Az NVB-nek szerdán 45 kérelmet kellett elbírálnia. A beadványozók számos hibára hívták fel a figyelmet. Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyes számú választókerületében például – ahol a Fideszes Csöbör Katalin alig száz szavazattal kapott többet a Jobbik jelöltjénél, Jakab Péternél – a választás megismétlését kérték, mert a helyi választási bizottság a törvényileg megszabott határidőn túl közölte csak a végeredményeket. Ám az NVB tagjainak többsége ezt nem találta aggályosnak, a végeredményt érvényesnek tekintették.
– Egyértelmű, hogy ha egyszer a jogszabály megállapít egy határidőt és ezen túl döntenek, az jogszabály sértő. Ez azonban mégsem alapozhatja meg az újraszámlálást vagy a megismételt választás elrendelését – fogalmazott érdeklődésünkre Mráz Attila. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Választási Programjának vezetője szerint ennél súlyosabb jogsértések esetében is csak akkor ismételhetik meg a voksolást, vagy számolhatják újra a szavazatokat, ha azok befolyásolhatták az eredményt. – Nyilván a jelöltek, jelölőszervezetek számára nagy a tét, mindent megpróbálnak, de ebben az esetben hiába történt jogsértés, indokolt az NVB döntése – hangsúlyozta a szakértő.
Fotó: Tóth Gergő
Az MSZP 47, a DK 40, a Jobbik 20, míg az LMP 11 esetben támadta meg a keddi, 16 órás határidőig a választás eredményét. A mostani NVB határozatok ellen egyébként három napon belül lehet felülvizsgálati kérelemmel élni a Kúriánál, amelynek ugyancsak három napja lesz dönteni. A jogszabályok szerint az újraszámoláshoz az kell, hogy a szavazatszámláló bizottság szabálytalanságot kövessen el. Az tehát nem elegendő, hogy kevés a szavazatbeli különbség két jelölt között.
A pártoknak egyelőre nem sikerült, de a polgároknak több esetben is igazat adtak a választási szervek. A TASZ kimondatta, hogy a pákozdi polgármester jogellenesen kampányolt a kormánypártok ellen, a visszalépett jelölteket nem húzták le a szavazólapról és a hivatalos választási honlap hiányos tartalma is sértette a választási jogszabályokat.
– A választási eljárás jogsértései, adminisztratív hibái nem maradhatnak feltáratlanul: a választási eljárás tisztaságába vetett bizalom akkor állhat helyre, ha jogi eljárásokban derül az ki, mennyire elterjedtek a hibák, és mennyire megalapozottak a visszaélésekkel kapcsolatos gyanúk – vélekedett Mráz Attila.