaron, csupa kosz volt mindegyik, de megsimogatta őket, lepacsizott velük.

A hatgyerekes nő hozzáteszi, egyedül Witzmann gondoskodik a szegényekről, akikből akad elég a településen: a három év alatti gyereket nevelők havonta, ahol nagyobbak a csemeték, negyedévente kapnak csomagot egy alapítványtól, s ezt a képviselő intézte nekik.

– Eleinte utalványt osztottak, most 11 kilós pakkokat – mondja. – Liszt, cukor, olaj, lekvár, kakaó, háztartási keksz, tartós tej, háromféle tészta van benne. Higgye el, sok helyen e nélkül nem lenne mit enni hó végén.

– Alapítványi pénzből vigéckedik Witzmann – morogja a Petőfi utcában egy férfi, s hamar kiderül, a nyolc MSZP-szavazó egyikébe botlottunk. – halmozottan hátrányos helyzetű falu szegény emberei amúgy is kapnának csomagot a máltaiaktól vagy az Ökumenikus Segélyszervezettől, de itt úgy adják be nekik, mintha a Fidesz adná. A polgármester is ráerősít erre, ha jön Witzmann, hajbókol neki. Parancsba nem adta, hogy kire kell szavazni, de azt azért elhintette, hogy addig van közmunka, míg ez a kormány van hatalmon.

A Petőfi utca egyik kertjéből üvölt az Egészséges Fejbőr, éppen a csodaszarvasról dalol az énekes.

– Tibor napot tartanak – int a ház felé az út szélén üldögélő három fiatal egyike, akiről kiderül, szintén a kormánypártokra voksolt. – Orbán köcsög volt, köcsög is lesz, de legalább nem engedi be a migránsokat. Még csak az kellene, hogy az üres házakba idejöjjenek.

Próbálnánk kideríteni, mi hozná éppen Kazsokra a menekülteket, de a fiatalok csak ingatják a fejüket.

– Egy téglát nem raktak le ebben az országban, tehát ne is akarjanak itt élni! – harciaskodik egyik társa.

– Van itt elég szegény, nem kell, hogy nekik kevesebb jusson, mert idehozzák az idegeneket – veszi át a szót a harmadik. – Addig nyugi van, amíg a Fidesz van. Megmondta a tévé, ha nem Orbán marad, hatvanmillióan jönnek be. (Vas András)

KAZSOK - A Somogy megyei faluban is a Fidesz kapta a legtöbb szavazatot

KAZSOK - A Somogy megyei faluban is a Fidesz kapta a legtöbb szavazatot

*

BARANYA – Nem akarunk migránsokat! Ezért szavaztunk a Fideszre. Így összegezte az egyik mecseknádasdi ivóban egy öt fős férfitársaság legidősebb tagja és hangadója, a 64 esztendős Péter, hogy miért voksolt a másfélezer lelkes baranyai falu többsége Orbán mandátumának meghosszabbítására. A cimborák egyetértését élvező Péter elmondta, hogy a közelmúltban lett nyugdíjas, előtte húsz éven át Németországban dolgozott, s neki rossz tapasztalatai voltak a migránsokról: nem beszéltek németül, nem tudtak semmilyen szakmát, nem sok hasznukat vették abban az üzemben, ahol fémmunkásként ő is dolgozott. Megjegyeztem, hogy Németországban 4 millió török él, egykor ők és felmenőik gazdasági menekültek voltak, s ma nélkülük németföldön leállna az ipari termelés – Péter legyintett, hogy az más. Később arról kérdeztem, hogy biztos-e abban, hogy a migránsok Magyarországra akarnak jönni, ő és társai bólogattak, hogy igen, hisz a tévé, a rádió és az újságok is bemondták.

Mecseknádasd a mohácsi választókörzethez tartozik, itt Hargitai János, a kormánypártok színeiben megszerezte az érvényes szavazatok csaknem 58 százalékát. Tudni kell, hogy a mohácsi körzetben a baloldalnak szinte semmi esélye, errefelé ugyanis sok az olyan falu, ahol a német származású családok vannak többségben, s az őslakosok utódai nem bocsátják meg a szocialistáknak a háború utáni kitelepítéseket. Ezt ismerve is meglepő lehet, hogy azokban a falvakban, ahol ma is nagy számban élnek németajkúak, a Fidesz hatalmas fölénnyel nyert. Mecseknádasdon például a helybéliek 56 százaléka voksolt a Fideszre, a szomszédos Ófaluban pedig 71 százaléka.

A mecseknádasdi huszonévesek és középkorúak negyede-harmada Ausztriába és Németországba ingázik. Közülük kevesen jöttek haza szavazni, állítják a mecseknádasdiak, így a választás itteni eredményét az átlagosnál erősebben befolyásolta az idősebb korosztály politikai véleménye. Az ausztriai Welsben gipszkartonozó Róbert se szavazott, a 42 éves, kétgyermekes férfi kéthetente jár haza, és nem tartotta fontosnak, hogy a választásra időzítse a visszaútját. Ezzel együtt úgy gondolja, hogy a migránsoktól való félelem meghatározó volt a mecseknádasdiak voksolásában. Ezt a faluszerte általam leszólított helybéliek is sorra megerősítették.

Az idősek kivétel nélkül félnek a migránsoktól, volt, aki üzent a kint dolgozó fiának, hogy jöjjön haza, nehogy az üresen álló házába menekülteket költöztessenek. Azt se tagadták a nádasdiak, hogy a tízezer forintos rendkívüli nyugdíjpótlék és a 12 ezer forintos fűtéskompenzáció is erősítette a szimpátiát az Orbán-kormány iránt.

Az 54 esztendős, három gyermeket nevelő, traktorosként dolgozó Ádámot meglepte a választás eredménye, a baloldalhoz húzó férfi a mérhetetlen korrupció miatt azt várta, veszít a Fidesz.

– A nádasdiak nem hitték el a korrupcióról szóló híreket – mondta Ádám. – Érthető, egy sváb faluban nincsenek bűncselekmények, itt nyitva hagyhatja az ember a kaput, ezért a nádasdiak azt gondolták, a politikusok se lopnak. Meg hát a nádasdiak az M1-et nézik, meg a Kossuth rádiót hallgatják, azokba sosem beszélnek a kormánytagok korrupciójáról.

Egy 37 éves vendéglős is úgy látta, a közszolgálati médiára hallgatva szavaztak a falubelijei. A férfi ekképp beszélt a választásról:

– Orbán a migránsozással nyert. Itt is azzal, és ez egy őrület. Kérdeztem néha a nádasdiakat: bedőltök ennek a dumának?! De hát mi is migránsok utódai vagyunk. Az őseink gazdasági menekültként jöttek ide az 1700-as évek elején. Meg aztán most is kint dolgozik száz nádasdi külföldön, ők ott gazdasági migránsok, de hiába, hittek a közszolgálati tévének, hogy ide akar jönni több százezer migráns, és tönkreteszi az országot, és ettől csak az Orbán védhet meg minket. Elbutította őket a közszolgálati média.

Mielőtt még elhagytam volna a falut megálltam a község fölé emelkedő Mecsek oldalában, a nádasdi temetőnél. A sírkert árpádkori temploma mögött megtaláltam azt a négy kőkeresztet, amely alatt ott pihennek a falu első német telepesei. (Ungár Tamás)

*

BORSOD Még be se kanyarodunk Mezőkövesd felől a tardi útra, máris "orron vág" egy hatalmas tábla, ami útfelújítást ígér, 2018-ra. Pár kilométer múlva újra ugyanez a tábla, s ezt látjuk majd, mikor Bogács irányába elhagyjuk a falut. Út még nincs, de a helyiek hiszik, hogy lesz, elvégre a főutcájukat is megcsinálták, nem olyan régen.

– Nézze meg, olyan, mint a sztráda! – büszkélkedik egy idős asszony. A Fideszre szavazott, akárcsak 464 társa. Hogy miért? Ez a 66 éves nyugdíjas asszony például azt mondja azért, mert neki a kormány adott húsvétkor és karácsonykor is egy kis pluszpénzt, "a Bözsit", ahogy errefelé az Erzsébet utalványokat becézik, és igaz, hogy ötvenezer forint a nyugdíja – "meg a papáé se éri el a kilencvenet" –, de ezt a pénzt be tudják osztani. Az asszony újságot hord ki, ami plusz húszezret hoz a konyhára.

Molnárné Gál Erzsébet közmunkás is a Fideszre szavazott. Az esztergályos végzettségű ötvenhat éves asszony évek óta nem talál rendes munkát, s már nem is bombázza a cégeket önéletrajzokkal. Négy éve az önkormányzat alkalmazza, ötvennégy ezer forintot kap havonta. – Isten bizony meg lehet élni ennyi pénzből, hiába hüledeznek a pesti emberek ezen – bizonygatja, Számolni kezdünk együtt, fűtés, villany, víz, telefon, erre elmegy vagy harmincezer, marad napi nyolcszáz forint főként élelemre, mert ruhára és szórakozásra nemigen költ. – Szűkös, de beosztom – mondja. Hozzáteszi, Tállai András, a térség korábbi és most áprilisban újraválasztott képviselője minden eseményen ott van Tardon, a legkisebbre is eljön, ha tud, még ha csak pár percre is. Neki fontos, hogy megbízzon egy politikusban, márpedig a jobbikosok túl fiatalok, azokra nem bízná az országot, baloldali embert meg errefelé nem is nagyon látnak.

Pelyhe Miklós és Pelyhe Mónika is a kormánypártra szavazott, a férfi büszkén mondja, hogy nekik ez a kormány 2,2 millió forintos CSOK-ot adott, a fideszes önkormányzat további 350 ezres kamatmentes hitellel segített, így nekik első körben csak ötvenezer forintot kellett saját erőként betenni. Most végre van házuk, ahová hosszú évek albérletezése után a három gyerekükkel beköltözhettek. – Ha semmi másért, már csak ezért is megérdemelték a szavazatunkat – mondja a családfő, aki a közeli pulykafeldolgozóban kapott munkát. Nekik a tévében elhangzó korrupciós milliárdok semmit sem jelentenek, az ő kis életük rendben van, s nem irigylik a másét. (Doros Judit)

Véleményalapú identitás és a Fidesz-győzelem
A pszichológiában véleményalapú identitásnak nevezett jelenség érvényesült, amikor a Fidesz-KDNP vasárnap ismét megszerezte a kétharmados többséget – hívta fel a figyelmet Demeter András, politikai pszichológiai szakértő. – Ennek lényege, hogy az emberek politikai döntését vagy szimpátiáját már nem az ideológiák, a különböző ügyek, valamint a racionális tények határozzák meg, hanem a véleményvezérek álláspontja – fogalmazott. Amerikai politológusok korábban is felhívták a figyelmet arra, hogy már nem a politikusok kínálata alapján döntenek a választók, hanem előbb választanak maguknak egy politikust, majd saját véleményüket a politikus véleményéhez igazítják.
– Ez egy érzelmi kérdés már, ezért nem lehet racionális érvekkel meggyőzni sem az egyik sem a másik oldalt. Jelen esetben természetesen Orbán Viktor ez a véleményvezér, akinek az álláspontjához igazodnak a választók, valamint valamelyest az ellenzék is. A miniszterelnök véleménye azért is erősebb, mert saját álláspontját, a bevándorló-ellenességét már sokkal régebb óta formálja. A választók végül a nyilvánvaló ellentmondásokat is feloldják, a kormánypártiak például azzal „mentik fel” magukat, hogy „tudjuk, hogy lopnak, de a korábbiak is loptak” – mondta Demeter András. - Lőrincz Tamás