Fekete lyukak hemzsegnek a galaxis közepén

Publikálás dátuma
2018.04.16. 15:38
Illusztráció: AFP
A feltételezések szerint több ezer kisebb fekete lyukból tizenhármat fedeztek fel a Tejútrendszer központjában lévő hatalmas fekete lyuk körül a Columbia Egyetem csillagászai. A Nature-ben megjelent cikk szerzői az ELTE fizikusára, Kocsis Bencére is hivatkoznak, aki az mta.hu-nak magyarázta a felfedezés hátterét.

A múlt század végén egy hatalmas fekete lyukat fedeztek fel a Tejútrendszer centrumában lévő, Sagittarius-A* nevű területen. Ennek a központi fekete lyuknak a tömege eléri a Nap tömegének négymilliószorosát. De egy másik szenzációs felfedezés egészen máig váratott magára. Az elméletek szerint ugyanis a galaxisok közepén elhelyezkedő szupernehéz fekete lyukak környezetében lenniük kell kisebb, néhány naptömegnyi fekete lyukaknak is - csakhogy ilyeneket mindeddig nem találtak.

A Columbia Egyetem kutatói arról számoltak be a folyóiratban, hogy 13 kisebb fekete lyukat sikerült azonosítaniuk a Sagittarius-A* közelében, és az is valószínű, hogy még sokkal több lehet ott. A kutatók a Chandra űrtávcső adataiban számos pontszerű röntgenforrást találtak galaxisunk közepén, és kiderült, hogy a fekete lyukak jellegzetességeit mutató források jellemzően közelebb helyezkedtek el a központi fekete lyukhoz, mint a csillagok. A jelenség lényege, hogy ha berakunk egy szupernehéz fekete lyukat egy csillagpopulációba, akkor a kisebb fekete lyukak besűrűsödnek a szupernehéz fekete lyuk környezetében. „Úgy kell ezt elképzelni, mint amikor egy edényben a nehezebb összetevők alul gyűlnek össze, lesüllyednek. A fekete lyukak tömege nagyobb, mint a csillagoké, így közelebb vonzza őket a nagy fekete lyuk gravitációja” – mondta Kocsis Bence, az Eötvös Loránd Tudományegyetem atomfizikai tanszékének adjunktusa. A felfedezett fekete lyukak térbeli eloszlásából arra következtetnek a kutatók, hogy a központi fekete lyuk környezetében még több ezer kisebb fekete lyuk lehet.

Szerző

Kudarcok iskolája

Publikálás dátuma
2018.04.16. 07:17
Fotó: AFP
Francesca Corradi olasz közgazdász meggyőződése, hogy a sikerhez bukásokon keresztül vezet az út.

Kudarcok árán tanulunk meg járni, beszélni, úszni, biciklizni. Gyerekkorunkban ezt a bölcsességet el is fogadjuk. Felnőttként azonban sokszor világvégét csinálunk egy-egy sikertelenségből. „Ha úgy éljük meg a kudarcot, mint egy zsákutcát – magyarázta Francesca Corradi, olasz közgazdász a La Repubblicának – akkor természetes, hogy frusztráltnak érezzük magunkat, nyugtalanok leszünk, félünk. Ha azonban elfogadjuk mint az élet velejáróját, mint egy utazást önmagunk, korlátaink és képességeink megismerésére, a kudarc megfelelő súlyát kapjuk. Lehet, hogy egy napon a kudarc meghatározása is megváltozik a lexikonokban, alternatív útnak írják majd, amely új lehetőségekhez vezet.”

Corradi létrehozta a „Kudarcok iskoláját”, ahol megtanítják az embereket arra, hogyan értékeljék kudarcaikat és használják fel azokat az előrelépésükben. Nem véletlen, hogy az iskola jelszava: „Merj veszíteni, hogy győzhess!”

Corradi maga is egy sikertelen periódus után találta meg ezt a bizonyos alternatív utat: anyagi források hiányában meg kellett szüntetnie vállalkozását, sokat gondolkodott, szakirodalmat olvasott, aztán eljutott odáig, hogy létrehozta a Play Res céget és az iskolát.

Az első kurzus 2017-ben indult a modenai takarékpénztári alapítvány és a San Filippo alapítvány támogatásával. Azóta több mint ezer hallgatója volt 1-2 napos tanfolyamain. Szülők, tanárok, vállalkozók, és olyan fiatalok vesznek részt rajtuk, akik már nem tanulnak, de még nincsen munkájuk.

Az iskola a játék, az improvizációs színház módszerét alkalmazva tanítja a résztvevőket az alapvető dolgokra: a saját és mások tévedéseinek megértésére, a visszatérő tévedések értékelésére, a kudarcnak a helyén való kezelésére, a bizakodásra.

Corradi mellett tíz különböző képzettségű oktató dolgozik. Van közöttük ideggyógyász, színházi rendező, közgazdász, játékszervező.

Az iskola különös figyelemmel foglalkozik azokkal a fiatalokkal, akik még nem találtak munkát. Megpróbálja segíteni őket abban, hogy felismerjék képességeiket és orientálja őket a munkaerő-piacon.

A siker – ahogyan a sikeres emberek látják

Kimi Raikkönen: Nem azoké a siker, akik sohasem buktak el, hanem azoké, akik elbuktak, és ismét felálltak belőle.

Arnold Schwarzenegger: A siker létráját nem lehet zsebre tett kézzel megmászni.

Henry Ford: Ha a sikernek van titka, akkor az abban a képességben rejlik, hogy megértjük a másik ember nézőpontját és az ő szemszögéből is látjuk a dolgokat, nemcsak a sajátunkéból.

Moldova György: Egyetlen rothadt almával is lehet jól menő gyümölcsboltot nyitni. Minden a kereskedő fantáziáján és elhitető képességén múlik.

Coco Chanel: Mindenki röhögött az öltözködési stílusomon, de ebben rejlett a sikerem titka. Más voltam.

Újabb oka lehet a demenciának

Publikálás dátuma
2018.04.15. 12:10
Illusztráció: AFP
A traumás agysérülést elszenvedő embereknél magasabb a kockázata a demencia, vagyis időskori elbutulás kialakulásának - számolt be az MTI egy nagyszabású új tanulmányról.

A 2,8 millió, Dániában élő ember egészségi adatainak elemzésére épült vizsgálat eredményei szerint az egy, vagy több traumás agysérülést elszenvedett embereknél 24 százalékkal nagyobb valószínűséggel jelentkezett demencia, mint azoknál, akiknek nem volt agysérülésük - írta a BBC News. A legmagasabb kockázati csoportba azok tartoztak, akik a húszas éveikben szenvedtek traumás agysérülést: esetükben 63 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki demencia az életük későbbi szakaszában.

A demencia, amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer-kór, csaknem 47 millió embert érint világszerte és ez a szám a következő húsz évben várhatóan megkétszereződik. Korábbi tanulmányok már utaltak összefüggésre az - elsődlegesen esések, gépjárműbalesetek és testi sértések okozta - agysérülések, valamint a későbbiekben jelentkező demencia között, ám a bizonyítékok vegyesek voltak.

A mostani tanulmány, amely 36 évre kiterjedően vizsgálta az alanyok egészségi állapotát, kimutatta, hogy a mindössze egyetlen enyhe traumás agysérülést (agyrázkódás) elszenvedett embereknél 17 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki demencia, és a betegség kockázata minden egyes újabb agysérüléssel és a sérülések súlyosságával tovább nőtt. A kutatók szerint minél fiatalabb korban következett be a sérülés, annál inkább nőtt a demencia későbbi kialakulásának kockázata. Azok körében, akik a harmincas éveikben szenvedtek el egy traumás agysérülést 37 százalékkal volt magasabb az időskori elbutulás kockázata, míg azoknál, akik az ötvenes éveikben estek át ilyesmin, mindössze 2 százalékkal volt magasabb a kockázat.

Jesse Fann, a seattle-i University of Washington School of Medicine professzora szerint azonban összességében nézve kicsi az esély arra, hogy demencia alakul ki egy agysérülést követően. A tanulmány során vizsgált alanyok kevesebb mint 5 százalékánál jelentkezett időskori elbutulás és közülük is nagyjából 5 százalék szenvedett el traumás agysérülést. A Lancet Psychiatry című folyóiratban publikált tanulmány készítői kórházban kezelt agysérülésekre fókuszáltak, és adatok nem részletezték, hogy mi okozta a sérülést. 

Noha a tanulmány nem vizsgálta a sport okozta agysérüléseket, Mahmoud Maina, a Sussex-i Egyetem kutatója rámutatott, hogy az eredmények "megerősítik a tényt, amely szerint a fejsérüléseket eredményező sportok veszélyesek és fogékonyabbá tesznek bennünket a demenciára". Doug Brown, az Alzheimer Társaság munkatársa szerint az agysérülések csupán "kis mértékben" járulnak hozzá az időskori elbutulás jelentkezéséhez, nem úgy, mint a dohányzás, vagy az ülő életmód, amelyek "sokkal könnyebben kiiktatható kockázati tényezőket jelentenek". A kutatók szerint az egészséges étrend, a mérsékelt alkoholfogyasztás és a dohányzásmentes életmód mind segíthetnek az idősödő agy egészségének a megőrzésében.

Szerző
Témák
demencia