Stop emigráns!

Egy külföldi munkákra magyar munkavállalókat toborzó cég vezetője azt nyilatkozta, hogy a választás másnapjától megnégyszereződött a „kitántorogni” kívánók száma. Sok már kint élő, dolgozó honfitársunk pedig közölte, legalább még négy évig marad.

Főleg a kis településeken sikerült rettegést és zsigeri gyűlöletet kelteni. A kormány propagandagépezetébe zárt milliós tömeg a „migráncsoktól” félti a megélhetését, a biztonságát, holott többségük soha egyetlen menekülttel sem találkozott. Az irracionális veszély elfedi a sokkal valóságosabb drámát. A legfelkészültebb fiatalok és egyre több középkorú szakember emigrálását az országból.

Az elnéptelenedő, elöregedő kistérségekbe, régiókba, ahol egyre kevesebb a szakképzett ember, nem megy sem az ipar, sem a szolgáltatás, sem a kereskedelem.

És egyre fenyegetőbb jövő az a közhellyé kopott jóslat is, hogy már belátható időn belül sem lesz annyi aktív dolgozó Magyarországon, hogy előteremtse a nyugdíjak forrását. A külföldön dolgozó százezrek nem itt fizetnek adót, járulékot, nem itt fogyasztanak.

Ma még döngeti a kormány a mellét az alacsony munkanélküliség miatt. De ez azt jelenti: már ma sincs elegendő szakember, s ez fékezi a gazdasági növekedést. Ha ráadásul valóban lefaragnak az uniós kohéziós támogatásokból, Magyarország végleg Európa peremére sodródik.

A Túró Rudi, meg az elhazudott 3 milliós hazatérési, vállalkozási támogatási program összesen százvalahány emigrált magyart hozott haza a 400-500 ezernyi külföldön élőből. A feudalisztikus, oligarcha hálózatra épülő autokrata rezsim pedig újabb százezres nagyságrendben késztethet távozásra nyelvet beszélő, képzett embereket.

Tavaly minden hatodik magyar gyermek külföldön született. Ne várjuk meg, amíg beteljesedik rajtunk a régi vicc poénja: „az utolsó ember kapcsolja le a villanyt”.

Szerző
2018.04.17 08:12

Eladó a világ első filmplakátja

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:43
A Lumiére-fivérek.
Fotó: Collection Roger-Viollet / Roger-Viollet/
Árverésre bocsátja a Sotheby's a világ első filmplakátját augusztus végén Londonban - számolt be róla a The Guardian csütörtökön.
A poszter a Lumiére fivérek első, 1895-ös párizsi filmbemutatóját hirdeti. A képen a 19. század végi párizsi élet tűnik fel: egy csapatnyi párizsi látható rajta, amint a filmvetítésre várakoznak.
Bár az esemény filmtörténeti pillanat volt, 1895. december 28-án csak alig több mint 30 néző ült be a Boulevard des Capucines-n álló Grand Café alagsori termébe, a Salon Indienbe, amelyben 100 széket helyeztek el. A sajtót is elvárták az első vetítésre, de a lapok úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt rajta.
A 20 perces vetítésen a Lumiére testvérek rövidfilmjeit láthatta a közönség. A párizsi újságok figyelmét felkeltették a nézők beszámolói, és mégis írtak az eseményről, így a január 1-jei és 2-i vetítéseken már több mint 2000 néző fizetett egy frankot, hogy lássa a mozgó képeket.
Pár hónap múlva már a külföldi nagyvárosokban is megnyíltak a Lumiére fivérek mozijai. A vetítéseket két különböző stílusú plakát hirdette, ezek egyikét bocsátják árverésre. A posztert Henri Brispot rajzolta. A becslések szerint az augusztus 28-án kezdődő online aukción 40-60 ezer fontért (15-22 millió forintért) kelhet el.
A Sotheby's londoni aukcióján 164 ritka filmplakátra lehet licitálni.
Szerző
2018.08.16 20:43

Terv, utasítás!

Elvonna a kormány 28 milliárd forintot a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) költségvetésből, mert mint azt Palkovics innovációs miniszter mondotta volt, össze kell hangolni és ezzel hatékonyabbá tenni a kutatásokat, garantálni kell az Akadémia gazdálkodásának átláthatóságát. (Persze lehet, hogy a kormánynak ez ügyben előbb a saját portája előtt kellene sepregetnie.)
Több akadémikus a valódi oknak azonban az intézmény autonómiáját tartja. Orbán Viktor semmilyen szinten nem tűri el bármely önálló civil szerveződés vagy autonóm közintézmény létét, az Akadémia pedig ma még olyan szervezet, amelynek a tevékenységébe közvetlenül nem szólhat bele a kormányfő. Ezen kell most változtatni. Az atv.hu-hoz eljutott hírek szerint az MTA visszakaphatja a 28 milliárdot, ha az Akadémia új "menedzsmentjébe" - paritásos alapon - kormánydelegáltak is beülhetnek. Ez a testület döntene az Akadémia elnökéről és a kutatásfinanszírozási milliárdokról. De a tudós testületnek az "aktuálpolitizálástól" is vissza kellene térnie a „bölcs semlegességhez”.  
Lovász László, az MTA elnöke erre azzal válaszolt, hogy elfogadható számukra a kormány javaslata, ha a kutatóhálózat működéséhez közvetlenül szükséges összeg a kutatói bérekkel az MTA kezelésében marad, ami évi 17,1 milliárdot tesz ki a szóban forgó 28 milliárdból. Emellett garanciákat kér arra is, hogy az innovációs tárcához benyújtott pályázati források szakmai felügyeletét továbbra is ők gyakorolhassák. 
Lássuk be, kevés az esélye annak, hogy Orbán elfogadja ezt a javaslatot, hiszen ez valójában visszaverné az MTA megszállására tett kísérletét. A miniszterelnök forgatókönyve szerint a testület semmit sem nyerne, de nagyon sokat veszíthetne. Például az autonómiáját, a kutatás szabadságát és sok tehetséges fiatal kutatót. Azaz a jövőt.
2018.08.16 09:00
Frissítve: 2018.08.16 09:09