Meghalt a színésznő, akit Kim Dzsong Il raboltatott el a '70-es években

Publikálás dátuma
2018.04.17. 19:06
Csoi Un Hi ravatala - AFP fotó
Elhunyt Csoi Un Hi dél-koreai színésznő, akit a hetvenes évek végén az észak-koreai vezető, Kim Dzsong Il parancsára elraboltak és arra kényszerítettek, hogy észak-koreai filmekben szerepeljen.

A színésznő 91 évesen halt meg hétfőn egy dél-koreai kórházban. Filmrendező fia, Sin Jong Gjun közlése szerint édesanyja halála napján dialízisre érkezett a kórházba - írja a BBC alapján az MTI.

Csoi Un Hi a hatvanas-hetvenes évek híres filmcsillaga volt Dél-Koreában, mintegy 130 filmet forgatott férjével, Sin Szang Ok filmrendezővel, ám a hetvenes évek végére, amikor elrabolták, éppen leáldozóban volt a csillaga, addigra férjétől is elvált.

Forrás: The lovers and the despot/Youtube

Forrás: The lovers and the despot/Youtube

Néhány hónappal később Sin Szang Okot is foglyul ejtették. A párnak végül együtt sikerült megszabadulnia az észak-koreai rezsimtől. Észak-Korea sohasem ismerte el, hogy elrabolta volna a filmes párt, a hivatalos indoklás szerint ők kerestek ott menedéket.

A Kim Dzsong Il produkció című könyvből kiderül, hogy Csoit a hetvenes évek végén állítólagos hongkongi üzletemberek rábeszélték, hogy utazzon Hongkongba, és alapítson filmvállalatot. Amikor megérkezett, elkábították és elrabolták. Nyolc nappal később Phenjanban egy luxusvillában tért magához, amelyet attól kezdve folyamatosan őriztek. Mikor volt férje, aki a válás ellenére közel állt hozzá, a keresésére indult Hongkongba, őt is elrabolták.

Kim Dzsong Il nagy filmrajongó hírében állt, és különösen szerette a hollywoodi produkciókat. Azt remélte, hogy a filmes pár képes lesz olyan produkciókat készíteni, amelyek versenyképesek lesznek a nemzetközi piacon. Nyolc év alatt a pár elnyerte Kim Dzsong Il bizalmát, és a diktátor elengedte őket Bécsbe, hogy reklámozzák a filmjeiket. A pár azonban megérkezése után nyomban politikai menedékjogot kért az osztrák főváros amerikai követségén. Tíz évig éltek száműzetésben, mire 1999-ben visszatérhettek Dél-Koreába, ahol Sin 2006-ban elhunyt.

Kalandos történetüket világszerte érdeklődés fogadta, 2016-ban The Lovers and the Despot címmel film is készült belőle.


Csoi halálát Dél-Korea-szerte gyászolják kollégái és a közönség. "Gimnazista koromban az ő filmjeit néztem a moziban, és a játéka láttán határoztam el, hogy én is színésznő leszek" - emlékezett rá a 82 esztendős Um Aing Ran dél-koreai színésznő.

Csoi Un Hi temetését csütörtökön tartják Szöulban.

Szerző

Bőröndjük volt és vásároltak - "Migránsnak" nézték az izraeli turistákat

Publikálás dátuma
2018.04.17. 18:45
Illusztráció: J-C.&D. Pratt / Photononstop
Több mint húsz bejelentés futott be helyi és állami rendőrséghez hétfőn arról, hogy "migránsokat" láttak Székelyudvarhely utcáin. Kiderült, a rémült polgárok izraeli turistákra hívták szorgosan a rendőrséget.

A helyi rendőrség a belügyminisztériumi rendőrséggel közösen azonosította a városban feltűnt személyeket, akikről végül kiderült, hogy motoros túrázók, turistaként, szervezett kikapcsolódásra érkeztek a városba pénteken - írja a maszol.ro. Összesen 14-en élvezhették ilyenformán a székelyudvarhelyi vendégszeretetet.

"Köszönjük a városlakók észrevételeit és együttműködését, valamint arra kérjük, hogy amennyiben hasonló esettel találkoznak, bizalommal hívják a Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrséget" - volt olvasható a rendőrség Facebook-oldalán - számol be a maszol.ro -, de a poszt már nem érhető el.

A motorosok péntektől keddig voltak Székelyudvarhely környékén a mihir.ro szerint, és ez alatt az idő alatt egy bevásárlóközpontban, illetve szállásukon is igazoltatták, és a portál információi szerint egy alkalommal még a rendőrségre is bekísérték őket.

A 444.hu megkeresésére a  Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség igazgatója, László Szabolcs elmondta, őket egy 8 fős csoport miatt riasztották, akik bőröndjüket húzták maguk után, vásárolgattak, és állítólag nyugtalanítóan viselkedtek. Hangsúlyozta, nem a turisták kinézete, bőrszíne, hanem viselkedésük miatt aggódtak a helybéliek. László Szabolcs megerősítette, hogy a turisták izraeli állampolgárok voltak, és érvényes belépési engedéllyel rendelkeztek az országba

Szerző

Macron szerint sajátos európai polgárháború zajlik

Publikálás dátuma
2018.04.17. 18:39
Fotó: Frederick FLORIN / AFP
STRASBOURG - Kemény hangvételű beszédben utasította el az illiberalizmust Emmanuel Macron francia elnök az Európai Parlament plenáris ülésén.

Polgárháborús állapothoz hasonlította Európa politikai megosztottságát Emmanuel Macron, aki kedden beszédet mondott Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén. A francia elnök volt a negyedik tagállami vezető, aki kifejtette álláspontját Európa jövőjéről az uniós képviselőtestület előtt.

A politikus a demokrácia és a szabadságjogok védelmének a szükségességét hangsúlyozta mintegy negyven perces felszólalása jelentős részében. „Sajátos európai polgárháborúnak vagyunk a tanúi: mintha a nemzeti önzés és elutasítás politikája elsőbbséget élvezne a bennünket összekötő értékekkel szemben. Az illiberalizmus egyre növekvő csodálat tárgya” – fogalmazott. Macron szerint a kontinensen nap mint nap meg kell küzdeni az egyének és a kisebbségek jogait védelmező liberális demokráciáért. „Szándékosan használom a liberális demokrácia kifejezést. A nacionalizmus halálos veszedelem, amely a szakadék szélére sodorhat bennünket és szabadságunk feladásához vezethet. Elutasítom az elméletet, mi szerint a demokrácia tehetetlenségre ítéltetett” – mondta.

A francia elnök felszólította a kontinens demokratikus erőit, hogy ne viselkedjenek „alvajárók” módjára az Európán belül és kívül erősödő nacionalizmussal és tekintélyelvűséggel szemben. „Rossz útra térünk, ha feladjuk demokratikus elkötelezettségünket” – fejtegette. Szerinte új európai szuverenitásra van szükség, amely megvédelmezi a polgárait és válaszol az aggodalmaikra. A világ nagy átalakulások előtt áll, megrendültek az ipari társadalom alapjai, felborulnak a régóta kialakult politikai és gazdasági egyensúlyok. Ezekre a kihívásokra megoldást kell találniuk Európa felelős vezetőinek – húzta alá Emmanuel Macron.

A francia elnök védelmébe vette a többsebességű Európát, amelyre jó példa az eurózóna és a schengeni rendszer működése. Az EU országai nem tudnak egyszerre haladni, a legbecsvágyóbb tagállamoknak meg kell engedni, hogy előreszaladjanak. Ugyanakkor a különutas együttműködéseknek nyitva kell állniuk mindenki előtt – érvelt.

Macron beszédében, majd a hozzászólásokra adott válaszaiban is, többször kitért a migráció kérdésére. Javasolta, hogy a jövőben közösségi pénzzel támogassák azokat a városokat és régiókat, amelyek menekülteket fogadnak be és integrálnak. Emlékezetes, hogy néhány hónappal ezelőtt Angela Merkel német kancellár is hasonló kezdeményezéssel állt elő. A francia elnök megerősítette, hogy közös európai menekültpolitikára van szükség, amelynek része a szolidaritásvállalás a külső országokkal és a menekülthullámnak leginkább kitett tagállamokkal. Ennél több részletet nem árult el a francia álláspontról, és nem fejtette ki, hogy egyetért-e a menekültek kötelező elosztására vonatkozó előterjesztésekkel.

Franciaország kész emelni hozzájárulását az EU következő hosszútávú költségvetéséhez, és támogatja, hogy a közösség növelje bevételeit a digitális cégekre vagy a környezetszennyezésre kivetett adókkal – hangsúlyozta Macron. Védelmébe vette az úgynevezett szociális dömping elleni uniós lépéseket, köztük a nyugat-európai tagországokba kiküldött – elsősorban kelet- és közép-európai – munkavállalókra vonatkozó szabályok nemrég elfogadott szigorítását. Szorgalmazta, hogy a huszonnyolcak egyre több szakpolitikai területen adják fel a tagállami vétózás lehetőségét, meggyorsítva és hatékonyabbá téve a döntéshozatalt. Macron szóba hozta ugyan az eurózóna reformjára vonatkozó elképzeléseit, de ezekről nem beszélt hosszan, vélhetően a német törvényhozásban párhuzamosan zajló vita miatt.