Jogellenesen fogva tartva Röszkén - Strasbourgi bíróság ítél az ügyben

Publikálás dátuma
2018.04.18 20:13
AFP fotók
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) legmagasabb fóruma tárgyalta szerdán Strasbourgban annak a két menedékkérőnek az ügyét, akit a testület elsőfokú ítélete szerint jogellenesen tartottak fogva 2015 őszén a röszkei tranzitzónában, majd küldtek vissza Szerbiába - informál az MTI.

A 17 bíróból álló nagykamara előtt zajló meghallgatáson először a panaszosok, majd a magyar kormány képviselői adták elő álláspontjukat.

Pohárnok Barbara, a felperesek képviselője kijelentette, az ügyben Magyarország több ponton, a szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a kínzás tilalma, valamint a hatékony jogorvoslat tekintetében is megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Az illetékes szervek semmibe vették a szükséges eljárásjogi garanciákat, amelyek azt biztosítanák, hogy senkit nem tesznek ki kínzás vagy embertelen bánásmód kockázatának, és senkit nem fosztanak meg a hatékony jogorvoslat lehetőségétől. A magyar hatóságok azóta sem mutattak be semmilyen meggyőző vagy legitim okot az eljárás igazolására - emelte ki a Magyar Helsinki Bizottság jogásza, aki szerint a tranzitzónás elhelyezés egyértelműen jogellenes fogva tartásnak számít.

A kormány képviseletében Tallódi Zoltán egyebek mellett arról beszélt, hogy a tranzitzóna Szerbia felé nyitott, ezért az ott tartózkodás nem minősül fogva tartásnak, Szerbia pedig biztonságos harmadik országnak számít. A verdikt változtatás nélküli jogerőre emelkedése szerinte intézményesítené Európában az úgynevezett "asylum shopping" - a menedékkérelmek többszörös, több tagállamban történő benyújtásának - jelenségét, ami ellentétes lenne az uniós joggal és jelentősen megnehezítené az EU-tagországok belső biztonságának fenntartását. Tallódi burkolt sorosozásba fogva, lőállt azzal a teóriával, miszerint ugyan formálisan a két bangladesi menedékkérő a felperes, az ügy valódi érdekeltjei azok a civil szervezetek, amelyek az "asylum shopping" jogának és a határokon keresztül történő szabad mozgás univerzális jogának elismerését támogatják.

 

A tárgyalás során beavatkozó harmadik félként észrevételeket tett a bolgár, a lengyel és az orosz kormány, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), együttesen négy nemzetközi civil szervezet, valamint kizárólag a "sérülékenység" fogalmának értelmezésével kapcsolatban egy olasz egyetemi kutatócsoport.

Szakértők szerint az ítélethirdetés 6-12 hónapon belül várható.

Az ügy előzménye, hogy a két bangladesi férfi 2015. szeptember 15-én menedékkérelmet nyújtott be Magyarország déli határán. A hatóságok több mint három héten át a röszkei tranzitzónában tartották őket úgy, hogy nem tudtak továbbmenni, október 8-án pedig visszatoloncolták őket Szerbiába.

A strasbourgi bíróság tavaly márciusban első fokon egyhangúlag kimondta, hogy a magyar hatóságok több ponton is megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményét, ezért fejenként 18 705 euró (5,8 millió forint) kártérítést és perköltséget ítélt meg a panaszosoknak. A magyar állam fellebbezést nyújtott be, amelyet jóváhagyott az EJEB öttagú tanácsa szeptemberben, az ügyet így a másodfokú fórumként működő nagykamara elé utalták.

Az Európa Tanács (ET) égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, és nem járt eredménnyel.

Szerző

Orbán: Magyarország erősíteni akarja kapcsolatait a keleti országokkal

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:28

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
A miniszterelnök Kazahsztánban beszélt arról, hogy Magyarország a jelenlegi, megváltozott helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket.
Megváltozott Kelet és Nyugat egyensúlyának helyzete, de Magyarország ebben az új helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket, amelyeket a keleti országokhoz fűződő egyre erősebb kapcsolatok építésével akar kihasználni – mondta Orbán Viktor szerdán Kazahsztánban. A kormányfő hivatalos látogatást tett Kazahsztánban, ahol Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel folytatott megbeszélést, majd közösen tettek sajtónyilatkozatot. Orbán kiemelte: 
a kapcsolatok erősítése a keleti, közép-ázsiai országokkal „nekünk könnyen megy”,
mert történelmi gyökereink a közép-ázsiai térségben élő népekhez kötnek minket, ezért a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok intenzívebbé tételének megvan a kulturális talapzata. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök hangsúlyozta: Magyarország fontos partner Kazahsztán számára az EU-ban és a közép-európai térségben, a két országot politikai, gazdasági érdekek és történelmi gyökerek is összekötik.

Kormányrendelet biztosítja műemlék épületek engedély nélküli bontását, hogy elférjen a készülő Trianon-árok

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:24

Fotó: Steindl Imre Program
Emellett csökkentik a zöldterületet és visszavágják a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság hatókörét a V. kerületben, és csúsztatják a Néprajzi Múzeum kiköltöztetését is.
Szinte minden szabályt elsöpört a kormány, hogy a két hete bejelentett budapesti Trianon-árok elkészülhessen, és közben nem csak hogy a Vértanúk teréről szinte teljesen eltűnnek a fák, de még az Agrárminisztérium műemlék épületét is meg kell bontani - írja a hvg.hu.
A Kossuth térre nyíló Alkotmány utcába szánt, és várhatóan a tüntetések szervezőinek igen komoly fejtörést okozó, emellett 5 milliárd forint közpénzt elégető Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének kiásását egy új kormányrendelet egyengeti. Azt már korábban kimondták, hogy
  • nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni,
  • nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni,
  • nincs helye országkép- és településképvédelmi szempontú előzetes véleményezésnek,
  • nem kérhető ki a Műemléki Tanácsadó Testület szakértői véleménye,
  • közterület-alakítási terv készítésének és alkalmazásának sincs helye,
  • és építészeti-műszaki tervpályázati eljárást sem kell lefolytatni.
Ehhez most hozzátették, hogy ugyancsak nem kell alkalmazni az építtetői fedezetkezeléssel kapcsolatos rendelkezéseket. Továbbá,
a szomszédos Agrárminisztérium műemlék épületének "részleges bontása – a műemléki értékek figyelembevételével, továbbá a településképi arculat helyreállításának kötelezettsége mellett – engedély nélkül végezhető".
Eltörölték azt a szabályt is, amely szerint az V. kerületi kormányhivatal által folytatott építéshatósági eljárásokról, üzletportálokról, plakátokról, kereskedelmi és vendéglátó tevékenységről kötelező volt konzultálni a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottsággal.
Az új rendelettel emellett a Vértanúk terén, az eltávolított Nagy Imre emlékmű helyére szánt, eredetileg Horthy Miklós jelenlétében avatott, erősen vitatott régi-új szobor körül a kötelező minimális zöldfelület arányát 15 százalékról 4,5 százalékra csökkentették. Meghosszabbították a Néprajzi Múzeum kiköltöztetésének határidejét is, 2020. június 30-ra.
Frissítve: 2019.04.24 12:32