Frans Timmermans: Soros egy nagyvonalú demokrata

Publikálás dátuma
2018.04.16. 21:19
Frans Timmermans/AFP

"Az Európai Bizottság első alelnöke és Soros úr régóta ismerik egymást, ma reggeli találkozójuk pedig jó alkalmat teremtett arra, hogy véleményt cseréljenek az aktuális európai és nemzetközi kérdésekről”. Névtelenséget kérő bizottsági források csupán ennyit közöltek Frans Timmermans és Soros György hétfői brüsszeli találkozójáról. Még az eszmecserét megelőzően a testület szóvivője azt emelte ki, hogy a megbeszélés egyik témája az lesz, hogyan lehet az EU tagállamait összetartani a lehető legszorosabb együttműködésben.

A Brussels Times című brüsszeli lap a találkozó előtt megkereste Frans Timmermanst, hogy kommentálja közelgő találkozóját a milliárdos üzletemberrel és filantróppal. A politikus megerősítette a lapnak, hogy csaknem 20 éve állandó kapcsolatban áll Soros Györggyel és a Nyílt Társadalom Alapítvánnyal. "Közelről láttam, hogy milyen elkötelezetten és nagyvonalúan segítette a különböző országokat abban, hogy megszabaduljanak a totalitáriánus és kommunista rendszerektől” — írta Timmermans Sorosról.

“Támogatta egy olyan társadalom létrehozását, amelynek az értékeit mi, akik elég szerencsések voltunk ahhoz, hogy a Vasfüggöny túloldalán szülessünk, már egy ideje élvezhettük. Mert vagy a második világháború után, vagy előtte felszabadultunk a diktatúra uralma alól”.

"Semmi kétségem afelől, hogy (Soros György) őszintén és igazán elkötelezett a szabadság, a demokrácia és a polgárainak egyenlő jogokat biztosító nyílt társadalom mellett. Ezt az elkötelezettséget magam is osztottam szakmai pályafutásom során, és az utolsó leheletemig ragaszkodni fogok hozzá” — írta az Európai Bizottság első alelnöke válaszában. Levelének végén ez áll: "Meggyőződésem, hogy a másikiránt félelmet gerjesztő és terjesztő politikát, amely gyanakvást, gyűlöletet szít, és végső soron az európaiak közötti összeütközéshez vezet, végérvényesen a múltban kell hagyni”.

Nyolcadik sztrájknapjukra készülnek az Air France dolgozói

Az Air France francia légitársaság dolgozóinak újabb sztrájknapján kedden a járatok 70 százaléka közlekedik majd. A tengerentúli járatoknak csak 55, az európaiaknak 65, a belföldieknek pedig mintegy 80 százaléka indul el kedden, s a közlekedő járatok esetén is fennakadásokra és késésekre kell számítani. Ez lesz a nyolcadik munkabeszüntetés a fizetésemelés érdekében februárban indult tiltakozás során.

Az ágazatban dolgozó 11 szakszervezet béremelésért sztrájkol, de a sztrájkolók aránya valamelyest csökkent. Kedden a pilóták 29,6 százaléka nem veszi fel a munkát a múlt szerdai 36,3 százalékkal szemben. A légikísérők 20 százaléka vesz részt a munkabeszüntetésben a legutóbbi 21,6 százalékkal szemben, míg a földi dolgozóknak 12,4 százaléka fog tiltakozni. 

A szakszervezetek és a vezetőség között a múlt héten két napon át tartó tárgyalások után a dolgozók nem vonták vissza a sztrájkfelhívást, amely ezen a héten keddre és szerdára vonatkozik, majd április 23-24-én lesznek a következő munkabeszüntetések.

A légiközlekedési szakszervezetek 6 százalékos béremelést akarnak, míg a cégvezetés a fizetések reálértékét megtartó 1 százalékos emelésre látott eredetileg lehetőséget, ezt a múlt héten 2 százalékra módosította az idei évre, s 2019 és 2021 között további 3,6 százalékos emelést javasolt, de a szakszervezetek nem fogadták el az ajánlatot. A menedzsment szerint nem lehet teljesíteni a dolgozók követelését úgy, hogy ne sérüljön a cég hosszú távú növekedési terve. A francia légitársaságnál 2011 óta nem volt béremelés. A tárgyalások hétfőn folytatódnak. (MTI)



Szerző

Rejtélyes húsevőfekély-járvány Ausztráliában

Publikálás dátuma
2018.04.16. 17:33
Illusztráció/Shutterstock
Rejtélyes húsevőfekély-járvány miatt aggódnak az orvosok a délkelet-ausztráliai Victoria államban, ahol az elmúlt négy évben 400 százalékkal nőtt a leginkább Afrikára jellemző Buruli-fekély eseteinek száma - írja az MTI a BBC alapján.

A Medical Journal of Australia című folyóiratban publikált írásukban az orvosok az ausztrál kormány támogatását kérik a betegség és okainak kutatásához. Victoria államban tavaly rekordot jelentő 275 új esetet regisztráltak, ami 51 százalékos emelkedést jelent 2016-hoz képest. Az orvosok egyelőre nem tudják, hogy mivel lehetne megakadályozni a bőrbetegség tovább terjedését.

A fertőző betegségekre specializálódott Daniel O'Brien szerint a Mycobacterium ulcerans által okozott betegség "ijesztően gyakorivá" vált a régióban és "egyre súlyosabb" eseteket produkál. A szakértő szerint egyelőre nem tudni, hogy a trópusi területekre jellemző betegség hogyan terjedt el ennyire a mérsékelt éghajlatú Victoria államban.

"Senki sem érti, hogy mi történik és mi áll a járvány hátterében. Vannak elképzeléseinek, de nincs határozott javaslatunk. Ez egy kész rejtély" - mondta O'Brien a BBC Newsnak. A szakértő szerint az elméletek kiterjednek az eső, a termőföld típusa és a vadállatok szerepére is. A hatóságok tavaly például a helyi oposszumok ürülékében bukkantak rá a baktérium nyomaira.

"A probléma az, hogy nincs időnk leülni és kényelmesen elbeszélgetni minderről, mert a járvány mostanra ijesztő méreteket öltött" - jegyezte meg O'Brien.

Victoria állam egészségügyi hatóságai ez idáig több mint egymillió ausztrál dollárt költöttek a betegség kutatására és felvilágosító kampányokat is indítottak. Ausztrália esetében néhány évvel ezelőttig leginkább Queensland állam trópusi régióiban fordult elő a betegség, és alkalmanként más államokból is jelentettek eseteket.

A Buruli fekély leginkább Nyugat-Afrika gyéren lakott vidékeire, Közép-Afrikára, Új-Guineára, Latin-Amerikára és Ázsia trópusi területeire jellemző. A fejlődő országokban a vizenyős területekkel és állóvizekkel van összefüggésben a betegség, Ausztráliában azonban a part menti régiókból jelentették az esetek nagy részét.

A Mycobacterium ulcerans által kibocsátott mérgek elpusztítják a bőrsejteket, az apró vérereket és a bőr alatti zsírt, fekélyek kialakulásához és bőrveszteséghez vezetve. A fekély idővel nagyobbá válhat és akár maradandó torzulást is okozhat. A betegség általában a végtagokat érinti, de az arcot és a test egyéb területeit is megtámadhatja. A Buruli-fekélyt nehéz kezelni és a felépülési idő gyakran 6-12 hónapig is eltart. Sok páciensnek helyreállító műtétre is szüksége van.

Az orvosok nem tudják, hogy miként terjed a betegség, de a környezet és a termőtalaj is a gyanúsítottak közé tartozik. Egyesek szerint szúnyogok hordozzák a baktériumot.

Szerző