A német cégek elégedettek a magyarországi viszonyokkal

A kritikák ellenére összességében elégedettek a magyarországi gazdasági viszonyokkal a német vállalatok, amelyek nagy arányban részesülnek a kormány támogatásaiból.

Elégedettek a magyarországi gazdasági helyzettel a hazánkban működő német cégek és hasonlóan vélekedtek saját ágazatuk és cégük lehetőségeiről is – mondta egyebek mellett Dale A. Martin, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke a kamara idei konjunktúrajelentését bemutató sajtótájékoztatón.

Azt a kamara vezetői is hangsúlyozták, hogy a kedvező nemzetközi gazdasági körülmények meghatározó szerepet játszanak a magyar gazdaság fejlődésében, de az adójogszabályok módosítása, mint a társasági adó csökkentése, javította a működő tőkéért a régióban folytatott versenyben a magyar pozíciókat. Ez azonban elolvadhat, miután a tegnapi bejelentés szerint a lengyelek is beszálltak az adóversenybe és a társasági adó a magyarral megegyező 9 százalékra csökkenhet. A magyar kormány mérsékelte a munkabérekre rakódó szociális hozzájárulás mértékét, ami elsősorban a nagyvállalatok érdekeit szolgálta, valamint a szintén a nemzetközi konszernek nyújtott, esetenként több tízmilliárd forintos magyar adófizetői támogatások ugyancsak javították a magyarországi német cégek hangulatát.

A beruházási kedv is alaposan felpörgött, és a megkérdezett cégek 43 százaléka tervez a a korábbi éveknél nagyobb beruházást, és csak 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy visszafogja a befektetéseit – jelezte Dale A. Martin.

A pozitív vélemények sem takarhatták el a diplomatikusan megfogalmazott kritikákat. Ilyen volt például a magyarországi szakképzés helyzete, s a kamara vezetői utaltak arra, hogy a német cégeknek igyekezniük kell ezt a gondot saját maguknak megoldani. A szakemberhiány sem enyhült, és ez már hosszabb távon fékezheti a beruházások ütemét. Egyre több magyarországi német cég érdeklődik külföldi munkavállalók foglalkoztatása iránt és több vállalatnál már érdemi mértékben dolgoznak külföldiek.

A balti államoktól a balkáni országokig 20 ország külső megítélését is mérte a kamara. A legkedvezőbb véleményeket Csehország, Lengyelország, Észtország és Szlovákia kapta, míg Magyarország nem tudott javítani és Romániával nagyjából egy szinten a 10-ik helyen maradt. A lista utolsó harmadában találhatók a balkáni országok.

A német cégek nem tapasztaltak érdemi javulást kamara vezetői arra is felhívták a figyelmet, hogy a Brexit éppen úgy kockázatokat jelenthet, mint az Amerikai Egyesült Államok által kirobbantott kereskedelmi ellentétek, a büntetővámok bevezetése. Ez közvetve érintheti a magyar gazdaságot is, hiszen a nagy német autógyárak igen fontos szereplői a hazai gazdaságnak és ha csökkennének a megrendelések, az a magyarországi leányvállaltok termelését is visszavethetné.

A Mercedes-gyárban - Fotó: Németh András Péter

A Népszava kérdésére, hogy a magyar GDP-t mintegy egy százalékkal emelő uniós források szűkülése lassíthatja-e a magyar gazdasági növekedést, s ez hogyan érintheti a német cégek helyzetét, a tájékoztatón megjelent Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt válaszolta, hogy nem érti, mi az összefüggés a GDP és az uniós pénzek között. Dirk Wölfer a kamara kommunikációs igazgatója viszont értette az összefüggést és lapunk felvetésére úgy reagált, hogy a német cégek általában legalább 10 évre, vagy annál is hosszabb időre terveznek beruházásokat külföldön.

A Magyarországra érkező évi nettó 3-4 milliárd eurós támogatási összeg fontos része a GDP-nek és a német kamara is érdeklődéssel várja a források elosztásáról hamarosan induló uniós tárgyalásokat. Nagy kérdés, hogy a belső fogyasztás bővülésével sikerül-e kompenzálni az uniós támogatások esetleges csökkenését. Az exportra termelő német cégeket nem érinti közvetlenül a magyar belső piac alakulása, de a szolgáltatásokban, kereskedelemben érdekelt vállalkozásokat már igen – tette hozzá Dirk Wölfner.

A kormány által elsősorban német nagyvállalatokkal kötött több mint 70 stratégiai megállapodással kapcsolatban a kamara kommunikációs igazgatója lapunknak elmondta, azok többnyire szándéknyilatkozatok, konkrét elemek nem nagyon vannak bennük. Leginkább elvi kérdésekkel foglalkoznak, amikre lehet hivatkozni. A Népszava felvetésére Dirk Wölfner megerősítette, hogy ez a módszer Európában hungarikumnak számít és sem a régióban, sem az unióban nem bevett gyakorlat.

Egy gazdasági szakértő szerint ilyen szerződéseket olyan harmadik országbeli kormányokkal kötnek a nemzetközi nagyvállalatok, ahol hiányzik a bizalom a felek között és a multinacionális cégek így igyekeznek védeni a beruházásaikat.