Fideszből kiábrándult érdekvédő a PDSZ új elnöke

Publikálás dátuma
2018.04.16 19:31

Az a célom, hogy a jelenleginél sokkal demokratikusabb mederbe tereljem a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) működését - nyilatkozta lapunknak Szűcs Tamás, a szakszervezet frissen megválasztott ügyvezető elnöke, aki nem rejtette véka alá, hogy korábban valóban szimpatizált a Fidesszel, sőt 2006-2010 között önkormányzati képviselőként a párt oktatási szakértőjeként is tevékenykedett Miskolcon.

- Ebben a négy évben aztán sikerült kiábrándulnom a Fideszből, már 2009-ben is jeleztem a kollégáknak, hogy 2010-ben nem szeretnék újra indulni. Az én demokráciaélményem teljesen más, mint amit a pártban tapasztaltam, 2009-ben már lehetett érezni, hogy minden helyi kezdeményezést megpróbál majd bedarálni a központi akarat - mondta.

Megírtuk: a szakszervezet szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán leváltották Mendrey Lászlót, aki 2010-től vezette a PDSZ vezetését, de alapító tagként már a szakszervezet megalakulásától, 1988-tól fontos szerepet töltött be annak életében. Visszahívását "belső feszültségekkel" magyarázták, melyek az Országos Választmány közleménye szerint a testület tagjainak többsége és Mendrey között keletkeztek. A korábbi elnök vezetési módszereit érte a legtöbb kritika. Mendrey lapunknak elmondta: elfogadja a kongresszus döntését.

Szűcs 1997 óta tagja a PDSZ-nek, a 2006-2010 közötti időszakban azonban felfüggesztette szakszervezeti tisztségeit. 2010-től újra aktivizálta magát, majd a PDSZ Borsod megyei ügyvivője lett, emellett a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban tanít. Az elmúlt években sokszor kritizálta az Orbán-kormány oktatáspolitikáját, a Miskolcról induló, majd országossá váló 2016-os diák- és tanártüntetéseken is részt vett, helyi szinten a megmozdulások egyik szervezője volt. Leszögezte: a Fidesszel már nincs semmilyen kapcsolata.

A PDSZ vezetőjeként el szeretné érni, hogy a szakszervezeten belül megszűnjön az elnöki rendszer, hatékonyabbnak és demokratikusabbnak tartaná, ha egy ügyvivő testület irányítaná a szervezetet. Az oktatási kormányzattal az érdemi egyeztetéseket fontosnak tartja, de személy szerint ő annak továbbra sem látja esélyét, hogy a PDSZ csatlakozzon a szakmai szervezetek széles köre által illegitimnek tekintett köznevelési kerekasztalhoz. A taglétszám növelése is a tervei között szerepel. - Szeretnénk megerősíteni magunkat, hogy nagyobb súllyal állhassunk egy olyan kormányzattal szemben, ami nem arról híres, hogy szeretne tárgyalni, egyeztetni - fogalmazott.

Szerző

Elbocsátják a Ledina Kft. dolgozóit

Publikálás dátuma
2019.03.20 21:58

Fotó: MTI/ Sóki Tamás
Újabb drámai eseménnyel folytatódott a Zsolnay Porcelánmanufaktúra sikertelen einstandjának története: megszűnt a gyártótevékenység a Zsolnay ellencégeként létrehozott Ledina Kft. pécsi üzemében.
A történet előzménye – mint arról többször írtunk – az volt, hogy egy, a kormányhoz közel álló befektetői kör meg akarta szerezni a Zsolnayt, s ennek részeként a fideszes vezetésű pécsi önkormányzat létrehozta a Ledinát, amelybe átcsalták a Zsolnay dolgozóinak 80 százalékát. A Zsolnay bekebelezése azonban nem sikerült, így a Ledina funkciótlanná vált. Az értékesítési gondokkal küszködő – és többször tulajdonost váltó – Ledina alig termelt, s 120 dolgozóból mostanra 60 maradt. A tulajdonosok végelszámolással akarták megszüntetni a perspektívátlan céget, ám az általuk felkért végelszámoló, Megay Róbert úgy látta, ennek az eljárásnak nincsenek meg a feltételei, ugyanis a Ledina adóssága lényegesen meghaladja a kft. vagyonát, ráadásul a cég iratai pótolhatatlanul hiányosak. Ezért Megay – mint azt lapunknak elmondta – felszámolást kezdeményezett a Ledina ellen. Megay mindezt kedden közölte a dolgozókkal, s döntést hozott arról is, hogy leáll a Ledina termelése. Hogy mi lesz a cég és sorsa, az már a felszámolás során dől el, ám aligha várható, hogy valaki megveszi a piac nélküli, saját gépekkel és épülettel nem rendelkező kft.-t. Az érdemi bevételt nem termelő Ledina fenntartása az elmúlt két és fél évben hozzávetőleg egymilliárd forintba kerülhetett. Hogy kik és miért finanszírozták a cég működését, arról az érintettek sosem nyilatkoztak. A folyamatosan leépülő dolgozói állomány bérét – ami 20 hónap alatt 5-600 millióra rúgott - megfizették a tulajdonosok, a bérek terheinek százmilliós nagyságrendű tételével viszont elmaradtak. Hogy pontosan mekkora tartozást halmozott fel a Ledina, azt Megay nem árulta el. A dolgozók felmondási időre járó bérét és végkielégítését a bérgarancia alapból lehet majd kifizetni. Ismert, hogy a Zsolnayból a Ledinába átcsalt dolgozók pert veszítettek volt munkaadójuk ellen, mivel azonnali felmondásuk jogtalan volt, s emiatt egyhavi bérüknek megfelelő kártérítést kell fizessenek. A bérgarancia alap azonban erre a dolgozói kötelezettségre már nem nyújthat fedezetet.

Csaknem kétmilliárdot ad a kormány a határon túli sajtóra

Publikálás dátuma
2019.03.20 21:44
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ebből 950 millió forintot azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak.
Szerda este megjelent a Magyar Közlöny, melyben az áll, hogy a kormány egyetért a Kárpát-medencei magyar nyelvű média működésének támogatásával, ezért támogatást nyújt, méghozzá 1,9 milliárd forintot – vette észre a hvg.hu. A pénzt a Bethlen Gábor Alapon keresztül juttatják el, a felét – 950 millió forintot – azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak. A kedvezményezett az Erdélyi Médiatér Egyesület. A közlönyből az is kiderül, hogy Pomázi Gyula Zoltán, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára távozik, és Nagy Ádám veszi át a helyét. Pomázi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke lett.