Nincs többség a vidék Magyarországa nélkül

Publikálás dátuma
2018.04.17 07:01
FOTÓ: DRASKOVICS ÁDÁM
Fotó: /
Reális célokat kell kitűzni, hogy az embereknek kitartson a motivációja – mondta lapunknak Gyetvai Viktor, a kormányellenes tüntetéssorozat egyik szervezője.

Már több mint 57 ezren jelezték részvételüket, illetve érdeklődésüket a „2.0 Mi vagyunk a többség – újabb tüntetés a demokráciáért” nevű szombati eseményre. Ez minden idők legtöbb visszajelzése egy tüntetés második felvonására.

Az első etap múlt szombaton volt, amikor a tömeg megtöltötte Budapest belvárosát, de nemcsak a fővárosban gyűltek a változást akarók: vasárnap két vidéki városban is demonstráltak. Pécsen - a szabadpecs.hu tudósítása szerint - kétezernél is többen voltak, megtelt a tüntetőkkel a Széchenyi tér. A lap beszámolója szerint "a beszédeket az újra hatalomra jutott kormánynak és annak politikájának címezték, úgy, hogy közben a Fideszre szavazókhoz is szóltak, védelmükbe véve a szerintük megtévesztett embereket.”

Debrecenben pedig a református nagytemplom előtti Kossuth téren tartottak kormányellenes tüntetést. A hvg.hu szerint a felszólalók új választást, szabad sajtót, valódi rendszerváltást követeltek.

– Reális célokat kell kitűznünk, amelyek az embereknek hitet és motivációt adnak, hogy folytassák. Ebben nagy a felelősségünk – fogalmazott a Népszavának Gyetvai Viktor, a tüntetés egyik szervezője. Arra a kérdésünkre, hogy mik ezek a motivációk, Gyetvai két dolgot említett.

– Azt kell üzennünk az ellenzéki pártoknak, hogy kapják össze magukat – hangsúlyozta a szervező, hozzátéve: addig nincs értelme új választásról beszélni, amíg ez nem egy tisztességes választási törvény szerint zajlik és nem egy normális ellenzékkel. – A mostani választást ugyanis az ellenzék vesztette el – indokolt Gyetvai. A fiatal szervező szerint a másik ilyen fontos cél, hogy minden magyar embernek jár a tisztességes, kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz való jog. – A mostani helyzetben a vidék Magyarországa, még ha van is ellenzéki alternatíva, nem tud róla, ezért nem marad más választása, csak Orbán Viktor.

– Ha ezt nem oldja meg a mozgalom és az ellenzék, akkor nem váltható le a Fidesz. A vidék Magyarországa nélkül nem lehet többséget szerezni, így az ellenzéki pártoknak azonnal le kell menniük vidékre, meghallgatni az embereket – javasolta az esemény egyik szervezője.

Mikecz Dániel, a Republikon Intézet mozgalomkutatója szerint a múlt szombati tüntetés a szlogenek, a transzparensek szintjén hasonlított a korábbi kormányellenes megmozdulásokra, de most nem szakpolitikai kérdésről - például közoktatás - szólt, hanem kifejezetten politikáról. Mikecz úgy vélte: mivel választás utáni tüntetésről van szó, így leginkább a 2014-es netadós tüntetésekkel vonható párhuzam.

Arra a kérdésünkre, hogy mennyire indokolt a „mi vagyunk a többség” szlogen használata a választási eredmények tükrében, Mikecz azt mondta: annyiban igazolt, hogy a hazai szavazatokat tekintve a Fidesz kevesebbet kapott, mint a politikai szempontból igen tarka tüntető tömeg ellenzéki pártjai. Egy ilyen megmozduláson – folytatta a szakértő - ugyanakkor igen gyakran felfokozott érzelmi állapotban vannak a résztvevők, akár egy sportesemény vagy koncert alatt, így nem várható el, hogy a skandált szólamok megfontolt stratégia eredményeként szülessenek meg.

A Republikon Intézet munkatársa leszögezte azt is, hogy a tiltakozási hullámok mindig kifújnak, ez természetükhöz tartozik. A kérdés ilyenkor az, hogy milyen közvetlen, vagy közvetett hatásuk lehet. - 2014-ben a kormány gyorsan eltörölte a netadót, tehát korlátozott mértékben, de egyértelmű szakpolitikai sikert hoztak a tüntetések. Az intézményesedési próbálkozások (MostMi!, populus.hu) azonban nem voltak sikeresek. A kérdés most az, hogy közös platformra hozhatják-e a tüntetések az egymással ellentétes póluson lévő szavazókat – fogalmazott Mikecz, hozzátéve: ha megjelenik a választói akarat az ellenzéki egységre, az elindíthat egy olyan folyamatot, amelynek a vége egy kormányellenes ernyőszervezet. Ez az igény adott esetben még a pártelitek húzódozásával szemben is egységet teremthet.

2018.04.17 07:01

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45