Aligmunka után vándorolnak a közmunkások

Publikálás dátuma
2018.04.17. 07:02
FOTÓ: HORNYÁK DÁNIEL
A fideszes településeket a közfoglalkoztatottak létszáma után járó 20 százalékos "dologi kerettel" is támogatja a kormány, máshol jól működő programok szakadnak félbe - állítják vidéki polgármesterek.

Egyre nagyobb idehaza a munkaerőhiány, a baj méretét mutatja, hogy már a közfoglalkoztatásban is akadnak kvóták, melyeket nem tudnak feltölteni a települések. Egyrészt, mert a szakemberhiány miatt a versenyszférában már azok is érvényesülni tudnak, akik korábban még nem kellettek, másrészt a közmunkások is válogathatnak az ajánlatok között, s inkább olyan településeken regisztráltatják magukat, ahol kevesebbet kell dolgozni vagy könnyebb a munka.

A baranyai Kóróson az elmúlt években igencsak komoly mezőgazdasági programot építettek fel: kétezer négyzetméter fóliasátor, hat hektár kertészet, mangalica-, birka-, kecske- és lóállomány ad munkát a helybéli közmunkásoknak. Értelemszerűen az állatok és föld mindennapos törődést igényel, azaz összehasonlíthatatlanul más munka, mint az utcaseprés vagy ároktisztítás.

– Nem véletlen, hogy a faluból többen is úgy döntöttek, más településen jelentkeznek be a közfoglalkoztatásba: olyan helyen, ahol nem kell annyit dolgozni, mint nálunk – mondta Gotthár László polgármester. – A környéken mindenki tudja, melyek azok a községek, ahol a napi nyolc óra munkát komolyan veszik, s melyek, ahol lazábban értelmezik a közmunkát.

Kórósról öten Sámodra járnak dolgozni, ennél többen a vízügyi igazgatósághoz. Utóbbi szervezet sokakat foglalkoztat a Dráva mentén, s a környékbeli településvezető szerint nem véletlenül népszerű a közmunkások körében: a jelenléti ív mindig kitöltve, a létszám garantált, ám - mivel a munka nagy részét gépek végzik -, érdemben sokszor alig két-három órát kell csak dolgozniuk.

- Elvileg mindenkinek a lakóhelyén kellene részt venni a közfoglalkoztatásban – folytatta a kórósi faluvezető -, de akadnak kiskapuk, s ilyenkor nem tehetünk semmit. Olyannyira, hogy az 55 fős kezdőlétszámunk mára 25-re apadt, pedig 30-40 embert könnyen tudnánk foglalkoztatni, ráadásul érdemi, termelő munkát végezhetnének. Cseppet sem mellékesen: a fejlesztési alapokból a különféle programokra lehívható támogatásokat létszám alapján adják, s a közmunkás-elvándorlás miatt az utóbbi két évben kilencmillió forinttal kaptunk kevesebbet. Hogy ez milyen jelentős visszaesés, ahhoz tudni kell, hogy a teljes költségvetésünk 19-20 millió forint.

Baranyahídvégen anyagi vonzata ugyan nincs a közfoglalkoztatotti létszám csökkenésének, viszont le kellett apasztani a programok számát.

- Van földünk, s állataink, melyek mellé állandóan kellenek emberek – ismertette Nagy Csaba polgármester. – Ám sajnos az előző évekhez képest sokkal kevesebb közmunkás jelentkezik munkára: vannak, akik más településen regisztráltatták magukat, mások a vízügyhöz mentek inkább el, hiszen ott nem kell hétvégén dolgozni. Tavalyelőtt még negyven közfoglalkoztatottunk volt, tavaly már csak 28, az idén pedig 18. A négy programunkból pedig mára csak kettő maradt.

Akadnak olyan települések, ahol a létszámhiányt másutt élők foglalkoztatásával próbálják enyhíteni. A somogyi Alsóbogátról az elmúlt évben néhányan elköltöztek, mások a versenyszférában találtak maguknak állást, s így nem maradt annyi helyben lakó, hogy el tudják látni a feladatokat a kertészetben, a savanyítóban és a betonlap-üzemben.

- Más falvakban létszámfelettivé válókkal tudjuk pótolni a hiányukat – magyarázta Süle Tibor polgármester, de azonnal hozzátette: - csak éppen azt nem tudom, hogyan gazdálkodjuk ki a szállításukat, mert azt elvileg nekünk kellene kifizetni.

Kelet-Magyarországon is egyre nagyobb gondot okoz a közmunkások vándorlása - tudtuk meg több borsodi és szabolcsi polgármestertől, akik azért nem akartak névvel nyilatkozni, nehogy emiatt kockáztassák az amúgy is lassan csordogáló állami támogatásokat. Akad olyan néhány száz lelkes kis zempléni falu, ahol emiatt egyre kevesebb közmunkást alkalmaznak: korábban hetven-nyolcvanan is dolgoztak a helyi, s az önkormányzat által működtetett zöldség- és gyümölcsfeldolgozóban, mára azonban tucatnyira apadt a létszámuk.

- Azt látjuk, hogy a zömmel fideszes vezetésű falvak, kisvárosok bátran pályáznak olyan beruházásokra, amelyekhez közmunkások foglalkoztatását is beígérik, s jellemzően erősen elnagyolják ezt a létszámkeretet. A beruházás elkészül, a működtetéshez nem is kell annyi ember, van, aki csak papíron dolgozik, aláírja a jelenléti ívet. A település is jól jár, mert a hivatalos létszám után kapja a fejenként 20 ezer forintos, dologi kiadásra meghatározott keretet: száz közmunkásnál az már 2 millió forintos havi bevétel. Gyakorlatilag a kormánynak kedves önkormányzatokat a közmunkásokon keresztül is megsegítik ilyen módon - mondta egy abaúji falu vezetője.

Köteles László, a zempléni Komlóska polgármestere mindehhez hozzátette: miközben egyes településeken vagy csak papíron léteznek, vagy jó esetben „elkapirgálnak” a közmunkások, addig a kisvállalkozók létszámhiánnyal küszködnek, mert nem találnak olyan embert, aki a közmunkától valamivel magasabb bérért hajlandó lenne dolgozni. Megoldást jelentene, ha a vállalkozói szektor is alkalmazhatna közmunkásokat, akiknek a bérét ugyancsak az állam fedezné, megsegítve a magánszektort is a 20 százalékos „dologi kerettel”. Ám az továbbra is kérdéses, hogy a kényelmes „alig munka”, és mondjuk, egy kerti vagy vendéglátós valódi meló közül mennyien választanák az utóbbit.

Nincs többség a vidék Magyarországa nélkül

Publikálás dátuma
2018.04.17. 07:01
FOTÓ: DRASKOVICS ÁDÁM
Reális célokat kell kitűzni, hogy az embereknek kitartson a motivációja – mondta lapunknak Gyetvai Viktor, a kormányellenes tüntetéssorozat egyik szervezője.

Már több mint 57 ezren jelezték részvételüket, illetve érdeklődésüket a „2.0 Mi vagyunk a többség – újabb tüntetés a demokráciáért” nevű szombati eseményre. Ez minden idők legtöbb visszajelzése egy tüntetés második felvonására.

Az első etap múlt szombaton volt, amikor a tömeg megtöltötte Budapest belvárosát, de nemcsak a fővárosban gyűltek a változást akarók: vasárnap két vidéki városban is demonstráltak. Pécsen - a szabadpecs.hu tudósítása szerint - kétezernél is többen voltak, megtelt a tüntetőkkel a Széchenyi tér. A lap beszámolója szerint "a beszédeket az újra hatalomra jutott kormánynak és annak politikájának címezték, úgy, hogy közben a Fideszre szavazókhoz is szóltak, védelmükbe véve a szerintük megtévesztett embereket.”

Debrecenben pedig a református nagytemplom előtti Kossuth téren tartottak kormányellenes tüntetést. A hvg.hu szerint a felszólalók új választást, szabad sajtót, valódi rendszerváltást követeltek.

– Reális célokat kell kitűznünk, amelyek az embereknek hitet és motivációt adnak, hogy folytassák. Ebben nagy a felelősségünk – fogalmazott a Népszavának Gyetvai Viktor, a tüntetés egyik szervezője. Arra a kérdésünkre, hogy mik ezek a motivációk, Gyetvai két dolgot említett.

– Azt kell üzennünk az ellenzéki pártoknak, hogy kapják össze magukat – hangsúlyozta a szervező, hozzátéve: addig nincs értelme új választásról beszélni, amíg ez nem egy tisztességes választási törvény szerint zajlik és nem egy normális ellenzékkel. – A mostani választást ugyanis az ellenzék vesztette el – indokolt Gyetvai. A fiatal szervező szerint a másik ilyen fontos cél, hogy minden magyar embernek jár a tisztességes, kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz való jog. – A mostani helyzetben a vidék Magyarországa, még ha van is ellenzéki alternatíva, nem tud róla, ezért nem marad más választása, csak Orbán Viktor.

– Ha ezt nem oldja meg a mozgalom és az ellenzék, akkor nem váltható le a Fidesz. A vidék Magyarországa nélkül nem lehet többséget szerezni, így az ellenzéki pártoknak azonnal le kell menniük vidékre, meghallgatni az embereket – javasolta az esemény egyik szervezője.

Mikecz Dániel, a Republikon Intézet mozgalomkutatója szerint a múlt szombati tüntetés a szlogenek, a transzparensek szintjén hasonlított a korábbi kormányellenes megmozdulásokra, de most nem szakpolitikai kérdésről - például közoktatás - szólt, hanem kifejezetten politikáról. Mikecz úgy vélte: mivel választás utáni tüntetésről van szó, így leginkább a 2014-es netadós tüntetésekkel vonható párhuzam.

Arra a kérdésünkre, hogy mennyire indokolt a „mi vagyunk a többség” szlogen használata a választási eredmények tükrében, Mikecz azt mondta: annyiban igazolt, hogy a hazai szavazatokat tekintve a Fidesz kevesebbet kapott, mint a politikai szempontból igen tarka tüntető tömeg ellenzéki pártjai. Egy ilyen megmozduláson – folytatta a szakértő - ugyanakkor igen gyakran felfokozott érzelmi állapotban vannak a résztvevők, akár egy sportesemény vagy koncert alatt, így nem várható el, hogy a skandált szólamok megfontolt stratégia eredményeként szülessenek meg.

A Republikon Intézet munkatársa leszögezte azt is, hogy a tiltakozási hullámok mindig kifújnak, ez természetükhöz tartozik. A kérdés ilyenkor az, hogy milyen közvetlen, vagy közvetett hatásuk lehet. - 2014-ben a kormány gyorsan eltörölte a netadót, tehát korlátozott mértékben, de egyértelmű szakpolitikai sikert hoztak a tüntetések. Az intézményesedési próbálkozások (MostMi!, populus.hu) azonban nem voltak sikeresek. A kérdés most az, hogy közös platformra hozhatják-e a tüntetések az egymással ellentétes póluson lévő szavazókat – fogalmazott Mikecz, hozzátéve: ha megjelenik a választói akarat az ellenzéki egységre, az elindíthat egy olyan folyamatot, amelynek a vége egy kormányellenes ernyőszervezet. Ez az igény adott esetben még a pártelitek húzódozásával szemben is egységet teremthet.

Szerző

Kórházkrízis - Az ÁNTSZ lehet a döntőbíró

Publikálás dátuma
2018.04.17. 07:00
FOTÓ: SHUTTERSTOCK
A rendőrség mellett az ÁNTSZ is vizsgálja, hogy jogosult-e használni egy magáncég eszközeit a miskolci kórház. A fenntartó szerint az onkológia betegek ellátása zavartalan.

Folytatódik a birkózás a Miskolci megyei kórház, és korábbi onkológiai szolgáltatója, valamint a gyógyító munkához szükséges eszközöket magáénak valló Medcenter között. A cég kezdeményezte, hogy az ÁNTSZ állapítsa meg, a kórház az ő berendezései nélkül nem tudja ellátni a betegeket. Ezzel a hatóság azt mondaná ki, hogy most a kórház jogosulatlanul végzi a sugárterápiás kezeléseket.

Múlt héten pénteken megszűnt a Borsod megyei kórház és a Medcenter Kft. közötti szerződés. A cég megtiltotta, hogy a berendezéseit használják, a kórház viszont azok használatára utasította munkatársait. A cég ügyvezetője, dr. Gubacsi László elmondta: a jelen helyzet szerinte veszélyezteti a betegek ellátását, és ezért a kórházé a felelősség. A cégvezető a Népszavának úgy vélte: a kórház most ÁNTSZ engedély és törvényes OEP finanszírozás nélkül látja el a pácienseket a Medcenter tulajdonában lévő épületben és gépeken. Hozzátette: cége nyílt uniós közbeszerzési eljárásban nyerte el a feladatot 15 évre. Az azóta eltelt 12 évben biztosították és üzemben tartották a kezeléshez szükséges berendezéseket és foglalkoztatták a személyzetet. Négy évvel ezelőtt a kórház és a fenntartó kérésére újabb sugárterápiás gépet telepített, tavaly két régi, 2007-es eszközt is szerettek volna újakra cserélni. Ám ezt a kórház akkori vezetése megakadályozta. Az új főigazgató kinevezése után pedig az ügyvezető szerint ellehetetlenült a kórházzal való együttműködés. Bár a számláikat a kórház szó nélkül befogadta, fizetni nem fizettek.

„Tizenhét levélben fordultunk az intézmény vezetéséhez, de ezekre a mai napig nem érkezett válasz” - idézte fel az ügyvezető a történteket. Novemberben az államtitkárságot kerestük, ahonnan az a tájékoztatást kaptuk: az ügy az intézmény hatáskörébe tartozik.

- Segítséget egyedül a kórházfenntartó adott, az Állami Egészségügyi Ellátási Központ (ÁEEK) által felkért igazságügyi szakértők jogosnak tartották a követelésünket. A kórház ennek ellenére sem fizetett. Ezt követően mondtunk fel tavaly év végén – állítja Gubacsi László. Az eredeti szerződés 120 napos felmondási időt biztosított az elszámolásra. A kórház ezalatt sem fizetett. A kezelésekhez használt ingatlan és a nagy értékű eszközök (lineáris gyorsítók, CT) a Medcenter Kft. tulajdonában vannak, ám azokat a Raiffeisen Bank Zrt. zálogjoga terheli. Ezért függesztettük fel pénteken a szolgáltatást, és rendőrt hívtunk, mert az ott dolgozók a kórházi menedzsment utasítására mégis beindították a gépeket – mondta lapunknak Gubacsi László.

Úgy tudjuk: a kórházi menedzsment azzal hárította el a rendőri intézkedést, hogy a gépek a kórház tulajdonai. A rendőrök azt javasolták Medcenter vezetőinek tegyenek feljelentést. Ez megtörtént.

A Népszava kereste a kórház megbízott főigazgatóját, dr. Papp Tibort. Írásban ő is megerősítette: hogy a szolgáltató kezdeményezésre megszűnt a szerződés. Elismerte az elszámolási vitát is. Mint írta: a vitatott szolgáltatói követelés összegét a kórház ügyvédi letétbe helyezte a „bírósági döntés” megszületéséig. Ám - szerinte – mindennek ellenére az onkológiai betegellátás feltételei a kórházban teljes mértékben biztosítottak.

Információink szerint az ÁNTSZ állásfoglalása az ügyben a hét közepén várható.

Szerző