És a falu voksolt

A választási csatazaj lassan elül. A történtek közvetlen politikai okait az arra felkent szellemi hályogkovácsok, főként az ilyen-olyan oldali politológusok bőséggel elemzik majd még, de ezeken messze túlmutató társadalmi gondokat is jeleznek az eredmények. Ilyenek például a magyar társadalom információ befogadó és megértő képessége, a végtelenül leegyszerűsödött közbeszéd és a nagyobb városok, illetve az úgynevezett magyar vidék közötti különbség.

A szavazókörökből érkező információk a kistelepüléseken elképesztő kormánypárti fölényt mutatnak, a falusi lakosság a jelek szerint Orbánban hisz. Csakhogy már ezen a ponton beleakadunk egy feldolgozási problémába, jelesül: mit is nevezünk kistelepülésnek? A klasszikus besorolás lakosság száma szerint kategorizál. Az igazán kis falu ezer léleknél kevesebb lakost takar, aztán van a háromezres vonal, majd jönnek a kisvárosok nagyjából tízezertől, ezután következnek a valódi vidéki központok legalább negyven-ötvenezer fővel. Ám a valódi viszonyok mérőszámait olyasmikből látjuk, mint a helyben elérhető orvosi ellátás, patika, hivatal, oktatás, posta és infrastruktúra – például van-e használható buszjárat, netán vasút a településen. Ebben a megközelítésben Magyarországon elképesztően nagy a szórás. Némely városlakó számára szinte felfoghatatlan dolog, hogy egy sima receptkiváltás fél napját elviheti egy zsákfalu lakosának, mert akár 25-30 kilométert is közlekednie kell a legközelebbi működő gyógyszertárig.

Mindez azonban nem jelenti azt, ami 35-40 éve még nagyon is valóság volt, hogy a falusi ember – legalábbis részlegesen – el lenne zárva az információtól. A fiatalabb korosztályok kezében itt is magától értetődő eszköz az okostelefon, a lakások nagy részében van számítógép, a háztartások természetes tartozéka a tv, a rádió és néhányan még – gyakran afféle megszokásból – a helyi lapot is járatják. Ez a történet technikai része.

A másik oldalon az ingyenes tévészolgáltató cég például büszkén hirdeti, hogy kínálata mintegy 800 ezer magyar háztartásba jut el. Ennek meghatározó része olyan kistelepüléseken van, ahol túl sok egyéb - olcsó - megoldás nem igazán létezik. Az így elérhető csatornák között zárványként magányoskodik az RTL Klub, minden egyéb hírközlő és szórakoztató műsorfolyam a hatalom köpönyege mögül leskelődik. Az elmúlt hónapokban pedig bőséggel megtapasztalhattuk, mi is van azokban: még a legócskább zenei rádió is a központilag kiadott hírfolyamból kell szemezgessen. Az úgynevezett vidéki sajtó pedig a kora-Kádári időket idéző egyenruhát kapott, Szombathelyen ugyanazt a címlapot kapja a nyájas vidéki olvasó, mint Nyíregyházán.

Amikor ízes anekdotákban gúnyolódtunk az egyszerű parasztembereken, akiket igazából a saját életünkön kívül nem érdekel semmi, aligha gondoltuk volna, hogy a technikai lehetőségek valóban elképesztő terjedése után is valami ilyesmivel kell számolnunk. Szó sincs arról, hogy a vidéki ember buta lenne, de a jelek szerint egy cinikus, és a fejük felett összemosolygó hatalom mégis mintha ezt szeretné elérni. Az igazság nálunk van, te csak fogadd el, táncoltasd a gyerekedet esőben a miniszter úrnak, térdepeltesd őket az államtitkár előtt, te meg hajlongj és tapsolj, ha a megválasztott képviselődből hirtelen lett földesúr ad egy tányér hamisgulyást a falunapon. Fogadd el, mert ez így van jól. És ez nagyon bejött, a falu voksolt – elfogadva ezzel mindazt, ami éppen van.

A csaknem 30 évvel ezelőtti rendszerváltás egyik legmeghatározóbb tényezője az volt, amikor a falu szembe fordult az éppen aktuális hatalommal. Hogy ennek pontosan mi is lett az eredménye, az ma már történelem, de az tény, hogy a vidéki Magyarország valóban sorsfordító állásfoglalásokra képes. Egyáltalán nem mindegy, hogy ezzel a mindenkori hatalom miként is bánik. Orbánéknak számos nehezen értelmezhető döntésükkel kell majd elszámolniuk valahol, valamikor, de arra, amit az egyébként is kiszolgáltatott kistelepülési honfitársaink fejével, gondolkodásával műveltek legújabb kori ciklusaikban, aligha lesz bocsánat.

2018.04.19 08:07

Cáfolja a kormány érvelését gender-ügyben a CEU rektorhelyettese

Publikálás dátuma
2018.08.14 10:45

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A tavaly végzett felmérésük eredményét ismertette a Facebook-oldalán Fodor Éva.
„Karrier lehetőségek társadalmi nemek tudománya diplomával” – címmel tett közzé egy bejegyzést a Facebook-oldalán Fodor Éva, a CEU rektorhelyettese – szúrta ki a hvg.hu. Fodor Éva a posztban kiemelte: a CEU „Társadalmi Nemek Tudománya” tanszéke elvégzése után a hallgatók előtt számos álláslehetőség áll, a tanszéken szerzett analitikus, kommunikációs és probléma megoldó képességüket sokfelé kamatoztathatják. Hozzátette, hogy a megszerzett tudásra igényt tartanak nemzetközi nagyvállalatok, melyek szem előtt tartják a diverzitás „gender mainstreaming” kérdését, alapítványok és államigazgatási szervek, melyek EU-s vagy más követelményeknek igyekeznek megfelelni.  Mint írta, a legtöbb diák továbbtanul, hiszen az interdiszciplináris „gender studies” sokféle Ph.D. szak elvégzésére felkészít. A tavalyi esztendőben végzett felmérésük 398 volt diák adataira alapul.  
„Volt diákjaink 42%-a oktatási-kutatási területen dolgozik. Itt elsősorban PhD hallgatókról, illetve későbbi tanárokról, kutatókról van szó. Végzett MA-s diákjaink tanulnak például a Princetoni egyetemen, Berlinben, New York-ban, Oxford-ban, de Ljubljanában, Prágában vagy Tallinban is. Diákjaink több mint 22%-a nagyvállalatoknál helyezkedik el a magánszférában. Ezek közül néhány munkáltató példaként: Air France KLM, Citibank, IBM, KPMG, Media Plot, The Coca-Cola Company, Genesis Healthcare, Argyll Business Centers, stb.”
– hangsúlyozta a rektorhelyettes.
Nemrég derült ki, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy napot adott az ELTE és a Central European University (CEU) vezetésének arra, hogy – augusztusban – véleményezzék a legújabb rendelet-tervezetüket, amely a társadalmi nemek (ismertebb nevén: gender) képzés megszüntetéséről szól. Az ügyben megszólalt Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes: az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy mivel „senki nem akar genderológust foglalkoztatni”, nincs szükség a szakra, ráadásul a „társadalmi nem” fogalma szerinte „éppen olyan képtelenség, mintha valaki „társadalmi korról” beszélne és „szabad akaratából eldöntené, hogy most öt éves”, kilencven éves korában. A hvg.hu kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma korábban közölte: a „társadalmi nemek tanulmánya” mesterszakon végzettek iránti igény a magyar munkaerőpiacon nem mutatható ki, a szak gazdasági szempontból nem racionális, „így joggal feltételezhetjük, hogy nem a munkaerőpiac igényeire reagálva hozták létre, és nem azért, hogy gyorsan és közvetlenül hasznosítható tudást kapjanak a hallgatók”.
2018.08.14 10:45
Frissítve: 2018.08.14 11:10

A Magyar Rektori Konferencia sem támogatja a genderszak betiltását

Publikálás dátuma
2018.08.14 08:31
Az ELTE lágymányosi campusa, mely a Társadalomtudományi Karnak is otthont ad
Fotó: / Németh András Péter
Elküldték az Emmi-nek az előterjesztéssel kapcsolatos véleményüket, a kormányzati döntésig további nyilatkozatot nem tesznek.
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) nem támogatja, hogy a két érintett egyetemen, a CEU-n és az ELTE-n előzetes szakmai egyeztetések nélkül megszűnjön a „genderképzésként” ismert társadalmi nemek tanulmánya mesterszak – derül ki a testület 168 órának küldött közleményéből.
„A Magyar Rektori Konferencia a rendelkezésre álló rövid határidőn belül elküldte az előterjesztéssel kapcsolatos véleményét az Emmi részére. A elküldött véleményben az MRK nem támogatta a társadalmi nemek tanulmánya szak előzetes szakmai egyeztetések nélküli törlését a mesterképzési szakok jegyzékéből. Az MRK a kormányzati döntésig az üggyel kapcsolatos további nyilatkozatot nem tesz”
– írta az MRK. Nemrég derült ki, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy napot adott az ELTE és a Central European University (CEU) vezetésének arra, hogy – augusztusban – véleményezzék a legújabb rendelet-tervezetüket, amely a társadalmi nemek (ismertebb nevén: gender) képzés megszüntetéséről szól.   Az ELTE úgy véli, a szak rendeleti úton történő megszüntetése minden előzetes vizsgálat, konzultáció nélkül alaptörvény ellenes lehet, az egyetem szakmailag indokolatlannak tartja a szak megszüntetését. A CEU már korábban jelezte, hogy elkötelezettek a tanszabadság mellett, és elutasítják az oktatás tartalmát érintő mindennemű cenzúrát. A kutatók szerint „talán a közös fellépésre lenne szükség” – az erről szóló cikkünket itt találja. Megszólalt ugyanakkor Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes is, ő az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy mivel „senki nem akar genderológust foglalkoztatni”, nincs szükség a szakra, ráadásul a „társadalmi nem” fogalma szerinte „éppen olyan képtelenség, mintha valaki „társadalmi korról” beszélne és „szabad akaratából eldöntené, hogy most öt éves”, kilencven éves korában. 
2018.08.14 08:31
Frissítve: 2018.08.14 08:31