Polgárháborús állapothoz hasonlította Európa politikai megosztottságát Emmanuel Macron, aki kedden beszédet mondott Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén. A francia elnök volt a negyedik tagállami vezető, aki kifejtette álláspontját Európa jövőjéről az uniós képviselőtestület előtt.
A politikus a demokrácia és a szabadságjogok védelmének a szükségességét hangsúlyozta mintegy negyven perces felszólalása jelentős részében. „Sajátos európai polgárháborúnak vagyunk a tanúi: mintha a nemzeti önzés és elutasítás politikája elsőbbséget élvezne a bennünket összekötő értékekkel szemben. Az illiberalizmus egyre növekvő csodálat tárgya” – fogalmazott. Macron szerint a kontinensen nap mint nap meg kell küzdeni az egyének és a kisebbségek jogait védelmező liberális demokráciáért. „Szándékosan használom a liberális demokrácia kifejezést. A nacionalizmus halálos veszedelem, amely a szakadék szélére sodorhat bennünket és szabadságunk feladásához vezethet. Elutasítom az elméletet, mi szerint a demokrácia tehetetlenségre ítéltetett” – mondta.
A francia elnök felszólította a kontinens demokratikus erőit, hogy ne viselkedjenek „alvajárók” módjára az Európán belül és kívül erősödő nacionalizmussal és tekintélyelvűséggel szemben. „Rossz útra térünk, ha feladjuk demokratikus elkötelezettségünket” – fejtegette. Szerinte új európai szuverenitásra van szükség, amely megvédelmezi a polgárait és válaszol az aggodalmaikra. A világ nagy átalakulások előtt áll, megrendültek az ipari társadalom alapjai, felborulnak a régóta kialakult politikai és gazdasági egyensúlyok. Ezekre a kihívásokra megoldást kell találniuk Európa felelős vezetőinek – húzta alá Emmanuel Macron.
A francia elnök védelmébe vette a többsebességű Európát, amelyre jó példa az eurózóna és a schengeni rendszer működése. Az EU országai nem tudnak egyszerre haladni, a legbecsvágyóbb tagállamoknak meg kell engedni, hogy előreszaladjanak. Ugyanakkor a különutas együttműködéseknek nyitva kell állniuk mindenki előtt – érvelt.
Macron beszédében, majd a hozzászólásokra adott válaszaiban is, többször kitért a migráció kérdésére. Javasolta, hogy a jövőben közösségi pénzzel támogassák azokat a városokat és régiókat, amelyek menekülteket fogadnak be és integrálnak. Emlékezetes, hogy néhány hónappal ezelőtt Angela Merkel német kancellár is hasonló kezdeményezéssel állt elő. A francia elnök megerősítette, hogy közös európai menekültpolitikára van szükség, amelynek része a szolidaritásvállalás a külső országokkal és a menekülthullámnak leginkább kitett tagállamokkal. Ennél több részletet nem árult el a francia álláspontról, és nem fejtette ki, hogy egyetért-e a menekültek kötelező elosztására vonatkozó előterjesztésekkel.
Franciaország kész emelni hozzájárulását az EU következő hosszútávú költségvetéséhez, és támogatja, hogy a közösség növelje bevételeit a digitális cégekre vagy a környezetszennyezésre kivetett adókkal – hangsúlyozta Macron. Védelmébe vette az úgynevezett szociális dömping elleni uniós lépéseket, köztük a nyugat-európai tagországokba kiküldött – elsősorban kelet- és közép-európai – munkavállalókra vonatkozó szabályok nemrég elfogadott szigorítását. Szorgalmazta, hogy a huszonnyolcak egyre több szakpolitikai területen adják fel a tagállami vétózás lehetőségét, meggyorsítva és hatékonyabbá téve a döntéshozatalt. Macron szóba hozta ugyan az eurózóna reformjára vonatkozó elképzeléseit, de ezekről nem beszélt hosszan, vélhetően a német törvényhozásban párhuzamosan zajló vita miatt.
