A tavasz beköszöntével és a természet újjászületésével az „erdei bölcsődék” is egyre népesebbé válnak, így túrázás, kirándulás során mind gyakrabban lehet kis vadállatokra bukkanni. A Budakeszi Vadaspark munkatársainál épp a napokban adtak le egy erdőben „talált” kis vadmalacot, egy nyestkölyköt és egy kismókust, de a vadonban talált őzgida, madárfióka, vagy kis sün sem ritka ilyenkor. Az újszülötteket jelenleg édesanyjuk helyett a vadaspark munkatársai nevelgetik és kecsketejjel táplálják, ami jócskán eltér a természet rendjétől, ezért a szakemberek azt kérik, ne szedjük össze az árvának hitt kisállatokat.
Arra is kérik a természetjárókat, hogy az áprilistól júniusig tartó időszakban fokozott éberséggel járjanak, hiszen ilyenkor születnek többek között a madárfiókák, a kis sünök és az őzgidák is. A gondoskodó édesanya távollétében a jóhiszemű állatrajongóknak könnyen megeshet a szívük a fűben csendesen várakozó, „árvának” vagy „magukra hagyottnak” vélt kicsinyeken, akiket első felindulásból előszeretettel simogatnak, pátyolgatnak, netalántán haza is visznek. A kisállat „elhagyatottságának” megítélése azonban a tapasztalt és kompetens állatgondozó szakember feladata, hiszen ezek a csöppségek legtöbbször nem szorulnak segítségre, sőt, összeszedésük könnyen az állat pusztulásához vezethet.
Az őzeknél és a szarvasoknál például az anya csak rövid időre hagyja magára a gidát, emberi beavatkozást (óvatlan simogatást, ölbe vételt) követően, az idegen szag miatt előfordulhat, hogy végleg elhagyja kicsinyét, így az éhen hal.
A mókusok az erdők világán túl kifejezetten kedvelik a zsúfoltabb városi környezetet is: nagyobb parkokban akár többedmagukkal is képviseltetik magukat. Azonban ha emberi közelséget éreznek, a fák aljánál keresnek menedéket és rejtőzködő üzemmódjuk során elesettnek, elhagyatottnak tűnhetnek, ezért sokan megsajnálják őket és segíteni szeretnének rajtuk.
A csíkos vadmalacok esetében biztosak lehetünk abban, hogy az utódjait harciasan, felbőszülve óvó koca mindig a közelükben van, vagyis már csak ezért sem bölcs dolog megközelíteni, vagy kézbe venni a csöppségeket.
