Az FBI volt igazgatója beolvasott Trumpnak

Publikálás dátuma
2018.04.17. 07:32
Ritka kemény kritikát fogalmazott meg Comey Fotó: AFP/Ron Sachs
Donald Trump erkölcsileg alkalmatlan arra, hogy az Egyesült Államok elnöke legyen – állítja a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) volt igazgatója.

Ma kerül az üzletekbe a Trump által tavaly májusban leváltott James Comey „Felsőbb lojalitás” című könyve, amely súlyos állításokat tesz Donald Trumpról. A volt FBI-igazgató szerint Trump erkölcsi értelemben alkalmatlan az elnöki tisztség ellátására, cselekedeteiben bizonyos mértékben kimutatható az igazságszolgáltatás akadályozása, és lehetséges, hogy az oroszok kompromittáló jellegű információkkal rendelkeznek róla.

Comey-val egyórás interjút sugárzott az ABC News tévécsatorna a könyv megjelenése előtt, és a volt FBI-igazgató állításai közül jónéhány annak nyomán is kiszivárgott a sajtóba, hogy az AP hírügynökség már előzetesen hozzájutott a könyvhöz, és bizonyos részeket ismertetett abból.

Trump a hétvégén nem kevesebb, mint öt Twitter-bejegyzésben szidalmazta Comeyt, börtönbe való hazudozónak, minden idők messze legrosszabb FBI-igazgatójának nevezte őt.

A két férfi viszálya annak kapcsán durvult el, hogy az FBI Comey vezetése alatt vizsgálatot indított a 2016 novemberi amerikai elnökválasztási kampány orosz befolyásolási kísérlete ügyében, illetve annak kiderítése érdekében, hogy volt-e valamilyen összejátszás Trump republikánus elnökjelölt kampánystábja és Oroszország között. Miután Trump leváltotta Comeyt, az igazságügyi tárca – személy szerint Rod Rosenstein igazságügyminiszter-helyettes – különleges ügyészt nevezett ki a vizsgálat folytatására, egy korábbi FBI-igazgató, Robert Mueller személyében, aki jelenleg is folytatja a vizsgálódást.

A Comey-könyv címe arra utal, hogy tavaly februárban négyszemközti találkozó zajlott le Trump és az akkori FBI-igazgató között a Fehér Ház Ovális Irodájában, és annak során – állítja Comey – az elnök lojalitást kért tőle, amitől ő elzárkózott, mondván, ő csupán tisztességes hozzáállással tartozik az elnöknek. Trump tagadja, hogy lojalitást kért volna Comeytól. Ez az állítólagos „lojalitásvita” konkrétan annak kapcsán alakult ki a volt FBI-igazgató szerint, hogy az FBI vizsgálata kiterjedt Michael Flynn volt nemzetbiztonsági tanácsadóra, aki Mike Pence alelnök, valamint a szövetségi nyomozók előtt eltitkolta orosz hivatalos személyekkel folytatott eszmecseréit.

Comey szerint Trump abban az értelemben várt volna tőle lojalitást, hogy a Flynn elleni vizsgálat leállítását kérte, amire az FBI-igazgató nem volt hajlandó. Flynn aztán tavaly decemberben elismerte bűnösségét, és azóta együttműködik Mueller különleges ügyész hivatalával.

Comey szerint Trump, amellett, hogy hazug ember, elnöki tisztségéhez méltatlan módon járt el, amikor tavaly nyáron a charlottesville-i neonáci zavargás idején nem lépett fel egyértelműen az amerikaiak által vallott alapértékek mellett. A volt FBI-igazgató az ABC-interjúban kitért arra is, hogy Donald Trump úgy beszél és úgy bánik a nőkkel, mint „egy darab hússal”.

Comey arról is ír a könyvében: Trump többször kérte őt, hogy indítson vizsgálatot azoknak az állításoknak a megcáfolására, amelyek őt orosz prostituáltakkal hozták kapcsolatba. Az elnök felesége, Melania Trump ugyanis nagyon rosszul viselte ezeket a híreszteléseket, amelyek arról szóltak, hogy Trump, 2013-ban tett moszkvai látogatása során hatalmas orgián vett részt a Ritz Carlton szállóban, és annak során egyebek közt arra vett rá orosz prostituáltakat, hogy vizeljenek egymásra az elnöki lakosztály azon ágyán, amelyet korábban egyszer Barack Obama elnök és hitvese is használt.

Trump mindezt tagadja, de Comey az ABC-interjúban most azt mondta: tudni ugyan nem tudja, de lehetségesnek tartja, hogy vannak olyan kompromittáló bizonyítékok az oroszok kezében Trump ellen, amivel zsarolhatják.

Tragikus az emberi jogok helyzete Törökországban

Publikálás dátuma
2018.04.17. 07:30
Erdogan elnök saját állítása szerint az Unióhoz akar csatlakozni, de cselekedetei teljesen mást sugallnak Fotó: AFP/Dimitar Dilk
Az Európai Bizottság az eddigi legkritikusabb dokumentumát teszi ma közzé a török demokrácia helyzetéről. Szankciókra azonban aligha számíthat Ankara.

Az Európai Bizottság minden évben közzéteszi országjelentését a csatlakozásra váró államokról. A Törökországról szóló dokumentum megállapítja, hogy az emberi jogok terén komoly visszaesés tapasztalható az országban, a véleménynyilvánítás szabadsága és az igazságszolgáltatás függetlensége nem biztosított. A ma nyilvánosságra hozandó dokumentum szerint Ankara nagy lépésekkel távolodik az Európai Uniótól, s a demokrácia tekintetében az ország rosszabbul teljesít, mint a csatlakozási kérelem benyújtása előtt. „A jelenlegi körülmények között nem lehet szó arról, hogy új csatlakozási fejezeteket nyissunk meg az országgal” – szerepel a jelentésben. A szerzők figyelmeztetnek arra, hogy Törökországnak változtatnia kell a jogállamiságot és az alapjogokat érintő hozzáállásán.

Az Európai Bizottság szerint Ankarának mindenekelőtt fel kellene függesztenie a rendkívüli állapotot. Ezt még a 2016 júliusában vezették be. Az országnak biztosítania kellene a hatalmi ágak szétválasztását, miközben ennek éppen az ellenkezője történik. A szerzők szerint Törökországnak szorosabban kellene együttműködnie az Európa Tanáccsal. Az Európai Bizottság az utóbbi években nyilvánosságra hozott jelentéseiben mind többször bírálta Ankarát amiatt, mert nem biztosítja a bíróságok függetlenségét. Ugyanakkor a mostani szöveg jelentős visszaesést állapít meg az emberi jogok terén.

Ankara formálisan 1987. április 14-én kérelmezte az uniós csatlakozást. 1963 óta társult tagja az Európai Uniónak, amit akkor még Európai Gazdasági Közösségnek neveztek. 1949 óta tagja az Európa Tanácsnak. Az ország 1995-ben vámunióra lépett az EU-val. Az Unió Törökország csatlakozási kérelmét 1999. december 14-én, az Európai Tanács Helsinkiben tartott soros értekezletén „ismerte el” hivatalosan. A tárgyalások 2005. október 3-án kezdődtek el. Ankara korábban ugyan 2013-as évet jelölte meg a csatlakozási tárgyalások lezárásaként, az integrációs folyamat azonban teljesen lelassult. Az Európai Bizottság 2015 novemberében nyilvánosságra hozott jelentésében is bírálatok sorával illette az országot az emberi jogsértések miatt, később azonban e téren tovább romlott a helyzet, mígnem az Európai Parlament 2016. november 24-én – az állítólagos puccskísérletet követő brutális leszámolások miatt – a csatlakozási tárgyalások befagyasztása mellett foglalt állást.

Az EP határozata azonban nem kötelezi az Európai Bizottságot. S bár Ausztria szintén úgy vélte, be kellene fagyasztani a tárgyalásokat, a brüsszeli testület nem támogatta a radikális lépést. Az EU számára ugyanis Törökország fontos partner maradt, már csak azért is, mert a Törökországgal 2016-ban megkötött menekültügyi megállapodás után érezhetően csökkent az EU területére áramló szíriai menekültek száma. A mai bizottsági jelentésben ezzel kapcsolatos az egyedüli dicséret: elismeréssel illették, hogy Ankara „kivételes erőfeszítéseket tesz” a mintegy 4 millió szíriai menekült ellátásáért.

Bár Törökország rendre a megállapodás felmondásával fenyegetőzik, s Recep Tayyip Erdogan török elnök kiváló kapcsolatokat alakított ki „illiberális barátjával”, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Ankara számára gazdasági szempontból továbbra is az Európai Unió, illetve Németország a legfontosabb partner. Az ország nem is tud egykönnyen lemondani az uniós fejlesztésekről. 2007-2013 között 4,13 milliárd euró áramlott az EU-ból az országba, 2014-2020 között pedig ez az összeg elérheti a 4,45 milliárd eurót. S ebben még nem szerepel az a 3 milliárd euró, amit az EU a menekültügyi megállapodásért cserében ígért.

Mélyponton a nemzeti valuta
Rekord alacsony szintre süllyedt a török nemzeti valuta, a líra értéke a dollárral szemben. Recep Tayyip Erdogan államfő tőle távolról sem szokatlan módon külföldi erőket vádolt a török gazdaság gyengítésével, s nem éppen kifejlett diplomáciai érzékre valló módon kijelentette, nagy árat fizetnek azok, akik a szíriai válságot kiaknázva „gazdasági terrorizmussal” akarják sújtani hazáját. Az utolsó három hónapban a világ valutái közül a török líra a második legrosszabbul teljesített a világon a rubel után. Az orosz valuta a Moszkvával szembeni újabb büntetőintézkedéseket érezte meg. A török nemzeti bank azt közölte, amennyiben szükséges, a héten intézkedéseket hoz a nemzeti valuta védelmében. Erdogan úgy véli, semmi sem indokolja a török líra ilyen rossz teljesítményét, ebből vonta le azt a következtetést, hogy kizárólag gonosz külföldi erők állhatnak annak gyengítése mögött.

Szakértők 2017 nyarán úgy vélték, nem lehet reális opció az uniós csatlakozás Törökország számára. Az Al Sharq Forum kutatóintézet szerint Törökország csak azért nem akarja felmondani hivatalosan a csatlakozási tárgyalásokat, mert ha a szakítana az EU-val, az pánikot keltene a külföldi befektetők körében. Ankara számára pedig azért annyira fontos a 2016-os menekültügyi megállapodás, mert az EU vízummentességet ígért Törökország számára. Ettől azonban egyelőre nagyon távol van az ország.

Törökország és az Európai Unió viszonya a tavaly szeptemberi német parlamenti választást megelőző kampányban is téma volt. A szeptember 3-án Angela Merkel kancellár és a szociáldemokrata kancellárjelölt, Martin Schulz közötti televíziós vitában Merkel hitet tett a csatlakozási tárgyalások folytatása mellett, Schulz viszont nem támogatta ebben. Néhány nappal később a brit, a litván, a finn, illetve Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közösen foglaltak állást az integrációs folyamat folytatása mellett.

Az EU a januárban, a török csapatok által Észak-Szíriában indított, Olajág nevű beavatkozás után sem javasolta a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését. Ömer Celik török Európa-ügyi miniszter is azt közölte, hazája számára továbbra is prioritást élvez az uniós integráció. Jean-Claude Juncker márciusban „felületesnek” nevezte Sebastian Kurz osztrák kancellár azon felvetését, amely szerint függesszék fel a csatlakozási tárgyalásokat.

A prófétáknak sem volt diplomája
Törökországban újra és újra felmerül a vita arról, hogy Erdogan elnöknek nincs egyetemi diplomája. A választási bizottság azt igazolta: a török elnök 1981-ben kapott diplomát, miközben az általa látogatott Marmara Egyetemet csak egy évvel később, 1982-ben alapították, s 1983-ban ismerték el felsőoktatási intézményként. A török elnök hivatalos életrajza szerint 1981-ben diplomázott az intézmény gazdasági karán. Az adatok szerint négy évig volt az egyetem hallgatója. Előzőleg az Imam-Hatip Iskola növendéke volt. Szinte beismeréssel ér fel a kormánypárt, az AKP alelnökének közleménye. Metin Külünk azt írta, a prófétáknak sem volt diplomája…



Holokauszt-emléknap - Emlékezés a Duna-parton

Publikálás dátuma
2018.04.16. 22:22
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Mécsesek égnek a fővárosi Cipők a Duna-parton emlékműnél a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen 2018. április 16-án.

A Fidesz-kormány továbbra is mindent meg fog tenni azért, hogy senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés származása, vallási hovatartozása miatt – hangsúlyozta a holokauszt magyarországi emléknapja alkalmából kiadott közleményében a vezető kormánypárt. Ma – állította a nyilatkozat – a Fidesz jelenti a garanciát arra, hogy a hazai zsidóság békében és biztonságban élhet hazánkban.

Más, az emléknappal kapcsolatban megjelentetett megnyilvánulások sem nélkülözték az aktuálpolitikát. A Miniszterelnökség úgy vélte, hogy a szolidaritás különösen fontos napjainkban, amikor az Európát fenyegető vallási türelmetlenség – amely a „felelőtlen brüsszeli uniós bevándorlási politika egyenes következménye” – eddig soha nem látott erőszakos méreteket ölt a kontinens nyugati felében.

Az MSZP szerint emlékeztetnünk kell rá, hogy hova vezet a gyűlöletpolitika, honfitársaink megbélyegzése, kirekesztése és listázása. A Demokratikus Koalíció arra figyelmeztetett, hogy máris túl messzire jutottunk azon az úton, amelynek végén a gettók, vagonok és megsemmisítő táborok állnak.

A vészkorszak áldozataira emlékező Élet Menetet idén nem az emléknaphoz közeli időpontban, hanem május 13-án rendezik meg Budapesten.

Szerző