Együttműködést követel a SZEF

Nem folytatódhat tovább, hogy a kormány a szakszervezetekkel való egyeztetés nélkül átírja a közszférát érintő törvényeket – hangzott el a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) hétvégén tartott kongresszusán. Az elmúlt két parlamenti ciklusban a munkavállalókat csak hátrányosan érintő jogszabályok születtek, ezért a testület felhívja a megalakuló új kormányt és a mögötte álló parlamenti többséget, hogy a következő 4 évben a szakszervezetek bevonásával vizsgálja felül a Munka Törvénykönyvét és a közszolgálati dolgozókat érintő jogszabályokat.

A SZEF követeli a háromoldalú érdekegyeztetés és a béren kívüli juttatások visszaállítását, a munka világára, a szakszervezetekre és a sztrájkjogra vonatkozó jogszabályok nemzetközi szinthez való igazítását. A szövetség felszólítja a kormányt, hogy a Magyar Államkincstár és a nemzetgazdaság valamennyi foglalkoztatást végző szervezete legyen köteles levonni a bérekből és továbbítani a szakszervezeti tagdíjakat. Továbbá követeli a diplomás bérminimum meghatározását, a kiskeresetűek adójóváírását, valamint a minimálbér nettó összegének a létminimumhoz való felzárkóztatását. 

2018.04.17 07:07

Rengeteg kilakoltatás volt a moratórium felfüggesztése óta

Publikálás dátuma
2018.08.17 20:14

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Völner Pál szerint 1355 eljárásra került sor a második negyedévben. Azt nem tudta megmondani, hogy ezek hány kiskorút érintettek.
Oláh Lajos írásbeli kérdést nyújtott be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek – a DK-s politikus arra volt kíváncsi, hogy hány kilakoltatásra került sor az elmúlt három hónapban. Választ Völner Pál államtitkártól kapott, és a dokumentumból kiderült: 2018. év II. negyedévében összesen 1355 eljárásra került sor ingatlanok kilakoltatása, illetve birtokbaadása kapcsán. Mint írta, az eljárások  – 61,25 százalékát a lakóingatlanok sikeres árverését követő birtokbaadási eljárások, – 22,88 százalékát pedig a lakásügyben hozott határozat végrehajtása tette ki. Hozzátette, hogy lakásügyben hozott határozat végrehajtására 310 esetben, bírósági végrehajtáson kívül történő értékesítést követő kilakoltatásra 4 esetben és önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére 81 esetben került sor. A Nemzeti Eszközkezelő kérelmére elrendelt kilakoltatásra 130 esetben volt példa, míg a kielégítési végrehajtási eljárás során a lakóingatlan sikeres árverését követő birtokbaadások száma 830 volt. Völner kitért arra is, hogy a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása miatt a kilakoltatásokra 2017. november 15-től 2018. április 30-ig nem kerülhetett sor, így a gyakorlatban a 2017. negyedik negyedévében, valamint a 2018. első negyedévében és a második negyedév egyharmadában értékesített ingatlanokat adták most birtokba. Mit írta, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nem rendelkezik adatokkal azzal kapcsolatban, hogy a kilakoltatások során hány kiskorú érintett. Azonban ha kiskorú személy érintettsége merül fel, minden esetben szükséges az illetékes gyámhatóság bevonása az eljárásba.
2018.08.17 20:14
Frissítve: 2018.08.17 20:22

Titkos információ, mennyiért vett a Honvédség két Airbust

Publikálás dátuma
2018.08.17 17:45

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A kormány nem árulják el a vételárat, mert az minősített adatnak számít. Demeter Márta LMP-s képviselő szerint ez botrány, és pert indít az információért.
Pert indít Demeter Márta, miután a Honvédelmi Minisztérium közérdekű adatigénylésre se árulta el, mennyiért vette a két Airbus A319-est, amelyeket katonai szállítógépnek neveznek, de egyebek mellett az egyikkel fuvarozták Orbán Viktor miniszterelnököt Izraelbe.  „Nagyon kínos ügy lehet ez Orbánnak na meg Dr. Maróth Gáspárnak is, hogy ennyire titkolják a vételárat: csak viszonyításként, a MI-17es katonai(!) szállítóhelikopterek nagyjavításának pontos összegét anno sikerült leírni úgy mint 4 db: 12.686.896,21 EUR... szóval akkor az hogy nem volt titkos???” – tette fel a kérdést az LMP-s képviselő. Demeter Márta a Facebook-oldalán a Honvédelmi Minisztériumtól kapott választ is közzétette, melyben azt írták, az általa kért információk minősített adatok. A képviselő azt írta: botrány, hogy titkosították a két kormánygép vételárát.
Nemrég lapunk megírta, hogy fejenként 215 ezer, illetve 140 ezer forintért repült Orbán Viktor miniszterelnök és kísérete a közelmúltban a Honvédelmi Minisztérium által nemrégiben beszerzett Airbus A319-es gépen, előbb Tel Avivba, majd Montenegróba. Igaz, a tárca a közérdekű adatkérésére adott válaszában azt nem részletezte, hogy ezt az összeget pontosan miként számolták ki, milyen tételeket vettek alapul, és azt sem, melyik utazás mennyibe került összesen. Annyi azonban kiderült: a fogadkozások ellenére egyelőre nem lettek olcsóbbak a kormányzati repülések.
2018.08.17 17:45
Frissítve: 2018.08.17 17:58