Alakuló frakcióülést tart szerdán az MSZP

Alakuló ülést tartanak és frakcióvezetőt választanak az MSZP parlamenti képviselői szerdán Budapesten - közölte Tóth Bertalan frakcióvezető hétfőn az MTI-vel.Tájékoztatása szerint a képviselőcsoport új vezetőjét a leköszönt elnökség javaslatára választják meg.

Tóth Bertalan kérdésre közölte, az elnökség őt javasolja a képviselőcsoport vezetőjének. Megjegyezte, a frakció többi vezetőjét, illetve a parlamenti tisztségviselőket majd csak az Országgyűlés megalakulása után választják meg. Beszámolt arról is, a frakcióülésen elbúcsúznak azoktól a képviselőktől, akik nem szereztek mandátumot. Áttekintik a választás eredményét, a parlamenti erőviszonyokat, és meghatározzák a további teendőket.

Arra a kérdésre, hogy a Párbeszéd és a Magyar Liberális Párt képviselői ott lesznek-e a frakcióban, Tóth Bertalan közölte, küldött meghívót nekik és reméli, ott lesznek. Az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az április 8-i országgyűlési választáson. A húsz politikusból 16 szocialista, három a Párbeszéd tagja, egy pedig a Magyar Liberális Párté.

Szerző

Újra kezdődik? A Kúria előtt a kémper

Publikálás dátuma
2018.04.16. 12:09
Népszava fotó
Felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a kémperben, mert álláspontjuk szerint megkérdőjelezhető a tavaly szeptemberben hozott jogerős ítélet – értesült a kormánypárti Magyar Idők.

A lap szerint benyújtotta a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a felülvizsgálati kérelmet a Legfőbb Ügyészséghez az úgynevezett kémper végén született felmentő ítéletek ellen. 

Ahogyan azt megírtuk: a Fővárosi Ítélőtábla szeptember 25-én mentette fel jogerősen a kémkedés és bűnpártolás vádja alól Szilvásy György volt titkosszolgálati minisztert, illetve Galambos Lajos és Laborcz Sándor volt titkosszolgálati vezetőket.

Szilvásy a határozathirdetést követően újságírók előtt azt mondta: négy büntetőeljárás indult ellene, mindegyik mögött a politika állt, ám a független igazságszolgáltatás egyikben sem marasztalta el. „A következmények levonása már nem az én dolgom” – fűzte hozzá az egykori miniszter. Tény: az úgynevezett elszámoltatások szimbolikus ügye volt a kémper.

A büntetőeljárási szabályok szerint a felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ítélete ellen akkor van helye, ha az ügydöntő határozatot a bíróság törvénysértő módon hozta meg. Amennyiben a Kúria osztja az ügyészség álláspontját, hatályon kívül helyezheti az ítéletet, és új eljárásra kötelezheti az ítélőtáblát. 

Szerző
Témák
Kúria kémper

Tartanak az ügyvédek új polgári kódextől

Publikálás dátuma
2018.04.16. 07:06
AKADÁLYPÁLYA - Nem könnyű eljutni a bírósági tárgyalásig FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Alátámasztják a friss statisztikák a korábbi félelmeket: valóban egyre nehezebb dolga van annak, aki polgári perben keresné az igazát.

Messzemenőkig igazolja a bírósági statisztika lapunk február eleji megállapításait, mely szerint az idén január 1-től bevezetett új polgári perrendtartás a szokásosnál is nehezebb feladat elé állítja a peres feleket és jogi képviselőiket, de magukat a bíróságokat is. A számok egyértelműen mutatják, hogy az új eljárásrendtől tartva a jogi képviselők igyekeztek tavaly év végén beadni kereseteiket, növekvő terhet róva így a bíróságokra, idén év elején viszont lényegesen lecsökkent a beadott polgári peres ügyek száma, ami enyhítette a bíróságok terheit. Februári cikkünkben e változásokat a Népszavának nyilatkozó ügyvédek vetítették előre.

Az Országos Bírósági Hivatal által (OBH) április 12-én közzétett ügyforgalmi adatok jól mutatják, hogy idén januárban több mint 19 százalékkal, februárban pedig csaknem 25 százalékkal kevesebb polgári peres ügy érkezett a bíróságokra az előző évihez viszonyítva. Leginkább a Győri Törvényszéken csökkent az ügyszám, ott idén januárban mindössze 311, februárban pedig 282 beérkezett polgári peres ügyet regisztráltak, szemben a 2017-es 434, illetve 437 üggyel. Az OBH nemcsak a tavalyi és az idei évkezdeti (2017, illetve 2018 januárja és februárja), hanem az év végi adatokat (2016, illetve 2017 utolsó három hónapját) is összevetette. Ebből jól látszik, hogy 2017 végén nagyon sokan indítottak keresetet, az érkező polgári peres ügyek száma minden törvényszéken kiugróan magas volt: 2016 decemberéhez képest tavaly az utolsó hónapokban csaknem 40 százalékkal több új ügyet regisztráltak. A legnagyobb mértékű növekedés az Egri Törvényszéken volt tapasztalható: ide 2016 decemberében 293 polgári kereset érkezett, a múlt év utolsó hónapjában viszont már 517.

Az országosan is legleterheltebb, magasan a legtöbb ügyet tárgyaló Fővárosi Törvényszéken is érvényesül a tendencia: a 2016 decemberi 3050-nél tavaly év végén ezerrel több, 4086 polgári peres beadvány érkezett. 2017 elejéhez viszonyítva pedig, amikor az első két hónapban 3463, illetve 2922 ügyet regisztráltak, idén lényegesen alacsonyabb – januárban 2834, februárban pedig 2223 – volt a beadványok száma. S bár erre nem térnek ki, nyilvánvaló, hogy az OBH statisztikája csak a befogadott ügyek számát tartalmazza, a bíróságok által visszautasított keresetekét nem. Márpedig idén év elején az ügyszám csökkenéssel párhuzamos minden bizonnyal nőtt az elutasított beadványok száma, hiszen az új polgári kódex egyik lényeges eleme, hogy részletesen szabályozza a keresetlevéllel szembeni követelményeket, és szigorúbban kezeli a nem szabályszerű beadványokat.

Polgári pert csak keresetlevél benyújtásával lehet indítani, de különbség van például a járásbírósághoz és a törvényszékhez beadandó kereset között. Magánszemély január 1-től járásbíróságon csak egy több mint húszoldalas formanyomtatványon nyújthatja be a keresetét, amelyet nem egyszerű kitölteni. Akkor sem könnyebb a perindítás, ha valaki jogi képviselővel vág bele, ilyen esetekben is az eddiginél részletesebb formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelni. Ráadásul a törvényszékeken kötelező a jogi képviselet, azaz ügyvédet, jogtanácsot kell megbízni. A bíróság azonnal visszautasítja azt a keresetlevelet, amelyet nem jogi képviselő útján nyújtottak be. Ugyanakkor az ügyvéd felelőssége, hogy a keresetlevél mindenben megfeleljen a törvényi előírásoknak és ez anyagi értelemben is igaz: a bíróság által visszadobott ügyekben is ki kell fizetni az eljárási illetéket, s bár a számlát az ügyfél kapja, mivel a védő hibázott, neki illik befizetni az összeget.

A bíróságokra évente érkező mintegy 1,5 millió ügy legnagyobb részét épp a polgári (és közigazgatási) jogviták teszik ki. Ahhoz képest hogy kétéves előkészítő munka előzte meg az új polgári perrendtartás életbe lépését, számos részlet máig tisztázatlan. Az év elején a lapunknak nyilatkozó ügyvédek leginkább azt kifogásolták, hogy nem egyszerű megtalálni és azonosítani azokat a formanyomtatványokat, amelyeket a különböző ügyekben be kell nyújtani, ráadásul ezek a hivatalos dokumentumok sokszor csak december utolsó napjaiban készültek el. Az ügyvédek a szervezett oktatásokon így semmiféle szemléltető-anyagot nem kaptak, s használatukat sem próbálhatták ki a gyakorlatban.

Újabb Handó-baki
Az év elején indult új polgári (és közigazgatási) perrendtartás körüli zavarok vélhetően nem emelik az OBH-elnök Handó Tünde amúgy is romló megítélését. Megírtuk, mára nemcsak az igazságszolgáltatás szereplői, de a kormánypártok is elégedetlenek Szájer József feleségének munkájával. Erre utal, hogy információnk szerint több, Trócsányi László igazságügyi miniszter tárcája által készített tervezet jár körbe a bírák között. Ezek között van olyan, amely en bloc megszüntetné az OBH-t és a minisztérium alá rendelné a teljes bírósági igazgatást.
Az elmúlt időszakban kétharmad hiányában ezek az iratok tervezetek is maradtak, ám a mostani ciklusban a Fidesz-KDNP minősített többsége birtokában már módosíthatja az amúgy épp általuk megálmodott bírósági rendszert, illetve a releváns törvényeket. Erre valószínűleg megvan a szándék is, hiszen a közelmúltban számos kormánypárti politikus bírálta a bíróságok egyes ítéleteit, különösen az úgynevezett elszámoltatási perekben született felmentő ítéleteket, de a választási ügyekben hozott, számukra hátrányos döntéseket is kifogásolták.

Szerző