Kisállatgyűjtés helyett szemétszedésre buzdít a Budakeszi Vadaspark

Publikálás dátuma
2018.04.17. 12:10
Illusztráció: Facebook/Budakeszi Vadaspark
A Budakeszi Vadaspark szakemberei arra kérik a természetjárókat, hogy ne szedjék össze a fűben csendesen várakozó, „árvának” vagy „magukra hagyottnak” vélt kisállatokat. A csöppségek ugyanis legtöbbször nem szorulnak segítségre, sőt összeszedésük könnyen az állat pusztulásához vezethet – olvasható a Budakeszi Vadaspark honlapján és Facebook-oldalán.

A tavasz beköszöntével és a természet újjászületésével az „erdei bölcsődék” is egyre népesebbé válnak, így túrázás, kirándulás során mind gyakrabban lehet kis vadállatokra bukkanni. A Budakeszi Vadaspark munkatársainál épp a napokban adtak le egy erdőben „talált” kis vadmalacot, egy nyestkölyköt és egy kismókust, de a vadonban talált őzgida, madárfióka, vagy kis sün sem ritka ilyenkor. Az újszülötteket jelenleg édesanyjuk helyett a vadaspark munkatársai nevelgetik és kecsketejjel táplálják, ami jócskán eltér a természet rendjétől, ezért a szakemberek azt kérik, ne szedjük össze az árvának hitt kisállatokat.

Arra is kérik a természetjárókat, hogy az áprilistól júniusig tartó időszakban fokozott éberséggel járjanak, hiszen ilyenkor születnek többek között a madárfiókák, a kis sünök és az őzgidák is. A gondoskodó édesanya távollétében a jóhiszemű állatrajongóknak könnyen megeshet a szívük a fűben csendesen várakozó, „árvának” vagy „magukra hagyottnak” vélt kicsinyeken, akiket első felindulásból előszeretettel simogatnak, pátyolgatnak, netalántán haza is visznek. A kisállat „elhagyatottságának” megítélése azonban a tapasztalt és kompetens állatgondozó szakember feladata, hiszen ezek a csöppségek legtöbbször nem szorulnak segítségre, sőt, összeszedésük könnyen az állat pusztulásához vezethet.

Az őzeknél és a szarvasoknál például az anya csak rövid időre hagyja magára a gidát, emberi beavatkozást (óvatlan simogatást, ölbe vételt) követően, az idegen szag miatt előfordulhat, hogy végleg elhagyja kicsinyét, így az éhen hal.

A mókusok az erdők világán túl kifejezetten kedvelik a zsúfoltabb városi környezetet is: nagyobb parkokban akár többedmagukkal is képviseltetik magukat. Azonban ha emberi közelséget éreznek, a fák aljánál keresnek menedéket és rejtőzködő üzemmódjuk során elesettnek, elhagyatottnak tűnhetnek, ezért sokan megsajnálják őket és segíteni szeretnének rajtuk.

A csíkos vadmalacok esetében biztosak lehetünk abban, hogy az utódjait harciasan, felbőszülve óvó koca mindig a közelükben van, vagyis már csak ezért sem bölcs dolog megközelíteni, vagy kézbe venni a csöppségeket.

Szerző

Mantával a túlélésért

Publikálás dátuma
2018.04.17. 07:17
Quadrimarán - Tíz tonna műanyag szemét begyűjtésére és feldolgozására lesz képes naponta

Focipálya méretű takarítóhajóval tisztítanák meg az óceánokat a műanyag hulladékoktól. Egy svájci felfedező-kalandor a 46. Genfi Nemzetközi Találmányi Kiállításon mutatta be a közönségnek a világon egyedülállónak számító Manta nevű hajó makettjét - írja a greenfo.hu

Yvan Bourgnon 2016 szeptemberében hozta létre a The SeaCleaners nevű szervezetet, mert sokkolta a tengerekben felgyülemlett műanyaghulladék mennyisége. A quadrimarán a tervek szerint 70 méter hosszú, 49 méter széles és 61 méter magas lesz. A hajó innovatív hibrid hajtóműrendszere szél- és napenergiára, valamint a Dyna-Rigg nevű vitorlarendszerre épül. A jármű képes lesz gyorsan megközelíteni az erősen szennyezett területeket akár a nyílt vízen, a part menti térségben, vagy a folyótorkolatnál.

A Manta fedélzetén egy üzemet alakítanak ki a begyűjtött műanyaghulladék szétválogatására, feldolgozására és tárolására. Az óceánok további szennyeződésének megakadályozása érdekében a Mantát egy laboratóriummal is felszerelik, elősegítve a műanyaghulladékok helyének, mennyiségének és minőségének a meghatározását. Az adatok szabadon hozzáférhetőek lesznek a nemzetközi közösségek számára.

A Manta naponta csaknem tíz tonna műanyagszemét begyűjtésére és feldolgozására lesz képes, ami egy nagyjából 25 napos misszió esetén 250 tonna hulladékot jelent. A hajó tervezett legénysége 40 fő. Noha egyetlen hajó megépítése nagyjából 30 millió euróba kerül, eddig annyi magánvállalat, civilszervezet és alapítvány támogatását szerezték meg – sőt még néhány ország kormányának érdeklődését is felkeltették -, hogy terveik szerint a jövőben csaknem száz ilyen hajót gyártanak.

Szerző

Ezért is vándorolnak a madarak

Publikálás dátuma
2018.04.16. 12:10
Illusztráció: AFP
A vándormadarak számára komoly hasznot jelent, hogy a költési időszakban elhagyják a trópusi területeket és ezzel együtt maguk mögött hagynak számos betegséget is, mert emiatt egy kevesebb kockázattal járó immunrendszer is elegendő számukra az életben maradáshoz - írta az MTI a svédországi Lundi Egyetem kutatóinak tanulmánya alapján.

A szakemberek több mint 1300 énekesmadár-faj származását vizsgálva arra jutottak, hogy mind az Európa északi részén telelő nem költöző madarak, mind az Európában költő, de a téli hónapokat az Egyenlítőhöz közeli területeken töltő vándormadarak is Afrikából származnak - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A szakemberek ezután megvizsgálták a trópusi-afrikai és az európai nem vándorló madarak, valamint a költöző madarak immunrendszerét. Az eredményeik szerint az afrikai nem vándorló madaraknak sokkal változatosabb immunválaszra képes, összetettebb az immunrendszere, mint az európai nem költöző madaraknak és a vándormadaraknak.

A szakemberek szerint az evolúció "gondoskodott róla", hogy az Európába vándorló madárfajok immunrendszere ne legyen túl bonyolult, mivel Európában jóval kevesebb a betegség, mint a trópusokon. Az afrikai nem vándorló madárfajoknak feltehetőleg jóval fejlettebb immunrendszerre van szükségük, hogy megbirkózzanak az őket körülvevő kórokozók garmadájával. "Ami igazán meglep, az az, hogy a vándormadarak immunrendszere hasonlóan kevésbé változatos immunválaszra képes, mint az európai nem költöző madaraké. Holott a költöző madaraknak nemcsak az Európában, hanem a vándorútjaik során érintett és a trópusi területeken lévő betegségeknek is ellen kell állniuk" - mondta Helena Westerdahl, a vizsgálatot végző kutatók egyike.

A szakemberek szerint a meglepő eredmény egyik lehetséges magyarázata, hogy egy erős, komplex immunrendszer "sokkal költségesebb", mint azt eddig gondolták. Ilyen költség lehet például az autoimmunitás, vagy egyéb immunrendszeri betegségek, például a krónikus gyulladás. A kutatók szerint amikor a vándormadarak költeni indulnak, maguk mögött hagynak egy csomó betegséget, ezért nincs szükségük az afrikai felmenőikéhez hasonló összetett, változatosabb immunválaszra képes immunrendszerre. Egy kevésbé bonyolult immunrendszer előnye továbbá, hogy jelentősen csökken a különböző immunbetegségek kockázata.

Szerző